Sziasztok!
Ne haragudjatok, hogy Tamival kapcsolatban nem válaszolok mindenkinek külön-külön, de nagyjából hasonlóan reagáltatok, tehát bíztattatok, ezt köszönöm.
A férjemen kívül még Ti vagytok, akik gyakorlatilag nem "kételkedtek" benne, hogy az ember a legjobbat szeretné a gyerekének, hiszen ti is tudjátok hogy van ez. Az eü. dolgozók egy részével valóban nem kéne foglalkozni, de hát én is most csinálom ezt először és megpróbálok bízni a tapasztalatukban, nem is arról van szó, csak hogy annyira mások az elképzeléseik.
Azt már a terhességem keveréseinél (tudjátok mennyit riogattak a baba méretét illetően, mikor én éreztem és hittem, hogy semmi gond nem lehet) elhatároztam főleg ahogy benneteket olvastalak, hogy azt fogom csinálni, ami beválik. Csakhogy eddig nem nagyon vált be semmi, ezért nem tudom még mindig azt mondani, hogy kész, mondjon ki mit akar, én így gondolom, mert nem felhőtlen az életünk eddig.
Azt már írtam elején is, tegnap is, hogy ez az egész kaja mizzéria is abból fakad, hogy első orvos: anyatej+tápszer, ugyanő 5 nap múlva: hú túletette, csak szoptasson, bízzon benne, hogy az a legjobb, minél gyakrabban. Klinikán: Úristen, maga tápszert is ad (csak 1x kapott akkor), szoptasson még többet! Napi 16-18 óránál is többet?? Igen! Aztán védőnő: szoptass, de tarts szüneteket, csökkentsd a tápszert! És most a helyettes doki: jaj, éhezik a gyerek, miért hagyta abba a tápszert?
És én voltam olyan hülye, hogy mindenki tanácsát követtem, nyugalom, alvás, békés baba meg egyikből sem lett. DE!!! Nem akarom elkiabálni, Tami tegnap egy angyal volt! Azt hiszem, ez nem csak a szoptatás utáni tápszernek köszönhető, hanem az elmúlt napok nyűglődésének is, de nagyon elfáradt, mert aludt. Volt olyan, hogy 2 órát egyhuzamban! És nem a nagyágyban, a kiságyában!! És éjszaka is!!
Nem tudom elmondani, mennyire mennyei érzés volt egy kis csönd, meg a hit, hogy neki is most jó. Be sem kapcsoltam se tv-t se rádiót, csak élveztem a nyugalmat. És elkezdtem mindjárt aggódni, hogy mi baja lehet?
Ma már nem olyan rózsás a helyzet, mert asszem a tápszertől is lehet, de éjszaka óta nem kakilt (előtte minden pelusban volt) és reggel óta ment a nagy sírás, sehogy sem volt neki kényelmes, most picit megint megnyugodott, és remélem a pelusban is lesz hamarosan eredmény.
Ha ez a rendszer most beválna, az szupi lenne. Kifejezetten jót tett (Zóra), hogy pihentek kicsit a cickók, mert lényegesen többet szopott és éberebben, mint mikor mindig csak azzal próbáltam nyugtatgatni.
Férjem továbbra is rendkívül segítőkész, félórás kiselőadást tartott a lánynak az élet nagy dolgairól és számtalanszor elmondjuk neki mennyire szeretjük és örülünk neki. Néha annyira aranyos, ahogy figyel hatalmas szemekkel.
Bea!
Még nem gondolkodtam a váltáson, mert eddig az igazi dokinővel is csak 2x találkoztam, meg most helyettesítés van, vele is 2x. De az nagyon jó, hogy 5 perc alatt oda tudok sétálni.
Juca!
Ha viszel forralt vizet az nem gond, hogy az nem elég meleg? Különösen, ha nem kánikula van? Elvileg kb. 40 fokos víz kell hozzá. Mi a kezdetektől eddig főleg Humana-ból csináltuk a tápszert és ha ivott is olyat kapott. Tudom, hogy baromi drága, meg nem lehet baja a hazai forralt csapvíztől sem (kapott már természetesen abból is), de még ezt a tényezőt is ki akartuk zárni, hogy a pocakjának jó legyen. Aztán ha pár hét múlva kicsit megerősödik marad a forralt víz, mert rá megy a gatyánk is.
Egyetértek veled abból a szempontból, hogy tápszeren is fel lehet nőni (én is, férjem, tesómék is így nőttünk fel), sőt picit még azokkal is felvenném a kesztyűt akik görcsösen ragaszkodnak az anyatejhez, mert én úgy láttam a környezetemben, hogy tápszeres gyerekből is lehet egészséges, ellenálló kisember és anyatejes baba is lehet minden fertőzésre fogékony. Enni kell és hál' Istennek manapság megint nagy a szoptatási kedv (szerintem mindenki -majdnem- ezt szeretné), de igenis létezik olyan, hogy valakinek akármilyen oknál fogva nincs elég teje. Ma már a tápszerek is egyre korszerűbbek és szerintem nem az ő "reklámfogásuk" (ahogy hallottam már), ha valakinek nem jön össze a szoptatás. Az egy alternatíva, amit én sem szívesen fogadtam el kezdetben, de ha nincs más lehetőség, akkor élni kell vele és most már egyre kevésbé érzem magam rosszul ettől, pedig páran szeretnék, ha így lenne.
Jevi!
Hú Violka is ennyire kis sírós a dokinál? Szegény.
Nem tudom, talán félnek a gyerekek a fehér köpenytől.
Mamavica!
Nagyon szépek a fiúk! Én jelenleg el sem tudom képzelni milyen lenne, ha még egy vagy két gyerekem lenne
, de ma már a kalapom is megemelem minden ilyen szülő előtt. Aztán lehet, hogy majd nálunk is lesz kistesó. (Egyszer)
Marcsy!
Hú, ahogy látom Dáviddal sem volt könnyű az elején. Na és Krisztike mostanában hogy van?
Monee!
Te merre jársz? Azért olvasgatsz minket, csak megint nem tudsz mit hozzászólni, ugye?
Akkor írj arról, várod-e már a szeptemberi nyaralást? Mert én nagyon, hogy tegyél fel pár klassz tengeres képet!
Én már Diadorával is megjártam Lengyelországot, olyan jól esett.
És egy kép apa kicsi lányáról, hát Ő így szeret aludni: