Kiemelt témák

Sziasztok!

Ezt a topicot azért hoztam létre, mert aki nem szült háborítatlanul, az el sem hiszi nekem, amiket mesélek a szülésemről (2005.nov. 1 fiú).

Főleg az érdelekne, hogy Ti hogyan éltétek meg a tiéteket, milyen érzelmekkel.

És azokat is várom ide, akik bár korházban szültek, de osztják véleményemet, hogy szülni elejétől végéig - a vajúdást is beleértve - igenis JÓ!

Kedvcsinálónak itt a kisfiam képe, ő született otthon, kádban, röpke két óra alatt.

Gyönyörű ez a baba!
Majdnem olyan szép, mint az enyéim voltak, hehe...

Szülni nekem is jó volt, mindhármat, elejétől végéig.

Igaz, ők is mind otthon születtek, és júliusban születik a legkisebb testvérük, remélhetőleg ismét itthon.

Gratulálok a babádhoz, sok boldogságot vele!

Kedves Szilvi!

Nagyon örülök Neked! Valaki mondta nekem, hogy akik otthon szülnek, azok ritkán állnak meg egy gyereknél. Látom Te sem tudod abbahagyni

A gyerekeid gyönyörűek! És klassz az idézet is.

Én az első babámat kórházban szültem, kínlódva. Az otthon szült anyukák azt mondták nekem, hogy otthon nem kínlódva szül az ember. Én ezt persze nem hittem el teljesen. Arra készültem, hogy biztos jobb lesz, mint kórházban, de hát ami fáj, az fáj, ugye... aztán tényleg egészen más érzés volt és nem sok köze a fájdalomhoz. Örülök, hogy helyére került nálam a szülés.

A bábám kérdezte szülés előtt, hogy volt-e vmi trauma az életemben. Először hallgattam nagyokat, mondom semmi...aztán kiböktem: a kórházi szülés. De hálistennek Petike születése teljesen elmosta a régebbi emlékeket. Jó tudni, hogy képes vagyok erre a csodára egyedül is.
Azért jó volt, hogy a végére volt ott bába is. Pont akkor érkezett, amikor már nem tudtam, most hogyan tovább: csak a lábai voltak még benn Petikének és nem tudtam, hogy a férjem kihúzhatja-e onnan a babát vagy sem. Mivel nekem ez volt az első otthonszülésem, ezért nem nagyon tudtam, hogy mi jön a születés után. De a bába segített, így minden rendben ment.

Szívesen fogadnám szüléseid történetét, ha van kedved írd meg!

Akkor nyáron nagy öröm lesz, ugye?
Ilyenkor hová teszed a többi csemetét? Ott lesznek/voltak ők is a születésnél? Volt/lesz bába Nálad?

Egyáltalán hogyan bírsz a három csemetével? Nekem lánykám 2 éves, kicsi két hónapos és elég nehezen találom meg az egyensúlyokat. Te hogy csinálod? Mire gondol az ember, amikor a negyedik gyermekét várja? A tapasztalat végett könnyebb a sokadik gyerekkel? Hogy van ez?

Zsuzsi

Szia Zsuzsi,

Geréb Ágival születtek mind. És mondjuk nekem fájt, de értelmes fájdalom volt.

Hogy hol lesznek nyáron a többiek, még nem tudom. Majd kialakul. Igazából nagyihoz elvinni őket tutira nem lesz idő, nagyon gyorsan szoktam szülni. Ági a harmadik után megjegyezte, hogy ha lesz negyedik, ide kell majd, hogy költözzön hozzánk. Persze ez vicc, de akkor is. Amikor Olivér született, Alex aludt, csak a baba hangjára ébredt fel. Abigél meg okosan óvodaidőben született, nappal, és a párom értük tudott menni úgy, hogy Ági még itt volt nálam...

Még nem tudom, milyen négy gyerekkel. Azt mondják, a nagy "ugrás" kettő és három között van, három után már csak "sok". Lehet. Vidám lesz.
És hát teljesen másképp vesz igénybe egy tízéves, egy ötéves, és majd egy csecsemő. Nekem nagyobb kihívás a nagyobb gyerek: kiskamaszos viselkedés, kiskamaszos elvárások, lustaság, nem-mindig-meggyőzhetőség, ugyanakkor sokszor gyerekes viselkedés, huh.

Ami most majd nehéz lesz, és sokkal nehezebb, mint amikor Abigél volt baba, az az, hogy nem sok nyugta lesz ennek a gyereknek. Hurcibálva lesz sajnos reggel-délben az ovi-suli körnél, délután a egyes különórákhoz, ahová vagy csak kocsival lehet eljutni (lovarda), vagy hát pl. Abigél uszija, őt még nem küldhetem egyedül...

A fiúknak valószínűleg jót fog tenni, hogy kénytelen leszek jobban szabadjára engedni őket. Suliból is a tízéves csak mostanában jöhet haza egyedül, a nyolcéves pedig csak a tízévessel együtt, vagy velem.

Elméletben nagyon tudom, hogyan kéne összehangolni az összes gyerek igényét, de a gyakorlat persze mindig más, úgyhogy ne kérdezd, majd nálad is kialakul.

Emilben szívesen elküldöm a szüléstörténeteket, mert nemrég írtam le a fiúkét is a vadonatúj blogomba/babanaplómba. Abigél szüléstörténete rögtön másnap elkészült, és itt van: http://www.szules.hu/new/levelek/maganyos.html

Kedves Szilvi,

nagyon szép, amit írsz Ágiról a levél végén. Én is ilyesmit érzek iránta. Egyszer hallottam egy lányt a Batyi utcában, aki azt mondta neki:

Ági, fényes csillag!

Hát igen, ő valami anyaféle nekünk. Jó hogy van...
Jó lenne elolvasni a fiúkét is. tothzsu@invitel.hu . Előre is köszi.

Zs.

Küldtem mail-t.

Sziasztok!

Első babámat az István kórházban szültem 2005 szeptemberben, de a másodikat (ami ugyan még csak tervben van!) szeretném otthon szülni. Csak kicsit félek is tőle. Meg nem vagyok tisztában a papírügyek intézésével. Hogy szerez a gyerek pl anyakönyvi kivonatot ha otthon született? Lehet ez buta kérdés, de légyszi világosítsatok fel!

A másik meg hogy a kórházban láttam mennyi eszméletlen "cucc" jött ki belőlem a babán kívül, vér, magzatvíz, placenta, burok, stb, stb. Ti hogy oldottátok meg ennek a feltakarítását?

Rókica,
ne aggódj!!!!!

Anyakönyvezés: ha a bába nem tud orvosi pecsétes papírt adni, akkor van egy gyerekorvos, akit sok otthonszületett babához megy, és ő aláírja az élveszületési lapot. Azzal, meg a házas. any. kiv.-tal, meg tán személyikkel babattyog a párod a helyi önkormányzathoz, és ott helyben megcsinálják. Volt idő, amikor egyes önkormyánzatok kekeckedtek, de mostanában nem hallani ilyenről.
(Nálunk a párom külföldi, így én mentem be a háromheteseimmel. Morogtak, hogy előbb kellett volna, így "nem lesz a gyerek sorrendben", na bumm....)

"Cucc": nem olyan vészes az. Van alattad egy nylonlepedő, egy rendes lepedő (egyet lehet, hogy ki kell majd dobni), és be kell szerezni sok-sok papírvattát. Azzal minden folyékonyat felitatnak, ált. még a szülés közben, a lepény meg egy tálba kerül. Mire két óra múlva elmegy a bába és a dúla, a lakás úgy néz ki, mintha semmi nem történt volna. (Rendberakják.... Nekem a dúla a második szülésem után kisikálta a kádat...)

Szóval nehogy ez tartson vissza!
És olvasgass nyugodtan a www.szules.hu -n.
És sok sikert a kistestvér-projekthez!

Sziasztok!

sok bacilus kering most a házban, ezért nem írogattam. Kösz a mailt Szilvi, elolvastam, és a naplódat is, szerintem érdekesen írsz, lehet, hogy még visszanézek oda.


Kedves Rókica!

Először is: üdv. a topic-on!
Ha tényleg szeretnél otthon szülni, aminek nagyon örülök, akkor majd úgyis eltalálsz a Batthyányi utcába. Én is ajánlom Szilvi által írt szules.hu-t. Ott talán fenn van, hogy mikor van info. est, ahol sokmindent meg lehet kérdezni. De nekem igazán megnyugtató a 7 napos "tanfolyam" volt, ahol elég információt szereztem ahhoz, hogy nyugodtan belemenjek az otthonszülésbe, félelmek nélkül.

