Sziasztok!
Zsemianya!
Amit a babád csinál, abban az égvilágon semmi, de semmi abnormális vagy egészségtelen nincsen, még ha a környezeted esetleg ezt is sugallja!!!!!
Ha a szopizás okozná a nehéz beszoktatást, akkor a sosem szoptatott, illetve a bölcsi korukra már elválasztott babák mind dalolva és könnyedén beszoknának, ami ugyebár távol áll a valóságtól
Az az igazság, hogy másfél éves kor körül van egy olyan korszak, amit "újraközeledésnek" neveznek. Ilyenkor sok anyuka beszámol arról, hogy még azok a gyerekek is, akik különben szívesen eljátszanak egyedül, hirtelen "levakarhatatlanná" válnak, még a Wc-re, fürdõszobába is nyomulnak anya után, éppúgy, mint sokkal kisebb korukban. Azok a babák, akik még szopiznak, elkezdenek sokkal többet szopni, mint annak elõtte. De ez egy NORMÁLIS FEJLÕDÉSI STÁDIUM, aminek a megoldásaképpen fog majd az igazi önállóság kialakulni. Valószínû, hogy ha a kislányod nem szopna már, akkor is faltól-falig bolyongana, csak akkor nem cici után sírna, hanem anya után. Ilyenkor minél jobban "le akarod vakarni", annál jobban fog csüngeni rajtad, mert a hatalmas szorongásérzést csak így tudja enyhíteni. Viszont ha belemész a dologba, annyit vagy vele együtt, annyit szoptatod, amennyit csak lehet, akkor magától le fog válni újra, és immáron lélekben megerõsödve.
Szóval azt gondolom, hogy a bölcsi pont rosszkor jött, de ez nyilván szükségszerûség. Viszont nem szabad hagyni, hogy az alultájékozott gondozónõk elriasszanak, és bebeszéljék, hogy ez a kötõdés abnormális!!! Nem írtál semmit arról, hogy mióta jártok bölcsibe? Mennyire volt fokozatos a beszoktatás? A helyzet javítására konkrétan meg lehetne esetleg próbálni, hogy valamennyi ideig EGYÜTT bementek játszani? Akkor is, ha közben elõször csak az öledben ül, vagy a cicin csüng. Ez nem baj, majd lassacskán fölenged, ha ismerõsebb lesz a terep, és látja, hogy nem akarod mindenáron otthagyni. Ha ez nem kivitelezhetõ, akkor viszont a bölcsi utánra otthon azt javasolnám, hogy csak rá figyelj, csak vele foglalkozz. Tudom, hogy házimunka, miegymás is van a világon, de ez most igazán fontos lenne. Sok szopi, sok ölbevevés, ringatás, közös játék, mintegy pótolandó a külön töltött idõt. Szóval elégítsd ki teljesen a kötõdésigényét!!! Tudom, hogy nagyon elképzelhetetlen, de éppen ez vezet ahhoz, hogy késõbb önállóságra legyen képes.
Tehát ez NEM szimbiózis, teljesen normális viselkedés, amit a kislányod produkál. Persze, hogy ragaszkodik a cicihez, hiszen ha nem ragaszkodna, akkor már elválasztotta volna magát. És hát kihez kötõdjön, könyörgök, ha nem az anyukájához??? Még csak másfél éves!!!!! Miért válna elõnyére a mással levés jobban, mint a veled levés? Olyan hamar eltelik ez a kezdeti idõszak, és késõbb már tényleg mások (is)lesznek az elõtérben. De ha most nem alapozódik meg a szoros kötõdés, akkor késõbb vezethet egyrészt akkor már tényleg abnormális szorossághoz, leválni képtelenséghez, másrészt meg ahhoz, hogy a gyerkõc eltávolodása olymértékben "sikerül", hogy elõáll az a helyzet, amikor az iskolás/kamasz már nem is áll szóba a szüleivel. Ez azért egyik sem cél, ugye?
A szopi többek között direkt altató célra van kitalálva. Olyan anyagok vannak benne, amik ellazítanak, elálmosítanak. Szóval a cicin elalvás teljesen normális dolog, evolúciósan bele van építve. Semmi gond nincsen, ha még mindig cicin alszik el. Legyen egy megszokott esti rituálé, és egyszer csak azon fogod kapni magad, hogy a rituálé után elalszik akkor is, ha nem szopizott. De ez természetesen nem holnap lesz.
A kórházba kerülésre ne apellálj! Az azért szerencsére nem esik meg minden nap, és egy vészhelyzet, amikor úgyis az egész családi múködést újra kell struktúrálni. Biztos, hogy lenne megoldás, ha megtörténne, de azért ez nem túl valószínû!!
Összefoglalva: nyugi!! Az elválasztás csak rontana a helyzeten, mert akkor egyszerre több stresszteli helyzettel kéne megbírkóznia úgy, hogy még a szokásos stresszoldó eszközei sem állnak rendelkezésre. Tejapasztás, ilyesmi praktikák komolyan megingathatják a bizalmát. Szomorú, hogy a gondozónõk nincsenek tisztában a gondjaikra bízott korosztály lelki sajátosságaival
Bízzál magadban és a babádban!!! Sok sikert!!!
Bocs a litániáért
Üdv: Pele
) hülyén hangzik, de nekem mûködik. 
