Sziasztok!
Bár úgy terveztem, majd visszaolvasok és majd úgy írok, reménytelennek tűnik.
Bocsi! NEM MEGY!
Nagyon rövid leszek, mert amíg Emberem szabin van és lefoglalja a nagyfiút, addig amennyit csak lehet igyekszem aludni a mindennapi teendők mellett.
Marci 2006. 04. 27-én dél előtt négy perccel érkezett meg. Nem volt sem nem könnyű, sem nem nehéz szülés. Kicsit mókás volt, hiszen most Apával kettetcskén voltunk, így nem akartam úgy befordulni, mint amennyire egy szülés lehetővé tenné, így elröhögcséltünk. Ráadásul be is nyuszisztam, ezért mégis EDA lett a vége, de jobb is így, mert tudtam figyelni másra is, nem csak a fájásokra. Például arra, hogy nehogy leforduljon Emberem bóbiskolás közben a székéről! Néha megfordult a fejemben, hogy helyet cserélhettünk volna!
Amikor nyomni kellett, akkor Emberem kiment, de ez kb 5 perc volt, és már ki is bújt a "kis" Marci. DE a gát ép maradt!
Három pici öltést kaptam, de mára már szinte nyoma sincs a dolognak.
Méretei: 3690gr, 58cm, 34-es fejkörfogat, 9/10-es Appgar.
A szopi kicsit nehezen indult, mert a kis lüke csak lenyalta cici tetejét, és aztán néztük egymást, ugyan mé' nem gyün magától a többi.
Kellett két nap, míg belejött. Épp ezért be is sárgultunk kicsit, így néha olyan mint egy kis gumikacsa. Mára már úgy belejött, hogy néha óránként felkunyerálja magát. Addig, amíg kikecmergünk a sárgaságból nem is baj, majd utána rendszabályozzuk a szopikat.
Olivér tündérien fogadta!
Fülig ért a szája, úgy kellett kihámozni a hordozóból, mert annyira bújni akart hozzá.
Az első tali a kórházban volt, hiszen Apával együtt jöttek értünk, hogy hazavigyenek, így nem kis derültséget okoztunk a folyosón kóbórlók körében.
A lelkesedés még töretlen, aztán meglátjuk.
Furcsi a legnehezebb pontja a napnak.
Egyszerre fürdenek. Olivér levetkőzik, be a "kádba", addig Marci a kiskádban gyorsan lecsutakolódik, felöltözik, majd Olivér is felkerül a pelusozóra és öltözik, majd mindenki megy az ágyába, kapja a tejcikét és szunya.
Eddig működik, csak nekünk kell még összeszokni Apával, hogy ne ütközzünk a "tánc" közben, mert így azért kicsit kicsi a fürdő!
Röviden ennyi!
Még jelentkezem, de biztosan ritkábban mint eddig, ám töretlen lelkesedéssel!
Szüléssztori meg lesz, csak egy kis türelem!
És persze képek is!
Puszi!
Eszter