Nagyon ajánlom még a Bába válaszol (Ingrid Stademan könyve) című könyvet, ami szintén nagyon hasznos és megnyugtató.

Az anyakönyvezéssel nekünk sem volt semmi gond.
Mivel kádban szültem nem volt nagy pancs a lakásban. Minden felesleges dolog ment egy szemeteszsákba és kész.

Szilvi érdeklődött a szüléseim felől.
Az otthonszülés a Lakóhely szerint/Esztergom környéke topic-ban van nov. közepei hsz.,de még majd ide is szeretnék írni róla pár dolgot.
A kórházi szülésemmel pedig még adós vagyok az esztergomban szültünk topic-ban, ezt hamarosan pótolom.

Róki!

szabad tudni, miért nem kórház? (nem mintha meglepett volna, de azért tényleg érdekel, hogy Neked miért nem jött be)

Sziasztok!

Köszönöm a szíves fogadtatást. A háttérinformációkat már ismerem, nagyon kiképeztem magam az otthonszüléssel kapcsolatban a terhességem alatt. Tkp mire a 9. hónapba értem, el is határoztam, hogy én inkább otthon szülök (valami oknál fogva rettegtem a gondolattól hogy akaratomon kívül vagy az állapotomat kihasználva olyasmire vesznek rá a kórházban, amit amúgy nem szerettem volna). Pl mániám lett, hogy nehogy beindítsák a szülést, mert ha még nincs felkészülve rá a szervezetem, akkor abból császár lesz, amit szerettem volna elkerülni természetesen. Nincs a császármetszéssel semmi bajom ha valóban szükséges, de annak a gondolatától irtóztam, hogy valami olyat tegyenek velem, ami szükségessé teszi, ha ez így érthető. Azt hiszem kb 36 hetes voltam mikor felhívtam Geréb Ágit, elvállalna-e, de akkor éppen augusztus volt, nem volt tanfolyam, és azt mondta, tanfolyam nélkül nem vállal. Így hát maradtam a kórháznál.

Megjegyzem, semmi bajom se a kórházzal, se az orvosommal, a szülésznőmmel meg kifejezetten meg vagyok elégedve. Mint írtam, az Istvánban szültem, mert előbb bababarát kórházat választottam, és olyat ahol megvan legalább a lehetőség a háborítatlan szülésre, és aztán olyan orvost, aki reményeim szerint hagy békén szülni. Tehát Siklós doktornál szültem, mert őneki van az a híre, hagy szülni. A kórház és az orvos tulajdonképpen azt nyújtották amire számítottam. Mondjuk a végére már Siklós dr is többször felajánlotta, hogy burkot repeszt, beindít, mikor már 1 héttel túl voltam a terminuson, és szerintem ha nem vagyok ennyire informált, akkor hagyom magam. De mivel a baba eredményei jók voltak végig, és én is jól éreztem magam, inkább kivár(at)tam míg magától beindul a szülés. Végül a 41+1 napon szültem, magától indult be a szülés. Kádban is voltam, csak éppen melegvíz nem volt, ott leálltak a fájásaim... aztán mikor elkezdtem igazából vajúdni, EDÁt kértem, meg is kaptam, ezt végig hánytam, és - szerintem az EDA miatt - jól elhúzódott a vajúdás, pedig miután az EDÁt bekötötték, kaptam oxitocint is. Még így is 13 órát töltöttem a kórházban úgy hogy 2 perces fájásokkal érkeztem, és meggyőződésem, hogy az utolsó 2-3 órát ugyanúgy éreztem mintha nem is lett volna EDA. Tehát szerintem ezzel én csak meghosszabbítottam a szülésemet, plussz meghányattam magam. Persze ezt lehetetlen tudni, lehet EDA nélkül is ott lettem volna 13 órán át, és ugyanúgy hánytam volna.

A gyermekággyal kapcsolatban csak jó élményeim vannak, tudom, ez nem tipikus. Egy háromágyas szobába kerültem, a szobatársnőimmel nagyon jól összehaverkodtunk az ott töltött 3 nap alatt. A csecsemősnővérek (egy sajnálatos kivétellel) mind nagyon aranyosak voltak, vigasztaltak, bátorítottak és hatvanszor egymás után mutatták meg, hogyan tegyem mellre a babámat.

