Rambóka, apropó, hipofizis.hu. Tűű dr. egy ideje szünetelteti ott a tanácsadást, valószínű már nem csinálja.
Ennek kapcsán mesélnék el egy elég furcsa történetet... biztos, hogy én is hibáztam, de utólag visszanézve és végiggondolva a történteket, számos elég fura egybeesés is lehetett, ami ilyen végkifejlethez vezetett.
Nem tudom, emlékeztek-e rá, de november volt, amikor Yamill itt járt, meg én is NLC-n ökörködtem, hogy jó lenne egy PCOS magánrendelés. Én magam sem hittem, hogy lehet ebből bármi, csak úgy voltam vele, legfeljebb hülyét csinálok magamból. Addigra ugye már kezdtek kialakulni itt a Tűű fun clubok, és valahogy kézenfekvő volt, hogy megkeresem (a legelső gondolataimban más is benne volt, de Tűű mellett döntöttem végül, ill. így jött ki a lépés). A telefonos elérhetősége nem volt gond, de hülyén jött volna ki így, e-mail kellett. Asszem pont Yamill (vagy Napszemcsi? már nem is tudom) hívta fel rá a figyelmemet, hogy a hipofizis.hu-n így írásban is elérhető. Akkor fedeztem fel ezt a portált, meg is lepődtem, hogy van a pcos.hu-hoz hasonló. (Talán szégyen, hogy csak akkor, mert állítólag a hipofizis már évek óta létezik.
) Megkerestem a szerkesztőt, aki megadta a mailos elérhetőséget, így kerültem kapcsolatba Tűűvel. Ugyanekkor mondogatta Rambóka állandóan az elkülönítő diagnózisokat, így kezdeményeztem azt is a hipofizis szerkesztőnél, hogy ebben fogjunk össze, és a Konziliumos oldallal hivatkozzunk egymásra. Megkerestem a Konziliumot is. A hipofizissel megtörtént a linkcsere, viszont a Konziliumos nem vett fel minket (nemrég derült ki, hogy a pcos.hu-t mégis felvette, a hipofizist ezek szerint nem)
Eltelt kb. 1 hónap, ekkor a Figyelőbe írtam éppen a lombik megszorításokról cikket, amibe sokan megszólaltak, s ehhez a hipofizises szerkesztőt is felkértem. Aztán teltek a hetek, és a cikk leadása állandóan csúszott. Mire kijött, szépen elfelejtettem szólni a lánynak (egy másik interjúalanyomnak is). Sőt, ő aztán írt egy mailt (ekkor már elkezdtem lejárni a lábam a rendelő-alapítvány ügyben), aminek késtem a válaszával, majd elromlott a laptopom, és az új gépemen már nem válaszoltam meg, mert sajnos elfelejtettem. Ez ronda dolog volt, de nem direkt csináltam, csak persze nem hiszi el.
Telt múlt az idő, a többit tudjátok, hogy ki se látszottam a munkából stb stb., aztán hirtelen kaptam tőle egy vádaskodó szemrehányó levelet. Azt a részét értettem, és exkuzáltam is magam, hogy elfelejtettem neki írni, de a többi vád az elég megdöbbentő volt, magyarán, hogy én őt kihasználtam.
Nem is értettem hogy mire gondol, mert nagyon furcsa volt az érvelése, elkezdte összehasonlítgatni a honlapjaink látogatottságát, meg hogy én sokkal kevesebb munkával többet értem el, mint ő, szóval mintha a versenytársa lennék. Szidta a Szt Imre kórházat is, mintha nekem ahhoz bármi közöm lenne.
Szóval teljesen zavaros volt, de úgy voltam vele, hogy ami nem az ingem, nem fogom magamra venni. Ebben is maradtunk, aztán tegnap kaptam megint tőle egy borzasztó stílusú, megkeseredett levelet, amelyben már minősített is. Az alapítványt, a Mensmentist, Tűű dr-t, a "könyöklésemet" szidta stb. stb. Kvázi leírta, hogy ő, és a honlapja miattam lehetetlenült el.
Hogy miattam maradt a honlapja orvos nélkül, miattam nem tudta létrehozni a "saját" alapítványát, miattam lettek cserbenhagyva az olvasói, hogy ő csak ahhoz kellett, hogy megszerezzem Tűű dr.mailjét és szerepelhessen a cikkemben
, nem is folytatom. El tudjátok képzelni ezt a levelet?
Gyorsan felmentem a honlapjára, és beleolvasgattam a fórumjába, hogy jobban értsem az indítékait, mert azt mondtam, ilyen nincs. Ő szentül hiszi az archívum alapján, hogy tőle loptam (!) az ötleteket (honlap, alapítvány)... s most a pcos.hu helyére tudjátok, milyen tartalmat tett fel "bosszúból"? Egy hormonális ékrezekciós cikket, a la Ács Nándor... hát bravó, ehhez csak gratulálni tudok neki.
Éljen a korrekt informálás!
Lassan megértem, hogy ha valaki reflektorfénybe kerül, akkor egyre inkább az lesz: vagy szeretik, vagy utálják, és nincs középút... ha egyszer hibázik, akkor jajj a fejének.
Azt hiszem egyre kevésbé akarok bármilyen reflektorfényben lenni, soha nem akartam rosszat senkinek.