Sziasztok, jöttem panaszkodni, mert úgy érzem, felrobban a kis lelkem. Nagyon kivagyok.
Nem tudja valaki Pogiék mobilszámát??????????
Tudjátok írok cikkeket, ezzel szórakozom minden este lefektetés után éjjel 11-ig min., és még utána is jár az agyam, mert sokszor felpörgök, na mindegy. A lényeg, hogy szerkesztőváltás történt, és kikaptam egy p.csát, közben a két szék közé esett 2 cikkem is, az egyikkel baromi sokat dolgoztam, és az új p.csa meg már fanyalgott a cikkek láttán, meg hogy ez neki nem elég exkluzív meg mittomén.
Na meg is lett sorsa az egyik cikknek!!
Tegnap megszerkesztette, de olyan f.szán jó stílusban, hogy az eredeti nagy munkámból alig köszön vissza valami, komolyan bőgtem mikor megláttam, aztán ezt még el is kellett küldeni az egyik segítőmnek aki nagyon jó cikket remélt (és az eredeti tetszett is neki), és megsértődött és közölte hogy visszavonja a nevét, aztán a szerkesztőm meg ezen akadt ki, meg az én viszontválaszomon hogy ezt nem fogadom el, és közölte, hogy ő ki is hagyta volna az írásomat, mit szenvedünk itt.
Ne menjetek el újságírónak!!
Ha minden igaz, holnap megyek be Bogistul a szerkesztőségbe, muszáj rendezni a sorainkat...
Ma reggel kiosztottam 5 egyest és 3 kettest, jobb jegy nem volt, kiosztottam a kis csapatot, elmondtam őket mindennek, közben tudtam hogy rohannom kell haza. Tegnap a védőnő párom telóján jelentkezett be, direkt visszahívattam
, hogy ne 10-re , hanem fél 11-re jöjjön mert nem vagyok itthon. Hazaérek 10.10-kor, a védőnő ül az asztalnál és újságot olvas
, a párom az idegtől remegő kézzel nyakkendőt köt a tükör előtt. Utána még itt dekkolt cirka 75 percet, és megint hallgattam, hogy miért nincs tej, miért van Hipp sütőtök a polcon, miért nem marad Bogi a járókában, miért van ölben, miért van bent a kutya, sőt: indult, hogy kizárja a kutyát!!!
Mondom neki, mégis, ne haragudjon, de magának mi baja az én kutyámmal? 6 éve itt él velünk, fél éve a babával, mi alapon hoz ő itt nekem ilyen döntéseket? Mert ő utálja a benti állatot? Hát álljon már meg a menet!!!
Ekkorra már tomboltam. Közben persze folytatódott a jó széria e-mailben a szerkesztőmmel...
Fu, ez nem az én napom. És 1 óra múlva hallgathatom a Dévényes kínzást, ott meg azon fogom magam idegelni, hogy Bogi mi az istennek nem akar már megfordulni!
Ne haragudjatok, ez terápiás írás volt, de tényleg vagy ez, vagy leiszom magam, annyira ideges vagyok