Hogy mi volt a negatívum? Hát maga a kórházi környezet a szülés alatt, bár nekem ott volt szinte az egész családom: a párom, a húgom, a nagynéném bent voltak velem a szülőszobán. Anyukám meg az öcsém kint strázsáltak a váróban. Meg szerintem ha nincs lehetőségem EDÁt kérni, magyarul ha nem vagyok nyuszi, akkor megkönnyítettem volna a saját dolgom. Visszatérve, még az is negatívum volt ahogy a páromat kezelték a gyermekágyon. Õ is külföldi, magyarul csak töredezve beszél, és állandóan kiküldték őt a szobából, pedig próbált nagyon sokat bent lenni velünk az első pillanattól kezdve, tkp csak aludni meg dolozni ment haza. Nem értem, hogy a gyermekorvosi vizsgálatnál miért küldik ki az aktuális gyerek apukáját!!! Ezen ő is nagyon felháborodott, szerintem őt jobban megviselte az én kórházi tartózkodásom mint engem.

Szóval nekem nem volt kirívóan negatív az élményem a kórházban, de ettől függetlenül szeretném megélni, milyen az otthon, tényleg saját erőmből megszülni a gyerekemet.

Klassz, hogy így fogalmazol, Róki. Ha jól meggondolom, ez a legfontosabb élményem az otthonszüléssel kapcsolatban, hogy "tényleg saját erőmből" szültem meg a gyerekemet. Rendkívül büszke voltam, vagyok rá, semmi másra ennyire az életemben.

Nekem különben fura volt, hogy Ági megkérdezte, a 37. heti vizsgálaton, hogy Apuka benn marad-e. Én inkább kettesben maradtam Ágival.
Most mennem kell, kistündér felébredt

És Róki,
még valami, ami különösen többedik gyereknél az otthonszülés mellett szól: szinte mindenütt van már rooming-in, a BABÁVAL, de ebben az országban nem elterjedt, hogy szülés után AZ EGÉSZ CSALÁD ott van, akár napokig. Nekem nem arra volt szükségem, hogy "pihenjek" a szülés után, hanem arra, hogy együtt legyünk.
A harmadik után egyébként Ági szigorú ágynyugalmat rendelt egy hétig (és most is így lesz, mert sokadik szülés után akkora a méh súlya, hogy ha a szülés nem bántotta a gátat, a ránehezedő méhed majd fogja), és tökéletesen meg tudta oldani a párom a két nagy gyereket, meg a nekem való segítést. Anyukám tán háromnaponta jött. És tudtam pihenni, mert nyugodt voltam, hogy a távollétem nem viseli meg a nagyobbakat...

Sziasztok!
A fiam kórházban született, de a lányom már otthon és a kisúguk is otthon fog márciusban. Azért én igazság szerint jónak messze nem nevezném (pedig nem tartott 2 órát sem, csak bő másfelet). Inkább természetesnek, normálisnak és olyannak "amilyennek lennie kell". De remélem most kipróbálhatom, milyen jónak megélni.. Az viszont tényleg jó volt, hogy a szülés megindulása nem járt semmivel, mivel nem mentünk sehova. Az is jó volt, hogy mindenki érzete, hogy az a legjobb, ha békén hagynak és még javaslatok szintjén sem szóltak bele semmibe. Jó volt biztonságban érzeni magunkat és jó olyan szintű elfogadást kapni, ahol még az udvariasság sem számít, semmiféle viselkedési norma. És főleg jó volt, hogy a kislányomat is biztonságban, szeretben tudhattam. Jó volt, hogy a család nem vált el egymástól és reggel együtt reggeliztünk négyesben a nagy ágyon.
És az első élmény után tényleg sok minden helyre került azzal, amit Rokica is írt, hogy megéltem, hogy milyen az, hogy saját erőmből megszültem a gyermekemet.
Most megyek, fürdetünk..

Galathien:

Na igen, ez az. Arra nem számítok, hogy jó (értsd: kellemes) élmény legyen a szülés, a kórházban is jól megszenvedtem. Viszont nagyon szívesen lecserélném a 17 órámat a te másfeledre. Tudom, nincs semmire garancia, se otthon, se a kórházban.

Tothzsu:

Én se voltam biztos a terhességem elején, hogy akarom-e hogy bent legyen a párom, mert ki tudja, hogy reagál? De a végén tök jó volt hogy ott volt, végig segített, aktívan részt vett a dologban, és a legvégén mikor már egybefüggő fájásaim voltak, nézte a CTG-t és mindig mondta: már csak 5 másodperc, már csak 4, már csak 3... hogy meddig tart még az összehúzódás. És tartotta bennem a lelket keményen, pedig 13 órát voltunk a kórházban. Szóval én nagyon örülök hogy ott volt.

