(folyt.)
Igaz, a 15. héten mikor a kórházba mentem hozzá, kb 3 órai várakozás után (miközben ő folyton rohangált, vizsgált, ultrahangozott, tényleg ennyien voltak előttem), azt mondta, hogy ő akkor most megmutatná a szülőszobákat, menjek fel, mindjárt jön, várjam meg ott. Annyira meglepődtem, hogy nem is ellenkeztem, viszont várakozás közben azt gondoltam, hogy én inkább hazamennék aa gyerekeimhez (este fél tíz volt már), és szó nélkül eljöttem. Tulajdonképpen ekkor kezdődött az a folyamat aminek a vége az lett, hogy úgy gondoltam, nekem nem is kellene orvos.
Vissza a szüléshez.
egy barátnőm aki egy héttel nagyobb terhes volt mint én és ő is a drnőhöz járt, kicsit felháborodott, hogy épp akkor kell elmennie, mikor ő szül (konferencia, külföld), végül őt is én nyugtattam. Legfőbb érv az volt, hogy a pénzt amit neki adna, legalább a babára tudja költeni
.
Ennek a lánynak a következő hét péntek reggelén (május 12.) elfolyt a magzatvize. Üzentek, hogy mennek a kórházba. Kb 1 óra múlva nekem elkezdtek rendszeres, 15 perces, de csak jóslófájás erősségű összehúzódásaim lenni. Mikor néhány óra múlva rövidebbek lettek a szünetek, már tudtam, hogy ez lesz az a nap! Visszaüzentem, hogy akkor talán hamarosan én is mennék. Kicsit izgultam, de csak azért mert már nagyon vártam a találkozást a kicsi lánnyal!
Itt volt a barátnőm, aki tervezte, hogy jön velem, a délelőtt telefonálgatásokkal, szervezkedéssel telt, hogy hogyan legyen a másik két gyerkőccel. Anyukámék nagyon közel laknak a kórházhoz, 1 óra körül odamentünk a kisfiammal és a barátnőmmel. Éreztem, hogy nem kell sietni, mert bár sűrűbbek lettek a fájások, de az erősségük csak lassan változott. Nemsokára megérkezett a párom is, megebédeltünk, beszélgettünk, nagyon békés volt minden és ettől bennem is teljes békesség lett. És naagy naagy várakozás. 3 óra után viszont a család már nem hagyott nyugton, menjünk már be a kórházba, ők türelmetlenek voltak, én még maradtam volna de végül elindultunk.
Lassan átsétáltunk, jött a kisfiam és anyukám is.
A szülőszobán először megnéztük a barátaink kisbabáját aki addigra már megszületett, azután az ügyeletes szülésznő megvizsgált (szerencsére az orvos szóba sem került), azután ctg, azután beköltözhettünk az alternatív szülőszobába. 3-an a párommal és a barátnőmmel.
Itt néhány órára kicsit lassult a vajúdás, már majdnem meg is ijedtem, hogy le is áll, mikor este 7kor jött az éjszakás műszak és vele az a szülésznő akit 1 hete kinéztem magamnak. (folyt. köv)