Márti!
Jobbulást!!!!!
Engem is megkínált ma a fejfájás Kokas Klára módszere után (lásd lejjebb), de algo, majd gófektetés után vörösbor száműzte a vadakat.
Hajni!
Köszönöm, hatott a módszered, ma NEM vérzett!!!!!
Csikken!
Tökre megértelek, mert én is ilyen vagyok. Lili féléves volt, amikor egy pár percre megnyugodtam és akkor rájöttem, hogy azért, mert úgy éreztem, hogy na talán akkor életben marad.
De a mai napig a legrémesebb fantáziák bírnak rámtörni, szerencsére ritkuló tendenciával.
A rutin, hogy az ember megold helyzeteket, segít nem szorongani annyira.
Először, mivel Lili makkegészséges volt 2 éves koráig (értem ezalatt, hogy nem volt beteg, náthás se), arra gondoltam, hogy nem bírnám ki, ha lázas lenne... az első hányós betegségébe (ovi), majd belehaltam az aggodalomtól, ijedelemtől.
Ez egy kicsit más persze, mint a rossz fantáziák, de a magabiztosság, a rutin azért visszahat.
Túl rövid az élet, hogy végigaggódjuk. Mennyi fölösleges, hiábavaló, másrafordítható energia!
(ez az elmélet)
Rólunk:
Lili aludt délután és jobban lett. Megtudtam, hogy ez a hányós vírus végigvonult az ovin, úgyhogy úgy döntöttem, hogy leviszem Lilit a tanító nénik által tartott foglalkozásra az iskolába, végül is nem tőle kapják el a hányást a többiek, ha elkapják egyáltalán, nekünk meg nagyon fontos és régóta várt dolog ez.
A gyerekekkel kézműveseztek, építettek a tanítónénikkel, nekünk szülőknek meg "kiselőadást" tartottak. Két új dolgot lehetett megtudni. Az egyik, hogy lesz művészeti oktatás, és ha mindenki kéri, akkor az órarendbe építetten és ingyen
. Ez 2x45 percet jelent. Az egyik egy zenei foglalkozás lesz (majd még kitérek rá), a másik néptánc, vagy dráma, vagy rajz. Felmerült, hogy esetleg vetésforgóban vagy kettőt is meg lehet jelölni. Naná, hogy a néptáncot választjuk, ha csak egynél kell maradni.
A másik, hogy az éve elején végeznek egy kompetencia-felmérést olyan részterületeken, mint beszédértés, finommotoros mozgások, szociális készség, ok-okozati összefüggések felismerése, matematikai ismeretek. Ezek a területek nagyon fontosak pl. az olvasás, írás, számolás tanulása során. Ha valaki nem éri el a megkívánt átlagot, akkor vele külön fejlesztő-pedagógus fog foglalkozni (ő maga mesélt erről).
Az előadások végén a zenepedagógus illusztrálta is velünk, hogy mire számítsunk az óráin. Ahogy tapsolt, olyan ritmusra kellett menni a teremben összevissza, egymás tenyerébe kellett ütni Weöres S. Olvadás c. versének szövegére, körbeülve egymásnak kellett tikfa-botot átadni ugyancsak eme mű minden szótagjára, elütni a rimust, kétfelől indítva a botokat megint egymásnak átadni... mit ne mondjak nem volt könnyű. Sok verset is fogank tanulni, nemcsak éneket. És mozgás is sok lesz benne (a Kokas-módszer elemei). Ez segít pl. a koncentráció fejlesztésében is. Meg az én pedagógiai hitvallásom is benne van, hogy amit nem csak olvasunk, hanem mondunk, átélünk, átérzünk, arra sokkal jobban emlékezünk.
Lilinek végül is Klári néni (tyúkanyó) tetszik jobban, de Rózsa (versenyló) néni is aranyos volt, igazán.
- Lilikém, azt fogjuk szeretni, akihez kerülünk, ha Rózsa nénihez, akkkor Rózsa nénit fogjuk szeretni.
- Jó, de azért Klári nénit is. - mondja ő.
Andriskámnál elkövettem azt a katasztrofális hibát, hogy elmondtam, hogy jön a doktornéni és szuri lesz Nem kellett volna, mert megértette és végigüvöltötte.
:( Legközelebb majd eltitkolom. De legalább túlvagyunk rajta. (15 hós)