H_szilvi:

Hát nem tudom, mi hamar tervezzük a kistestvért, és nem tudom, hogy egy másfél-két éves gyerek hogyan tudná feldolgozni, hogy az anyukáját szenvedni látja. Vagy nem erre gondoltál? Mert már egy idősebb gyereket fel lehet készíteni, hogy a szülés milyen lesz, de nem kell félni, mert ez természetes és így születik egy baba. De egy ilyen picinek szerintem még nem lehet elmagyarázni, ő nem értené meg, hogy ennek a szenvedésnek értelme van, csak megijedne. GOndolom ha otthonszülök legközelebb, Zsuzsát anyukámra bíznánk addig.

Mit mondanak erre Ágiék: ha nagyobb gyerek van, vagy el kell vinni, vagy legyen ott valaki, aki vele van. Ez lehet nagymama, barátnő, rokon, akit a gyerek jól ismer és elfogad, de feltétlenül olyan, akit TE IS el tudsz fogadni, hogy ott van, mialatt szülsz. Ha a gyerekre van bízva, azt mondják, hogy ösztönösen tudják, mikor és meddig akarnak bent lenni az anyával. Amikor "sok" nekik, kimennek. De ezért fontos, hogy legyen valaki, aki ilyenkor vizet ad, pelenkáz, játszik, mert apuka nem fog ráérni.

Más: a kisgyerek, különösen az olyan kicsi, mint a tietek is lenne, a vajúdás hangjait nem életveszélyként, nem segélykiáltásként éli meg. A vajúdás hangjai leginkább a szeretkezés hangjaira emlékeztetnek, amit a kicsi, persze tudatt alatt, alvás közben, nagyon sokszor hallott már. (Ezért nem ébredt fel a nagyfiam, amikor az öccse született, pedig nem voltam halk, különösen a végén... Viszont a csecsemő ISMERETLEN sírására igen hamar felébredt.)
Persze ha van módotok és időtök a nagyihoz vinni, biztosan az a legmegnyugtatóbb számotokra.

Én pl. szeretném, ha nem lennének itt a gyerekeim a szüléskor, mert nagyon kicsi a lakásunk, engem zavarna a "mozgalmasság". De nem tudom, hogy egyáltalán hogyan lenne idő őket bárhová is elvinni... (Eddig mindig nagyon gyors volt). Szóval én majd a babára bízom, hogy, akárcsak Abigél, "okosan" időzítsen. Mivel júliusban se suli, se ovi, így esetleg éjszakára...

Sziasztok!
Rokica, valahogy olyan élmény volt, mintha kb 6-8 óra fájdalma és munkája sűrűsödött volna össze másfél órában. Kíváncsi vagyok, most milyen lesz.
Amikor Míra született Mikán sem ébredt fel, pedig én is hangos voltam rendesen. Most azért inkább felkészülök alternatívákkal (nagymamai segítség), mert szerintem a gyerekek jelenlétében nehezebben tudnék magamra, magunkra figyelni.
Szilvi, én is elolvashatom a szüléstörténetedet? (a honlapon már olvastam)

El, Galathien, persze, a profilomba mégis feltettem a blog címét, a szüléstörténeteket dec.11-én és jan.11-én írtam, ott találod meg őket.

Köszi. Nagyon szépek a gyerekeid!

Sziasztok!

En is otthon szultem mindharmat. Jo, h lett ez a topik, mert az "Erdi szuleteshaz"at ugysem talalom.

Szilvi!

Egy szamomra nagyon surgos kerdes: mi az, h waldorf-anyuka vagy?
Szeretnek minel tobbet megtudni errol a temarol, mert az elsos nagyfiamat surgosen ki akarom venni a sulijabol. (Sajnos, de ez van.)
Mar regota szemezunk a Waldorf-temaval, de nagyon idegenkedem tole a szellemi hatteer miatt, amibe hatarozottan nem akarok belekeveredni.
A gyerek is nagyon erzekeny az ilyesmire...
Megis, szeretneek egy olyan sulit talalni (a kornyeken), ahol a gyerek tudasabol epitkeznek, nem pedig loholnak a tanitono elkepzelesei utan.

