Sziasztok,
húúú mennyit írtatok...
De jóóóó, beindultak a pocakosaink!!! Jönnek szépen kifelé a babukák.
Nálunk megvolt a nagy utazás. Szombaton mentünk először haza Lellével Miskolcra. Nagyon jó volt. A férjem is és én is nagyon izgultunk hazafelé. Csak, hogy ne legyen semmi baj. Persze nem kell rögtön rosszakra gondolni, de hát az aggodalom. Az autópályán szidtunk mindenkit mint a bokrot, aki nem közlekedett "normálisan" vagy túl gyorsan ment, na nem mintha gyerek nélkül mi nem mentünk volna néha gyorsan, dehát az más idő volt még.
Aztán izgultunk, hogy ugye neki még idegen helyre megyünk, soha nem volt ott, de fincsi meleg lakás várta, sok-sok új dologgal és esete persze jöttek a rokonok.
Napközben nem nagyon akart aludni, mert a fő utca mellett lakunk közvetlen és ráadásul a buszmegálló is van a ház előtt. Így amikor már majdnem elaludt, jött egy busz és csengetett meg bezárta az ajtókat, és már fel is kelt.
Este persze jól kifárasztották a rokonok, kézről-kézre járt. Hallgatta mindenki gügyögését, ami néha tetszett is neki. Aztán jött a fürdetés, apa régi kiskádjában, a 27 éves kék kádban. Oh nagyon élvezte, annak jó csúszós az alja, nem pedig olyan mint a miénk ami csúszászgátlós, teljesen oda volt.
11 előtt aludt el teljesen, jó mélyen és én keltettem fel 5kor, vagyis csak magamhoz vettem, mert már folyt a tejem és az egyik cicit már kifejtem. Aztán még aludt reggel fél 9ig. Kajcsizott megint, én pedig bementem kicsit a városba vásárolni (kész felüdülés volt), nem is tudom, mintha valami jutalom út lett volna. Persze egész idő alatt aggódtam, mert nem aludt amikor eljöttem otthonról, de nem volt rá okom, mert az apukája nagyon ügyesen bánik vele és az anyós is otthon volt, róla nem is beszélve, hogy hogy meg tudja nyugtatni. Na, de a vásárlást másfél óra alatt le is tudtam, igaz, hogy egy csomó mindent nem is vettem...
amit akartam, mert úgy rohantam, de így is nagyon jó volt.
Aztán ebéd után elindultunk vissza, csak még bementünk a dédikhez Bogácsra, na ott is nagy újjongás fogadta.
A kocsiban aludt végig, nagyon jól viselte a "hosszú" utat.
Régen, amikor még csak ketten jártunk haza hétvégén, akkor is olyon sok cuccot vittünk, hogy alig bírtuk felcipelni. Most még több cucc volt, de nekünk már csak két-két bugyinak, gatyának, zokninak és felsőnek maradt hely az iszonyat nagy táskában a Lelle cuccai mellett. Nevettünk is, hogy régen miért nem tudtunk mi ketten annyi cuccot vinni haza, mint most.
Na de itt is az az aggódás, hogy vajon mindent beraktunk-e a kiscsajnak. Mindegy, hogy egy ilyen kis bébivel 1 éjszakára vagy két hétre megyünk, a cucc mértéke azonos.
Hát velünk ez történt a hétvégén, gondoltam megosztom veletek, míg nem érkeznek a várva várt szüléstörténetek!
Ma mennénk vissza Surányihoz, de ha ilyen pocsék lesz az idő, itt Gödöllőn valam jeges trutyi esik, akkor megint eltoljuk, mert így nem indulunk el ilyen időben gyerkőcöstől.
Lehangoló időjárás ez most, még sétálni sem lehet menni...
Szép hetet mindenkinek!!!