Sheila!
Jó régóta nem írtál, már én is kíváncsi voltam mi lehet veletek. Nagyon kellemes üdülést kívánok nektek a Kolpingban, biztos vagyok benne, hogy időjárástól függetlenül is nagyon jól fogjátok érezni magatokat. Bár ezt bizonyára te is nagyon jól tudod, hiszen nem először fogtok menni.
Paga!
A Dzsungel könyve nagyon jó választás. Én már kétszer láttam. Első alkalommal Bence még nagyon kicsi volt, így ő nem jött velünk. Így még egyszer megnéztük később, persze akkor már Bencével együtt. Ha nem veszik le addig a műsorról (amit nem nagyon hiszek), akkor pár év múlva újra megnézzük Benji kedvéért.
Melcsi!
Erről a medvefarmról én is hallottam már, de mi még nem jártunk ott. Lehet, hogy a tavaszi szünetben (ami ugye olyan őrült hosszú!!) mi is elmegyünk.
A képek most is nagyon jók lettek. Nekem legjobban az első kép tetszik, ahol Emese láthatóan fenntartásokkal viseltetett a kővel kapcsolatban, amit a másik kicsi mutatott neki.
A képeket én is csak egyenként tudom lekicsinyíteni, én azzal a módszerrel csinálom, ahogy Icus írta, de így is elég hosszadalmas, ha sok képről van szó.
A hozzászólásokat mindig először Word-ben írom meg (Így bármikor közben is ott tudom hagyni és később folytatni. Lényeg, hogy időnként kattints rá a mentés ikonra, így közben is menti.) Amikor teljesen készen vagyok, akkor Szerkesztés, azon belül „mindent kijelöl”, utána ugyanitt a Szerkesztésben „másolás”. Így az irományodat un. vágólapra helyezted. Utána a szöveget tedd tálcára., majd menj vissza a babanetre, lépj be, majd a jobb egérgombbal kattints a hozzászólás keretén belül, majd a megjelenő lehetőségek közül válaszd ki a „beillesztést”! A teljes szöveg meg fog jelenni és ezután már csak a szokott módon el kell küldeni. Ha nem sikerülne, akkor csak a hozzászóláshoz kell visszamenni és újra a jobb egérgombbal beilleszteni a szöveget. Ha többedszer sem sikerülne és valamikor később szeretnéd elküldeni, akkor a Dokumentumok között megkeresed azt az irományt és a kijelöléstől kezdve újra megcsinálod. Ezekre én sem magamtól jöttem rá, hanem a fiúktól tanultam (beleértve a férjemet is). Eleinte nagyon ódzkodtam tőle, de néhány elszállt írás elég volt ahhoz, hogy meggyőzzön a használatáról. Most már pikk-pakk sikerül.
Örülök, hogy sikerült az osztálytalálkozó. Én is gondolkodom már egy ideje hasonló megszervezésén, mert idén lesz 30 éve, hogy befejeztem az általános iskolát. Legutóbb 13 éve találkoztunk.
A dohányzással kapcsolatban én nem tudnék ilyen megértő lenni. Ebből sajnos már volt nem egyszer konfliktusom. Mostanában mintha kicsit jobb lenne a helyzet. Egyre több étteremből pld. teljesen ki van tiltva a dohányzás. Ti hol találkoztatok, hogy lehetett füstölni? Egyébként szerintem az illetőknek nem kellett volna megkérdezni, hogy rágyújthatnak-e, hanem teljesen természetesnek kellett volna venni, hogy kismama társaságában nem dohányoznak.
Elnézést a negatív felhangért, de nálam ez annyira érzékeny téma, hogy már komolyan gondoltam arra, hogy részt kellene vennem valamilyen dohányzásellenes társaság munkájában.
Péter fiam holnaptól kezdve „munkanélküli”. Bár ő kikérte magának, hogy használjam ezt a kifejezést. Írtam korábban, hogy már január végén ott akarta hagyni az iskolát. Mi viszont, az apjával ragaszkodtunk hozzá, hogy előbb keressen magának munkahelyet . Két hónap alatt nem volt képes az önéletrajzát befejezni és elküldeni a kiszemelt helyre. Most viszont azt történt, hogy egy 15 perces késéssel kimerítette az igazolatlan órák keretét (tényleg elaludt és mi ébresztettük akkor) és így kitették az iskolából. Mondtam neki, hogy hiába is hivatkozik arra, hogy erről most nem tehet, egyszer betelik a pohár. Nem kellett volna ennyire kisakkozni a lehetőségeket, hanem hagyni néhány órát az ilyen váratlan eseményekre. Hétfőn közölte vele az osztályfőnöke, hogy nagy valószínűséggel eltanácsolják. Én akkor felhívtam őt, hogy ha így is lesz legalább még a héten bejárhasson és csak áprilissal szűnjön meg a jogviszonya. A rendelkezések szerint ugyanis így áprilisra még jár a teljes családi pótlék és adókedvezmény. Egy szavam nem lehet rájuk, mert ezt is teljesítették, és egyébként is rengeteg dolgot elnéztek már Péternek. Valahol viszont tényleg meg kell húzni a határt.
Egyébként ezzel a húzásával havi kb. 30 ezer forinttal rövidítette meg a családi költségvetést. Nem csak az ő utána járó családi pótlék szűnik meg, hanem a két kisebbik után járó is csökken, mert így már csak kétgyerekesek vagyunk. A családi adókedvezménytől meg teljesen elesünk, mert az csak a legalább háromgyerekeseknek jár.
Nem is lenne ezzel semmi baj, ha dolgozna és önállósítaná magát. Az viszont, hogy nem dolgozik, nem is tanul és ugyanúgy mi tartjuk el, nagyon nincs rendben. Már néztem, hogy Csepelen hol van a Munkaügyi Központ, el fogom oda őt küldeni.
Benjinek tegnap tartottuk a névnapját. A naptárban ugyan január harmadikánál szerepel Benjámin. Lévén viszont ő januári gyerek, minden nagyobb ünnep lezajlott volna december-, januárban. Az utónévkönyvben viszont a januári névnapon kívül fel van tüntetve még a március 31. Ezért úgy döntöttünk, hogy ekkor fogjuk tartani. Aránylag szűk körű ünneplés volt, csak anyósom és apósom volt itt. A szüleimmel és a húgomékkal jövő vasárnap találkozunk és ők akkor fogják felköszönteni.
A nagyszülőktől kapott két könyvet és a legújabb „Alma” CD-t. ( persze ezek is az én beszerzéseim voltak) Midegyiknek nagyon örült. Szerencsére úgy látom, hogy ő is olyan könyvbarát lesz (illetve már az), mint a testvérei.
Tőlünk pedig kapott egy kis állványos játékszintetizátort ülőkével együtt. Nem akartam hinni a szememnek, mikor néhány hete az egyik Metró áruházban megláttam ezt a játékot kemény 2400Ft-ért. Ráadásul Simba márkájú, tehát nem is egy névtelen valami. Hát mit mondjak? A siker teljes volt. Azóta állandóan zongorázni és a mikrofonba énekelni akar Benji.
Már megvettem ezt a játékot, amikor néhány nappal ezelőtt Benjit azon kaptam, hogy odahúzta az egyik széket a lépcső előtti rácshoz, leült és elkezdett a kis ujjaival „játszani” a rács tetején. Kérdésemre, hogy mit csinál, közölte, hogy zongorázik. Innentől kezdve sejtettem, hogy jó választás volt. Teszek fel képet a kis művészről.
Melinda