Zsuzsi!

Nekem is kicsi a korkulonbseg a ket elso gyerekem kozott. A masodik 6 honap mindig farasztobb volt. Amugy meg a kicsi masfel eves koraig volt nekem nagyon sok.
Amit azota mindenkinek tanacsolok: tudd, h hogyan, mivel, mennyi ido alatt tudsz feltoltodni, es szakits ra rendszeresen idot! Plusz persze a paaroddal is rendszeresben kettesben lenni is fontos... Szoval nagy egyensulyozas az egesz.
A harmadik gyerekkel meg ugy voltam, h szerintem ennel jobban az ember csak a negyediket elvezheti!!!
Sokat segitett a rutin. Foleg abban, h kinek mit ne higgyek el! (Jaj, hogyhogy nem teaztatod, stb.)

Galathien!

Irtad vajon, h az elsot hol szulted?
Eszerint az elmeny nem volt annyira mas? Mert foleg a praktikus oldalat emelted ki (nem kellett elmenni, otthoni kozos reggeli)...

Sziasztok!
Ilon

helló Ilon,
én a waldorfról szívesen írok neked, a négyből három gyerekem oda járt, az egyik ott érettségizett, másik kettő pedig 6 osztályos gimibe jár mostantól, persze az is alternatív suli.
Miután ez nem waldorfos topik, szívesen írok magánba, de ha mást nem zavar, akkor megosztom a többiekkel is szívesen.
Rita

ja, és még egy: szerintem az a fontos, hogy mindenki megtalálja azt a helyet, ahol tud jól vajúdni, szülni. Én mind a négyet kórházban szültem, és nagyon szerettem szülni, jól éreztem magam mindegyikkel, el tudtam vonulni, befelé tudtam fordulni, nem zavartak a kórházi rituálék. Azt gondolom, ez a legfontosabb, a biztonságérzésed. S talán fölösleges is a hely megkülönböztetése.

Sziasztok!
Ilon, a fiamat kórházban szültem meg és annak rengeteg hátrányát kipróbálhattuk. Annyira más élmény volt, hogy arra szavak sincsenek. Tisztában vagyok vele, hogy ott is jót akarnak az emberek, és azzal is, hogy nekem kellett volna körültekintőbben kórházat választani, ha már kórházban szültem. Azért nem írtam erről, mert már olyan sok szó esett ilyesmiről, annyi asszonynak hasonló a története, mint az enyém. De minden nyalánkság volt a beöntés visszautasítása miatti hülyének nézéstől, a "ez semmi, nem lesz itt szülés", a fájdalmas tágításos vizsgálaton át, a kengyelbe kötözött lábakig (volam olyan renitens, hogy többször kivettem, hát belekötözte) a háton fekvésig (végül a doki szólt rá, hogy legalább döntse föl félülésbe az ágyat, mert azt sem akarta a szülésznő). Aztán "nem tudtam rendesen szülni" - nem ment a kitolás: most már tudom, egyszerűen olyan típusú ember vagyok, akinek ez nem megy hanyatt fekve, 3 ember arcába.. Aztán volt gyors köldökzsinórelvágás, csövek a pici testrészeibe dugva (gyomor is), megfigyelésre elvive. Hely a babás osztályon nem volt, de volt bocicumi és tea, emiatt hányás, a gyomorleszívás és a hányás miatt vércukorszint leesés, intenzív osztály, anibiotikum, cumizavar, nálam bőgés. Mindenféle ínyencségek.
A szülés utáni vérzésről még írok este, most megyek, vacsi van..

Szóval ahogy én azt az érzést nem fogom elfelejteni soha ahogy a szülésznő a köldökzsinórnál fogva megrángatta a méhlepényt, úgy a férjem meg azt nem, amikor 150-nel piros lámpákon át a szülés után 1 héttel éjjel 1kor száguldott velem az ügyeletre mert ömlött belőlem a vér. Elég gyorsan jutottunk a műtőbe, vérátömlesztésre szerencsére nem volt szükség.

De amikor Mírát vártam eljutottam olyan kórházba, olyan emberekhez, akikkel szintén nagyon szép élmény lehetett volna a szülés, mert tudom, hogy nem háborgatnának. Szóval simán találtam olyat, ahol kórházi körülményekhez viszonyítva háborítatlanul születhetett volna meg Míra, ahol még császár után sem kellett volna nélkülöznünk egymás társaságát stb. De már nem volt rá szükség, mert rájöttem, hogy otthon fog megszületni. És a választott kórházi szülésznőm, mikor mondtam neki, teljesen természetesen fogadta és nagyon aranyos volt.

