2007.03.06 19:22
Szerző: Anonymous
A párok több mint 80 százalékának minden gond nélkül sikerül elérnie a gyermekáldást, ezért legtöbbször csak akkor kerül szóba a meddőség, ha évek után sem kerül sor a várandósságra. Nem egyszer hosszú évek, sőt, számtalan beavatkozás sem vezet eredményre. Az időzített együttlétek, a költséges beavatkozás, rengeteg hiányzás a munkahelyről; ezek mind a kezelés időszakának velejárói lehetnek. A napirend felborulása, s az akár évekig tartó, hiábavaló próbálkozás embert próbáló feladat, s nem egyszer nagy lelkierőre van szükség, hogy a gyermekre vágyó pár kapcsolata épségben maradjon. Az utóbbi évtizedben nagy fejlődésen ment át az orvostudomány, így egyre több lehetőség kínálkozik a probléma orvoslására.
A meddőség okai
A meddőségnek számtalan oka lehet, s nem feltétlenül szervi eredetű, beavatkozást igénylő problémáról van szó. Egy észre nem vett kórokozó, lelki problémák, vagy a pár „összeférhetetlensége” is az okok közé sorolható. Akár egy olyan egyszerű, mindennapos szenvedélybetegség mint a dohányzás, vagy az alkoholfogyasztás is hátráltathatják a megtermékenyülést.
Az okok közé sorolható:
· A nők szervezete bonyolult és összetett, egy-egy ciklus folyamán bonyolult hormonális változások zajlanak le. Egyes betegségek, sőt, stressz hatására is felborulhat a hormonális „egyensúly”, ez nehezíti, vagy szinte lehetetlenné teszi a gyermekáldást.
· A kismedencében található szervek elváltozása szintén megakadályozza a teherbe esést. A méh fejlődési rendellenessége, de a petevezeték rossz átjárhatósága (vagy elzáródása) is okozhatja a problémát.
· Férfiak esetében az alacsony spermiumszám (vagy annak lassúsága) is okozhatja a gondot.
· Pszichés tényezők is fontos szerepet játszanak a várandósság elmaradásában. A terhességtől való félelem, vagy éppen ellenkezőleg a „túlzott” gyermek utáni vágy is akadályozza a megtermékenyülést.
· A mindennapi stressz, a rohanó életvitel gyengítheti az immunrendszert, megzavarhatja a hormonális egyensúlyt, így a megtermékenyülés nem jön létre.
· A depresszió, sőt maga a hit, hogy „úgysem sikerülhet” szintén akadályozza a gyermekáldást.
Szervezetünk igyekszik minél inkább fenntartani egészséges állapotát, és kiiktatni minden olyan tényezőt, amely negatívan hat rá. Ugyanígy esélyt sem ad egy gyermek kihordására, ha számára nem megfelelő a környezet. Egy dohányzó, állandó stresszben élő nő sokkal nehezebben esik teherbe, mint egy nyugodt, kevésbé káros életvitelt folytató nő. Sok esetben a számtalan kivizsgálás ellenére sem találnak semmilyen magyarázatot a várandósság elmaradására. Ez esetben érdemes mérlegelni; vajon mennyire vagyunk nyugodtak, s jelen körülmények között milyen gyermekünk születhetne?
Tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket:
Gyakran vagyok ideges?
Jut időm minden nap egy kevés testmozgásra?
Rendszeresen és változatosan táplálkozom?
Agagszt-e, hogy mi lesz, ha sikerül végre teherbe esnem?
Félek a terhességtől és/vagy a szüléstől?
Ha alaposan mérlegelve megválaszoltuk a kérdéseket, akkor elkezdhetjük a lelki tréninget, mely felkészít a gyermekáldásra. Bármilyen csodálatos élmény egy gyermek megszületése sok nő kimondhatatlan félelmekkel indul a szülőszobára. Sokan már magától a terhességtől is félnek. Legtöbb esetben a félelmeik alaptalanok, s csupán az ismeretlenségen, a megfelelő ismeretek hiányán alapulnak. Hasonló esetben érdemes felkeresni egy szülész orvost, vagy átolvasni néhány könyvet, mely elegendő információt adhat minden, a gyermekáldáshoz kapcsolódó kérdésre. Amint sikerül eloszlatni a félelmeket, a gyermekáldás esélye is megnő.
és a másik:
A meddőség okai
A meddőségnek számos organikus, nőgyógyászati, illetve immunológia oka lehet, amely magyarázhatja a gyermekáldás elmaradását. Az orvosi szemlélet szerint, a meddőségnek valamilyen rendellenesség az oka, amit meg kell gyógyítani. Ha a kezelések ellenére sem következik be a terhesség, akkor az orvostudomány mai állása szerint ez az úgynevezett tisztázatlan eredetű meddőség, amibe bele kell törődni.
