Sziasztok!
Bárány!
Jó a dumád: "megmutattam a dokinak a csöcsömet,hogy mennyiért dobna bele egy kis szilikont"
hangosan felröhögtem ahogy olvastam, bocsi.
Noémi!
Mindenekelőtt gratulálok a lakáshoz!!! Kérdésedre a válasz, velünk is jó történik az idén, eddig ugye az autócsere, és év végén nekünk is az ÚJ LAKÁS, ami már a miénk!!! Végre!!! Alig várom már!!! Előreláthatólag október-novemberben lesz a költözés. Tehát az idei karácsonyt már ott töltjük! Szóval nagyon remélem, tényleg mindannyiunknak csupa jót hoz az idei év.
És mikor költöztök???
Plasztikával kapcsolatban hát én nem csatlakozom hozzátok ezen a téren, mert én teljesen ellene vagyok, még a gondolattól is rosszul vagyok, biztos ti is láttátok a tévében mindenféle csatornákon, hogy hogyan csinálják pl. a zsírleszívást stb. Nem tudom, lehet hogy én vagyok a "gyáva" - bár nem tartom magam annak - de ezt én úgy látom, hogy csak a dokiknak egy jó pénzforrás, mert nagyon sokan mennek kés alá, csak a mellük vagy hasuk miatt. Nekem is nagy a mellem, de én jól elvagyok velük
és hát nem utolsósorban nem nekem kell hogy tetszen, hiszen van egy férjem, aki szerintem keresztbe feküdne a küszöbön, ha menni akarnék kicsinyíttetni. Szóval én semmi pénzért nem mennék plasztikára, bár persze nekem is vannak fölösleges kilóim (kinek nincsenek?...) és a hasam, csípőm, combom lehetne "keskenyebb" de azt hiszem inkább belevágok a 90 naposba, csak akaraterő kérdése.
Az persze más, mint pl. Szindi esete, hogy lelki válságot okoz egy-egy testrész "hibája" - annak idején Anyukám is megműttette az orrát, pedig az még a 60-as években volt, képzelhetitek milyen volt akkoriban a plasztikai sebészet... de a végeredmény szép lett, és megbékélt végre az orrával, a sok-sok szenvedés után.
Na, azt hiszem részemről kiveséztem a témát.
Mikró-telefon teszt: Párom is azt mondta (szintén elektronikai és finommech. műszerész az egyik szakmája), hogy igen, ez így van, ha nem csöng ki, akkor jó a mikró. Még nem próbáltuk ki, de biztos ki fogjuk.
Anita!
Gratulálok a forgásokhoz, lábelkapáshoz! Meglátod, nemsokára égre-földre keresheted majd a zoknikat, mert letépi, megcsócsálja, aztán eldobálja majd.
Mert Geszti imádja az zoknijait, sőt a kocsiban a babaülésben a cipőjét is lekapja egy perc alatt, és azt eszi egész úton... Az állatkertben is oda kellett neki adni, annyira tépte csak ott nem fért jól hozzá, és mikor odaadtuk megnyugodott. Elment mellettünk két csaj, és az egyik hangosan mondta a másiknak: nézd de édes a baba, eszi a cipőjét! Jót nevettünk.
Állatkerti képeket majd teszek fel, ahogy ígértem, de tegnap alig jutottam géphez mert egész nap rohangáltunk, délutánra meg kidőltünk a fáradtságtól, ma is izgi napunk lesz, de este még jövök.