Sziasztok!
Rambóka!
Én Tamarát császárral szültem, mert első baba, farfekvéses volt, de ennek ellenére egész a kitolási szakig ment minden, mint rendesen, aztán elakadt a bébi, mert egy KICSIT(!!!) nagyobb volt, mint azt akár az utolsó uh-n is jósolták. Mivel nem szültem még simán nem tudom az milyen lehet, mennyire fájdalmas mikor a bébi ott átpréselődik, saját tapasztalatból, mivel én csak nyomtam, nyomtam és nem jött, de nagyon jöttek a fájások, talán megkönnyebbülés lehet. Aki nem kellő tágulás miatt kerül a műtőbe, vagy tervezett a császár, talán annyiban jobb, hogy rövidebb a szenvedés, mármint a vajúdási szak, meg esetleg (de ezt tényleg nem tudom) a hüvely is ép marad, bár lehet, hogy normál szülés után is simán regenerálódik. Hátránya viszont, hogy nem lehet az érzéstelenítés miatt egy darabig felkelni, van egy nagy vágás, ami az elején tud fájni rendesen (de kibírható, mert az embert elönti a nagy öröm) és nekem volt még egy 2 hétig tartó fejfájásom az érzéstelenítés miatt, de ez nem törvényszerű. Van "esélyed" esetleg császárra?
Nagyon várod már a bébi érkezését, ugye?
Marcsy!
Ne legyél mérges!
Kérlek, kérlek...mondd, hogy nem olyan szörnyű ha van még egy (kettő) gyerek. Férjem rendszeresen olvassa a topikot és így sose fogom tudni meggyőzni a kistestvérről.
Na de emellett megértem, hogy kivagy.
Azért még jó idő van, talán a szabad levegőn levezetik majd a lurkók a feszültséget.
Viki!
Örülök, hogy neked tetszik a spinning. Én évek óta vágyom/tam egy szobabiciklire, de még mindig nincs, lehet, hogy nem is lesz, nem baj. Ezért én is kipróbáltam a Femában a spinninget-egyetlen egyszer. Igaz, hogy helyettes oktató volt, egy fiatal csaj, telefonálgatott az elején, meg minden, a lényeg, hogy nem lett rendesen beállítva a bringám, meg valami rossz is volt rajta, mert a végén derült ki, hogy végig majdnem a legerősebb fokozaton csináltam végig az egy órát, hiába szóltam közben többször is, hogy gáz, meg kényelmetlen, akkor pihizzek, de persze én azért csináltam, mert a gép ment. Na, a végén úgy estem le majdnem a gépről, azt sem tudom hogy jutottam haza, mert menni alig bírtam úgy elmerevedett a lábam. Egyre jobban fájt, nem hatottak az itthoni krémek és az 5. napon már este sírtam az ágyban (ugye nappal dolgoztam), mert annyira fájtak a combjaim. Ügyeletes patikában kaptam végre egy hatásos krémet, de bármennyire is vonz még titokban mindig a kalóriaégetés, lehet, hogy 6 lóval sem tudnának rávenni mégegyszer. De tudom, hogy van aki imádja, örülök, hogy te is. Biztos lesz majd lehetőséged elmenni néha, hajrá. Én ma reggel is tornáztam, olyan jó!!!
Diadora!
Szépek a gyerkőcök!
El tudom képzelni Balázst, ahogy menne már haza (emlékszel a boltban is mondogatta)
, pedig ott is játszhatott mindennel.
Babaúszásról senki semmit?
Sziasztok: Timi