Mégis gyakran hallunk olyan esetekről, amikor sokévi meddőség kezelés után a pár beletörődvén a megmásíthatatlanba, örökbe fogad egy gyermeket, majd hirtelen az asszony teherbe esik. Hogyan lehetséges ez? Milyen egyéb okai lehetnek a meddőségnek a nőgyógyászati okokon kívül?
Ha másképpen gondolkozunk, s nem azt a kérdést tesszük föl, hogy mi a meddőség oka, hanem azt, hogy mi lehet a meddőség értelme, jelentése egy- egy esetben akkor talán közelebb kerülhetünk a megoldáshoz.
A meddőség evolúciós értelme
Ha egy egyénnek olyan rosszak a körülményei, hogy menekülni kényszerül, vagy nincs mit ennie, akkor nem lenne túl bölcs dolog utódokat világra hozni, mert ezzel mind az anya mind az utódok fokozott veszélynek lennének kitéve. Az emberi szervezet elég bölcs, s ilyen körülmények között a szaporodási képességet gátolja. Az erősen fogyókúrázók és az anorexia nervosában szenvedők menstruációja elmarad. Az alultápláltság ugyanis azt jelenti az agy számára: " ez egy olyan táplálékhiányos helyzet, hogy most nem szabad gyermeket szülni".
Háború és természeti katasztrófa idején sok nő havi ciklusa megszűnik. Ilyenkor az emberi agy érzékeli a veszélyhelyzetet, s ezért blokkolja a reprodukciót. Hasonlóan a fokozott edzés, azt jelenti az agy számára, hogy most vészhelyzet van, menekülni kell, tehát nem szabad szülni. Nem csak a fizikai megerőltetés, de a lelki megerőltetés, a stressz is ugyanezzel a jelentéssel bír, hiszen az agy nem ismeri a különbséget a biológiai és a lelki stressz között. Ennek oka hormonális szabályozásban keresendő.
Az emberi hormonális működés legfőbb szabályozó szerve az agyban található hipotalamusz-hipofízis egység. Stressz esetén a hipotalamuszból a kortikotropin felszabadító hormon (CRH) választódik ki, mely gátolja a szaporodást. Így ha stresszt élünk át, ezzel mintegy a veszélyes környezetet jelezzük az agyunknak, ami a CRH hormonon keresztül megvéd minket attól, túlterheljük szervezetünket egy esetleges terhességgel. Az éhezés, az alacsony vércukorszinten keresztül szintén megnöveli a stresszhormonok mennyiségét, s hasonlóan a szaporodást gátolja. CRH-t a terhes méh is termel, ez azonban ellentétes hatású, a hipotalamusz CRH termelését gátolja, azaz védi a terhességet, később pedig egy meghatározott CRH szint elérése az, ami beindítja a szülést.
Krónikus stresszben, szorongásos állapotokban, s depresszióban a vér hipotalamikus CRH szintje nagyon magas. Ez a magyarázata annak, hogy depresszió illetve szorongásos állapotokban miért gyakoribb a meddőség, és a koraszülés. Meddőség esetén teljesen gátlódik a szaporodás, koraszülés esetén a terhes méh által termelt CRH nem tudja visszaszorítani a magas hipotalamikus CRH-t, s a két CRH együttes hatásaként létrejön a vetélés. A gyermekkori pszichotraumák, bántalmazások, elhanyagolások élethossziglan megemelhetik a vér CRH szintjét, s ezzel előidézhetik a terhesség negatív kimenetelét.
Mindezek fényében érthetőbbé válik, hogy a meddőség kezelésére adott hormonkészítmények miért nem hatnak némely esetben. A szervezet küzdelme a terhesség bekövetkezte ellen gyakran erősebb, mint a kezelések.
Olykor a depresszió vagy szorongás az, ami meggátolja a terhességet, máskor a depresszió később alakul ki a meddőség elleni kezelés következtében, az ekkor átélt félelmek, szégyen, bűntudat következtében, s rontja a további kezelések esélyeit.
Depresszió, szorongás
Az emberi lélek bonyolult és érzékeny. A tudat alatt elfojtott félelmek akár a szüléstől, akár a szülőszereppel járó felelősségtől, egyaránt meddőséget okozhatnak. A párkapcsolatban való bizalom hiánya, szintén meddőséghez vezethet. Kora gyermekkorban a szülőkhöz való kötődés elégtelen volta, az érzelmileg hideg szülő- gyermek viszony, a korai gyermekkori traumák , szeretett személy elvesztése, haláleset, rossz házasság, egy eltévesztett életpálya, egyéb kudarcok, tartós érzelmi megterhelés egyaránt okozhat olyan depressziós illetve szorongásos állapotokat, melyek meddőséggel járnak.
Ezek az állapotok pszichoterápiával jól kezelhetők, s ezzel a teherbe esés esélye is jelentősen nő.