Sziasztok!
Itt vagyok, csak gondoltam megnézem, hiányzom-e Nektek egy picikét.
De jól esik! Amúgy nem errõl van szó, hanem arról, hogy mostanában állandóan chat-elek, ha ráérek, így alig van idõm. Már van icq számom is, ha valakit érdekel, akkor elküldöm emilben.
Szerencsére minden oké, bár most nekem fáj a torkom, de már jobban vagyok, mint tegnap, szerencsére. Hosszas mérlegelés után megittam egy Neocitram-ot éjszakára, ugyanis a dobozán az van, hogy szoptatás esetén az orvosnak mérlegelni kell. Hát én mérlegeltem helyette.
Marika
A pocakod azért fáj, mert nyúlnak a méhet tartó szalagok, ahogy nõ a baba. Ez természetes, nincs mit tenni vele, meg kell keresni a legkényelmesebb pózt, nem pedig guggolgatni! Ez most egy ideig így lesz, de normális, ne aggódj!
Kata007
A kép szuper! Le is mentettem magamnak! Mondtam is Martinnak, hogy azért enyyire nem kellene túlzásba vinni az imádatot, mert a végén majd ezért nem kell Dórikának. Erre valami olyat mondott, ami pont úgy hangzott, hogy "Hülye". Szóval ennyit aról, hogy tanácsokat adjak a fiamnak, mert kapásból lehülyéz.
Remélem, kiderül, hogy Dórika mitõl pöttyös. Szegényke, és viszket is neki?
Szerencsére jól van, bár még mindig van némi kis takony, amit szívni kell.
Panka
Amíg terhes voltam hozzám nem jött a védõnéni
, hanem én mentem le hozzá, mikor itt volt épp a gyerekrendelõben. Mi így beszéltük meg, és jó volt így. Mióta Martin van, azóta jön, de mindig telefonál elõtte egy héttel, amit igen nagyra értékelek! Sokszor van úgy, hogy telefonon kérdezi meg, hogy van-e problémám, kell-e valami, de rendszeresen jön is. (De hál' istennek nem viszi túlzásba!
)
Részletesen megírni, mi volt az UH-n!!! Nagyon szorítunk, de minden rendben lesz. Hátha azt is megmutatja, mi van a lába között!
Kriszta
Örülök, hogy nem komoly a dolog, tényleg ne aggódj. Én is átestem ezen nincs tejem mizérián, bár Martin akkor már 5 hónapos volt. Ahhoz képest még mindig van, és még mindig mûködik a tejeladó reflex is. Szóval ne pánikolj, mert az nem tesz jót!
Neva
Megvan már a szép új autó?
Szegény Laura, és szegény Te, nagyon rossz lehet, hogy sokat sír. Martin neki is küld puszikákat, hogy ne fájjon az a pici pocak!
Nálunk bejött az, mikor a fiam kicsi volt, hogy ha nagyon nyûgös volt, betekertük egy puha takaróba szorosan. Na jó, nem annyira szorosan, hogy ne kapjon levegõt!
Állítólag ezt azért szeretik, mert a szûk hely az anyaméhre emlékezteti õket, és ott megnyugszanak. Hátha Nálatok is segít.
Még jövök, de most rohannom kell felöltözni, mert jönnek anyukámék, én meg itt körmölök hálóingben.
Puszika Lina