Rita, egyet értek veled.

Ilon,
van a gyereknevélés résznél waldorf-topik.
Az az igazság, hogy "szellemi háttér" nélkül nem waldorf a waldorf. Merthogy az egész a szellemi háttérből indul ki. A "miért"-ből.
Lehet odajárni, természetesen, anélkül is, hogy azt elfogadnád, és a gyereknek akkor is jó lesz, de utólag szülőként háborogni, ahogy egyesek teszik (pl. az indexen), hogy itt "agymosás" megy, hááát, értelmetlen...
Szívesen megyek át veled a w.-topikba is, gondolom, Rita is.

(A w.-anya csak egy vicces elnevezés, merthogy az én életem elég nagy mértékben arról szól, hoyg gyerekeim oda járnak.)

"A harmadik gyerekkel meg ugy voltam, h szerintem ennel jobban az ember csak a negyediket elvezheti!!!"- írod.
KÖSZI!!!!! (Merthogy most várjuk a negyediket!)




Rita, ti hova járt(at)ok? Mi Óbudára.

Szia, Zsuzsi,

hát itt vagyok. Tetszik a topicod, így tovább. Látom, hogy (eddig) csak G. Ágiról volt szó, mindnyájan nála szültetek, és ez így jó is. Nem szeretnék idetolakodni a Holdudvarral. Ha szeretnétek, persze, szívesen válaszolok arra, amire tudok.

Puszi,

Virág

Köszönöm a tapintatot. Szerintem is jó így.

Zs.

Sziaszok, örülök hogy ennyien hisznek magukban hogy nök és hogy tudnak szülni, mert hogy ugylátom ez az amit a dokik el akarnak és el is veszik az nöktöl a magukbavetet hitet miszerint képesek gyermekethordani a testükben és megszülni.
elu

Szia Elujza!

Üdv a topicon!

Van igazságod, de azért ne általánosítsunk. Merthogy minden általánosítás veszélyes. Még ez is.

Zs.

Zsu, nem rég voltam egy szülés elötti beszélgetéssorozatnak egy elöadásán melyben a dr a szülést és a terhességet elemezte. Elsorolta a patologiás eseteket, néha egyegy élve maradt ujszülöttröl is beszélt. A halgatok majdnem mind elsögyermeküket várták kivéve egy elözetes császáros és én. Mi ez ha nem tudatos agymosás?
elu

Sziasztok!

Végre rátaláltam erre a topicra! Nagyon örülök. Nem rég kezdett el foglalkoztatni a gondolat, hogy a második babámat én is otthon szülném. Ehhez csak megerősítést adott Márki Anita: Otthon szültem c. könyve. Mindenkinek ajánlom. Meg persze a Geréb Ági honlapja. Várom a következő információs estet, de ez még 1 hónap, és én már olyan nagyon kíváncsi vagyok...

Pienaluna! Szívesen venném, ha írnál a Holdudvarról.

Osoa

Szia, Osoa!

Megkönnyítenéd a dolgomat, ha kérdeznél. Addigis látogass el, ha gondolod, Nandu honlapjára is. www.nandu.hu

Virág

Tothzsu,
próbállak elérni mert láttam hogy hirdetsz etetőszéket. Ott is írtam neked, kérlek adj elérhetőséget.
Köszi!
Orsi

vasors@freemail.hu

Sziasztok, e késői órán!

Kedves Orsi, üdv a topicon!

Ne haragudj rájuk, nem tudják, hogy mit tesznek és főleg azt nem, hogy mi az amit nem tesznek, pedig kéne....

Én is nagyon-nagyon haragudtam. tele voltam keserűséggel és azzal az érzéssel, hogy valami fontosat elvettek tőlem.

Aztán a tanfolyamon, ami az info. estet követi. Volt a filmes délután, és láttam, hogy mennyire másak azok a szülések, mint az enyém. Akkor bizony el is síram magam.

