Sziasztok lányok:)
Jelentem, itt vagyok, és még egyben....
Bár valamelyik nap, amikor jött ez a nagy égi áldás, azt hittem a kórházban kötök ki, ugyanis este rendszeresen húzodott a méhem, kb. 20 percenként. Hm. jósló fájások...
Aztán elaludtam nagy izgalmamban, reggelre meg elmúlt.
Tegnap voltam NST-n (Titi, kérdezted mikortól kell menni: itt a 35. héttől), rendben volt, a vizeletem is és a vérnyomásom is.
Aggódtam, hogy valami lesz velük, a bokadagadásom miatt.
Közben megpróbáltam tenni valamit az elefántbokáimmal, éjszakánként borogattam (Bálint nevetett: anya csizmában alszol?:) ) néhány nap alatt végre kicsit lejjebb lohadt.
Ági!
Gondoltam ám rád én is, együttéreztem veled, és sajnos tudom, hogy ilyenkor milyen mélyen bántó a dokik személytelensége, mivel ez nekik rutinműtét...
Hát igen, nekem is volt részem 3 ilyen műtétben...
Az első babám 14 hetesen halt el, akkor felhelyeztek egy méhszájtágító lamináriát (mivel még nem szültem azelőtt), aztán másnap volt a műtét, következő nap hazaengedtek.
Nem kaptam összehúzó tablettát, vagy effélét (nem is tudom, egyáltalán szoktak-e, vagyis KELL-E???).
Egy héttel később begörcsöltem, azt hitték a dokik, hogy bennmaradt valami, megismételték a műtétet...aztán az is kiderült, hogy a vesekövem mozdult el, attól görcsöltem! Sose tudom meg, vajon feleslegesen műtöttek-e mégegyszer...
Minimum három hónap (vagyis inkább három rendes ciklust!!) ajánlanak várakozási időnek, addig regenerálódik a méh.
Hát én legalább félévig padlón voltam az eset miatt, csak ezután tudtam megint belevágni a babaproject-be.
Utána talán a 2. v. 3. ciklusban sikerült teherbeesni, de sajnos ugyanúgy vérezgetéssel, barnás pecsételéssel kezdődött a terhesség.
Akkor a MÁV-ba jártam egy fiatal dokihoz (akit azóta feljelentettek ilyen "ambuláns műtétek, szülések" miatt, ügyeleti időben intézte el a pénzes beavatkozásokat!!!).
Kaptam hormonális támogatást (amit már mondtam, progeszteron készítményt, Duphaston-t), csakhogy amikor megszűnt a pecsételgetés, abbahagyatta velem a szedését és sajnos a második babám is elhalt a 9. héten.
Újabb műtét következett.....
Ez egy szombati napon volt, ügyeleti időben......
műtét után azonnal (!!!) még este hazajöhettem, persze zárójelentést sem kaptam azóta sem....úgyhogy mintha meg sem történt volna!!!
A pénzt eltette, 10 perces rutinkodásra...
Aztán hallottam a feljelentésről a tévéből, úgy volt hogy én is jelentkezek, mint terhelő bizonyíték....de hát a kezemben nem volt se záró, se semmi.....
Aztán kezdtem én is "kitanulni" a szülészeti szakmát:) könyveket bújtam, interneten tájékozódtam, ráleltem a babanetre, stb....utána lettem terhes Bálinttal!:)
Ügyeltem arra, hogy megfelelő gyógyszereket kaphassak, persze megfelelő ideig szedhessem (progit minimum a 12-16. hétig!), így megszülethetett végre a most már nagy kölök fiam:)
Jajj, lányok, én most tényleg trilógiát írtam, bocsánat érte!
Ági!
Kívánom neked teljes szívemből, hogy rálelj a megfelelő dokira, és aztán hamarosan hozd a jóhírt, hogy kétcsíkos tesztet tartasz a kezedben.....aztán persze egy bébit:):)
na, még jövök