Elképesztő, hogy már megint mennyit irtatok
, alig győzöm olvasni
Mi hétvégén játszótereztünk, sétáltunk, vásárolgattunk, Tropicariumban voltunk. Én ilyenkor örülök, hogy együtt vagyunk végre, takaritás nagyon szóba sem jöhet nálam
Hétköznap próbálom utolérni magam, már amikor hagynak.
Ma reggel úgy ment el a Drágám oviba, hogy közölte: "anya, ma megpróbálom odaadni a gyűrűt"
Érdekes ez a "szerelem" téma egyébként. Gyurmának már a bölcsiben is volt "szerelme", 2 is
A mostani ovis szerelme tavaly még csak az egyik barátja volt, aztán valamikor évközben közölte, hogy odavan érte, ő lesz a felesége, és majd a babáinak az anyukája (!!!)
Ő is szokta mondani, hogy én vagyok a szerelme. Valamelyik nap meg közölte, hogy "apa nagyon ügyes, nagyon jó anyukát választott nekem"
Hogy mikortól természetes, hogy szerelmesek valakibe, én azt nem tudom. Arra viszont szintisztán emlékszem, hogy én oviban olyan szerelmes voltam egy fiúba, hogy átlógtam az Ő csoportjukba amikor az udvaron sorakozni kellett, hogy megyünk be. Aztán hogy végül hogy sikerült elintézni azt nem tudom, de onnantól kezdve a másik csoportba jártam
Mindig egymás mellett volt az ágyunk, és fogtuk egymás kezét
Csics, Zita, Gyurci csak olyankor fáradt, ha épp valamilyen neki nem tetsző dolgot kéne csinálnia. Pl. ha rendet kéne rakni a szobájában, akkor jön a "nem tudok mindenért lehajolni, fáj a derekam", vagy a "nagyon fáradt vagyok" c. dumák valamelyike.
Bea, mit csináltatok hétvégén? Gyurma 2 éves volt, amikor összeházasodtunk, és természetesen ott is volt velünk. Nem azt mondom, hogy mindenre, de sok mindenre emlékszik az esküvőből. Meg szoktuk is nézegetni a képeket, látja a gyűrűt az ujjonkon, kérdezget. Tudod, Ő amúgy is az a kis tudálékos fajta, neki mindig mindenről, mindent tudnia kell
A halál téma az nálunk is elő szokott kerülni. Tavaly meghalt a dédije, nagyon szerették egymást. Azóta is sokat emlegeti, kérdezget a halálról, nézegeti a csillagokat, hogy vajon melyik lehet a dédimama...Azért én is próbálom rövidre zárni ezeket a beszélgetéseket, kicsi még ehhez. Viszont sokszor mondja, hogy ugye mi nem leszünk öregek, és ugye mi nem fogunk meghalni...
Védekezés: ezzel én is nagy bajban vagyok mindig. Gyógyszert nem akarok szedni, spirált soha. Igy most már egy ideje számolgatás, gumi... De úgy érzem, hogy ez sem egy tartható állapot
Farsang: Tavaly mi is lemaradtunk betegség miatt, sőt már a bölcsiben is
Már tavaly is pókember akart volna lenni, most is az akar. Már meg is van a rucija, remélem idén sikerül ott lennie. Ez mikor is szokott pontosan lenni?
Panda, igen, helyes kislány a menyem
Majd azért számolj be, hogy mennyit érnek Norbi igéretei
Én is már többször nekiveselkedtem a tornázásnak a szülés óta, de valamiért mindig fel kellett függesztenem
Szép lassan tán újra belevágok
Vasoszlop
Conti, hú, ha én ezt engedném, akkor az egész lakás úszna a játékokban
Muszáj esténként elpakolni, különben teljes káosz van, apja meg különösen háklis az ilyesmire.
Gumicukor, ezt én nem is tudtam, hogy kell egy pihenőnap a tornában
Édes Dani ezzel a kajadologgal:D
Szilcsi, jobban vagytok már? Ez szörnyű!!! Ezt már sajna én is megtapasztaltam, hogy milyen sz@r hulla betegen istápolni a szintén beteg családot
Gyógyuljatok!!!!
Kata, köszi a drukkot
, rámfér. Én mindig be vagyok tojva az ilyen vizsgálatok előtt. Most úgy vagyok a gyerektémával, hogy a 3 felé simán hajlok, de legfeljebb 4-ig vagyok hajlandó elmenni. Aztán majd meglátjuk, hogy mit hoz a élet. Romantika apától
? Az kizárt
! Ő inkább gyakorlatias, és mindig 2 lábbal a földön járó tipus. Gyurci lelkülete az enyémhez van nagyon-nagyon közel. Szerelmi háromszög
Ilke, jobbulást! Jó, hogy apukád otthon van már
!
Andi, jobbulást nektek is! Jók a szülinapos képek
Zsuzsa, akkor jó
Drukk, hogy hamar rendeződjön Lucus szeme!
Ági, szuper, hogy jók lettek az eredmények
Nektek még a 12" bringa is elég lett volna. Besztiék is azt vették Nátánnak. De úgy emlékszem erről akkoriban is volt szó.
Na lépek gyorsan rendezkedni. Délután végre eljutok fodrászhoz
, el sem hiszem
Nagyon kell már vágatnom a végéből.[/b]