Sziasztok!
Rég jártam itt, de minden rendben. Blanka nagyon jó gyerek, csak még nekem szokatlan, hogy ilyen pici és puncis. Mint ha első gyerek lenne úgy érzem magam
Szücsi_66 Icusnak ma délután megszületett a kislánya. A baba 2800 g, 51 cm és gyönyörű...
Szüléstörténet:
júli 6.-án csütörtökön megvizsgált a dokim aminek következtében másnap reggelre elment a nyákdugóm. Épp kimenőn voltam és lementem a telekre a család után. Hétfőn reggelre mentem vissza a kórházba, ahol a viziten közölték, hogy az utolsó kimenőm volt. Én még ebéd után kilógtam, hogy elmenjek egy nagy bevásárlásra és ne a férjemnek kelljen gyerekkel behordozgatni a cuccokat. Utána a fiamat elvittem anyuékhoz és este 7-re visszaértem a kórházba. Pár percel érkezésem után jött a dokim, hogy megvizsgál, de nem hagytam, nehogy előrébb hozza a szülést, ezért a csütörtöki vizsgálatot beszéltük meg. Másnap reggel kellett mennem CTG-re, de semmi fájást nem mutatott aztán visszamentem a lakosztályomba és észrevettem, hogy a hasam lejebb van, ezért megkerestem az orvosom, hogy mégis csak vizsgáljon meg. Mondta, hogy már egész lent van a fej és fájásaim is vannak. Hát ezt még csak az orvosom érezte én nem és a CTG sem. 11 órakor kimenők kértem, el is engedett volna azzal, hogy a vizsgálatokra (UH, CTG, stb legyek itt) Gondoltam megebédelek és utána indulok. 11 óra 53 körül valamit éreztem, de nem tudtam, hogy fájás e ezért felírtam aztán 6 perc után megint és 6 perc után megin aztán 5 perc után és megint 5 perc után majd 4 perc és ekkor már felhívtam a szülésznőmet, hogy gyanúsan fájásaim vannak, de mivel nem kellett belehalnom a fájdalomba, így nem voltam biztos benne, hogy ez az ezért felmentem a szülőszobára CTG-re. Kérdeztem hányastól számít fájásnak és mondták, hogy 70-el már szülünk. Nekem akkor 2-3 percesek voltak és voltak 65-ösök. Még lerohantam a szobámba, hogy a cuccaimat értékeket kivigyem a kocsi csomagtartójába. Szobatársaim kissé hülyének néztek, hogy még ilyeneket csinálok. Aztán visszamentem. Akkorra már telefonáltak a szülésznőnek, hogy jöjjön és mikor beért hívták a dokit is. Férjemet nem tudtam elérni telefonon, egy órán keresztül próbálkoztam, de nem volt vétele a munkahelyén ezért 2 órakor indult és még hazaugrott a fényképezőgépért. 3-ra be is ért és 4 óra 5 perckor megszületett Blanka. Nagyon gyors volt. 3/4 4-kor még kérdeztem, hogy mikorra lesz baba és azt mondták, hogy estére, majd nemsokra rá jöttek a tolófájások és onnantól mint egy gyorsított felvétel. Rögtön a hasamra tették, nagyon édes volt, aztán elvitték és pólyában visszahozták még egy 20 percre. 2 óra pihi után levittek egy 2 ágyas baba-mama szobába.
A csecsemősökkel volt egy kis gondom, kivéve egy lányt. Balázsnál a 3-4. napon indult be a tejem, de onnantól annyi, hogy le kellett adnom mert már a mélyhűtőbe sem fért el. Kértem, hogy adjanak Blankának tápszert, mert olyan picike és nem akartam 4 napig éheztetni. Azt mondták, hogy nem kell, mert akkor nem fog szopizni. Hát nem is adtak. Többször is kértem. Aztán egyszercsak elkezdett duzzadni a cicim és fájt. Próbáltam lefejni, de nem ment. 2 óra alatt 15 ml az egyik ciciből a másikból amelyik jobban duzzadt semmi. Blanka nagyon ügyesen próbálkozott, láttam a teknikája is jó, de neki sem sikerült elindítani, ezért segítséget kértem a csecsemősöktől és meg is ígérték, hogy jönnek. 1 óra múlva kimentem, hogy kaphatok e segítséget, mondták megint nagyon kedvesen, hogy igen, de még mindig nem jött senki. Aztán délelőtt 10-kor az egyik csecsemős közölte, hogy próbáljam fejni, ha nem megy segít. Mint ha nem ezt próbáltam volna hajnal fél5 óta. Délután jött a csecsemős kiosztani a teákat és kértem most már tényleg nézze meg a cicim, mert iszonyúan fáj és szerintem nagy gond van. Megnyomkodta finoman, szinte csak hozzáért és közölte, hogy ebben még nincs tej és ne is gyötörjem ez így normális és 2 napig fájni fog. Este 6-kor kimentem, hogy segítsenek, mert már nem bírom, mondták fürdetés után jönnek. Na persze nem jöttek ezért 7-kor kimentem, hogy nem feledkeztek e meg rólam. Mondták, hogy nem mennek hozzám is, csak sorba mennek segíteni a szobákba. Este fél 9-kor kimentem és 3 csecsemős épp trécselt. Akkorra már potyogott a könnyem a fájdalomtól, akkora volt a mellem, mint a focilabda és tűz forró. Szerencsémre ott volt az egyetlen értelmes és normális csecsemős és azonnal jött segíteni. Megnézte a cicimet és mondta, hogy csupa csomó és ezért teljesen el vannak záródva a csatornák. Kimaszírozta, de majd be szartam a fájdalomtól és utána 1 ciciből 100ml-t lefejt. A másikat is kimaszírozta és abból Balanka evett 50ml-t. Mindezt a mennyiséget azokból a cicikből, amiben állítólag még semmi nincs. Azt mondta be is ödémásodhatott volna. Hát nem volt egy leányálom ez a nap. Reggel óta tudtam, hogy valami baj van és furcsa is volt, hogy a csaj azt mondta nincs benne tej. Van már egy gyerekem és 14 hónapig szoptattam. Nála nem volt gond a belövellésnél. A lány, aki segített kérdezte, hogy otthon nem lesz e gond. Mondtam, hogy ha otthon lehettem volna akkor talán most se lett volna.
Aztán jött a következő csalódás. Mindvégig azt mondták, hogy a 4. metöltött napon hazamehetünk és az utolsó pillanatban közölték, hogy Blanka besárgult és 10%-ot veszített a súlyából ezért maradunk. Közölték, hogy most már aztán kénytelenek tápszert adni, ha nem tudom szoptatni. Addigra persze már beindult a tejcsi, de amúgy 3 napja könyörgök tápszerért és nem történt volna ez meg, ha adnak. Így plusz 1 napot maradnunk kellett.
Most 10 naposak vagyunk és 2940g-osak. A kórházból 2600g-am engedtek haza. Rengeteg tejem van és szerencsére azóta sem volt semmi gondom, csak az itthoni légkör hiányzott.