Sziasztok!
Sajnos nem vagyok túl jó passzban, úgyhogy, ha megengeditek, inkább ma read-only.
Apóssal újra hatalmas balhém volt ma, nem részletezném, hogy konkértan mi, szóltam neki valamiért, amiből aztán tényleg egy nagy ordítozás kerekedett ki. Persze, tök máshol kötöttünk ki, mint ami miatt szóltam.
Mindegy, megint a pofámba kaptam, hogy én csak fogjam be, mert ez itt az ő háza és itt nekem semmihez sincs jogom.
Persze, nem bírtam tovább, mondtam, hogy a fél ház a férjemé, és ha neki úgy tetszik, akkor a férjem fél házában lakom, nem pedig az övében.
Erre ő közölte, hogy itt semmi sem a Robié, és én el vagyok tévedve, és húzhatok a házából a francba stb-stb-stb. Persze, ő van eltévelyedve, mert Robi szegény anyukája után a fél háza tényleg az övé, és az öregnek haszonélvezeti joga van rajta.
De tök mindegy, nem ez a lényeg.
Erre közöltem vele, hogy akkor itt vannak a rohadt csekkjei, (amik persze az ő nevére érkeznek, de MINDENT mi fizetünk!!!!!! még a kaját is), úgyhogy odabasztam neki, hogy ha már az ő háza (szerinte), meg úgyis az ő nevére jönnek, akkor battyoghat vele a postára, és mostantól fizetheti őket.
Na, erre bekussolt, gondolom, ennek még lesz fejleménye, ha Robi hazajön.
Persze, pont a legnagyobb vita közepén telefonált Robi, úgyhogy jól belecsöppent, egyet ordítottam az öregnek, közben a Robihoz beszéltem telefonon. Úgyhogy most bizotos ő is sík ideg, hogy mi megy már megint itthon, és hogy mire jön haza.
Aggódom miatta, mert elég szarul van mostanában, egyfolytában orvoshoz jár, és csak remélni tudom, hogy nem gyomorfekély, vagy valami komolyabb van nála.
Ráadásul a vérnyomása is vészesen magas mostanában.
Sőőőt, inkább a pulzusszáma, mindig kb. 100 és 110 között van.
Azért az egy kicsit sok, nem???
Vérnyomásom 600, gondolhatjátok, már szét bőgtem az agyamat, mostmeg a fejem is leesik a helyéről, olyan nehéznek érzem.
Úgyhogy fasza, Robi közölte, hogy jó, akkor most azonnal kezdjek el lakást nézni, és nem várunk őszig, mert addig még bármi történhet.
Max. eladjuk a kocsit, hogy tudjuk fizetni a hitelt.
Igen ám, de nem tudunk belevágni csak úgy egy lakásváráslásba, ahhoz kell az én fizum is!
Ha meg a kocsit adjuk el, akkor ő nem tud mivel dolgozni, úgyhogy megint ott vagyok, ahol a part szakad.
Tiszta ideg vagyok, komolyan mondom, egyszerűen nem tudom, hogy mi tévő legyek.
Annyira kilátástalannak látom az egész helyzetünket, ráadásul egyre többet vitatkozunk ezen a témán Robival.
Én ugye egyfolytában mondom a magamét, persze, mert mindig van, ami a csőrömet bassza.
A Robi meg inkább az a "fejét a homokba dugja" fajta. Ráadásul hagyja, hogy az apja sík hülyének nézze, és ott bassza át az agyát, ahol tudja.
És az a nagy helyzet, hogy ez nem mostani probléma, és már réges régen lépnünk kellett volna, nem megvárni, míg idáig fajulnak a dolgok.
Én már másfél éve is el akartam költözni.
Ááááh, komolyan mondom, nem tudom, mi lesz....
Legszívesebben fognám a gyereket, és hazaköltöznék anyumékhoz.
Én ezt már nem bíííírom.
Csak az a nagy helyzet, hogy tudom, hogy az azonnal a házasságunk végét jelentené....
Bocs lányok, nem akartam rátok zúdítani a gondjaimat, de egyszerűen nem tudom, kinek öntsem ki a lelkem.
Más:
Megann!
Én is néztem tegnap a Győzike show-t. Mellesleg én amúgy is szoktam nézni.
De nekem is nagyon a szívembe mart, ami szegény kutyuval történt.
Nagyon sajnáltam, és naná, hogy én is megkönnyeztem...
Manka!
Remélem, most már veletek is minden rendbe jön!
Kilók tényleg jól lementek, de Jack most a karácsonyi ünnepek alatt majd szépen összeszedi magát!
Nekünk ma kellett volna menni a 15 hós oltásra...
De mivel Gergő taknyi, hívtam a védőnőt, hogy nem vinném, és ha lehet, a karácsony miatt halasztanám is, januárra.
(Nálunk csak keddenként lehet vinni oltásra a gyereket, akkor van a védőnő is)
Jövő héten nem vinném, mert szeretnénk menni Barbiékhoz, utána meg már ugye a karácsony hete van...
Erre közölte, hogy szó sem lehet róla, hogy januárra halasszuk, és ha jövő héten nem tudok menni, akkor 19-én mindenképpen vinnem kell Gergőt.
Na, erről ennyit...