De aztán az otthonszületése Petikének annyira-annyira jól sikerült, hogy teljesen kimosta az agyamból a régi rossz érzéseket és mindenkinek meg tudtam bocsátani !(na, azért az a pofákat vágó szülésznő.., na egye fene, neki is )

Ez is agymosás, csak a jobbik féle

Egyébként engem az vonzott Ágihoz, hogy tudtam, ő másfél évtizedig dolgozott kórházban és azóta pedig otthonszüléseknél. Nála tapasztaltabb segítőt - úgy éreztem keresve sem találnék.

Klassz, hogy mész info estre. Nekem is nagyon szép élmény volt az is és a tanfolyam is.
Baba kb. mikor jön?

Jó éjt Nektek!

Zsuzsi

PS: Vasorsi, Neked írtam mailt!

Szia Zsuzsi!

Nekem végül is nem volt "rossz" a kórházi szülésem, de egyértelmű, hogy otthon minden más lett volna. Nekem még a doki + a szülésznő is kedvesek voltak, bár az összehúzódások nagyon kemények voltak (gondolom a gyorsító+burokrepesztés hatására). Aztán kértem eda-t is, mert úgy éreztem, nem bírom. Mondjuk, ezt nem akartam, de hát fájt. Aztán ott a kórházi 3-4 nap, és hát tulajdonképpen értelmetlenül voltam bent. Nem történt semmi.
Szóval ennél természetesebben szeretném a második babámat szülni. Egyébként Õ október végén fog érkezni. A kisfiam pedig most lesz 2 éves szombaton.

Szóval várjuk az infoestet a férjemmel. Ja és egy kérdés! Tudom, hogy nem ez a lényeg, de a környezeted tudta, hogy otthon szeretnél szülni? Mert én úgy gondolom, hogy ez ránk tartozik, másra nem, főleg mert tudom, hogy Õk mit gondolnának és jönnének a "negatívumok". Ezt meg szeretném elkerülni. Nálatok hogy volt?

Virág!
Csak azt szerettem volna kérdezni, hogy Te pl. miért nem a Geréb Ágit választottad? Vagy az ember mi alapján dönt?

Előre is köszi a válaszokat!
Üdv, Orsi

Szia Zsuzsi!

Nekem végül is nem volt "rossz" a kórházi szülésem, de egyértelmű, hogy otthon minden más lett volna. Nekem még a doki + a szülésznő is kedvesek voltak, bár az összehúzódások nagyon kemények voltak (gondolom a gyorsító+burokrepesztés hatására). Aztán kértem eda-t is, mert úgy éreztem, nem bírom. Mondjuk, ezt nem akartam, de hát fájt. Aztán ott a kórházi 3-4 nap, és hát tulajdonképpen értelmetlenül voltam bent. Nem történt semmi.
Szóval ennél természetesebben szeretném a második babámat szülni. Egyébként Õ október végén fog érkezni. A kisfiam pedig most lesz 2 éves szombaton.

Szóval várjuk az infoestet a férjemmel. Ja és egy kérdés! Tudom, hogy nem ez a lényeg, de a környezeted tudta, hogy otthon szeretnél szülni? Mert én úgy gondolom, hogy ez ránk tartozik, másra nem, főleg mert tudom, hogy Õk mit gondolnának és jönnének a "negatívumok". Ezt meg szeretném elkerülni. Nálatok hogy volt?

Virág!
Csak azt szerettem volna kérdezni, hogy Te pl. miért nem a Geréb Ágit választottad? Vagy az ember mi alapján dönt?

Előre is köszi a válaszokat!
Üdv, Orsi

Kedves Osoa!

Miért nem Ágit? Több oka van. Az egyik, hogy a sors Nanduval hozott össze, valamiért fel sem merült bennem, hogy Ágitól tanuljak bábaságot.

Ha felteszem azt a lehetőséget, hogy személyesen megismerve Ágit rendkívül szimpatikusnak találom (könnyen lehet), akkor sem szeretnék tőle tanulni, mert tudtommal - javítsatok ki, ha tévedek - ő elküldi a tanoncait állami szülésznőképzőbe, és én személyiségemnél fogva nem vagyok alkalmas patriarchális rendszerben tanulni, és nem is viselném azt el, amit a kórházak zömében csinálnak az anyákkal. Én nem szeretnék megkeményedni, nem szeretnék megtanulni félni a szüléstől. Én be nem teszem a lábamat ilyen helyekre.

Dúlaként ugyan kísérek kórházi szülést, az is elég nehéz tud lenni, de ott eléggé hatékonyan tudom (jó esetben) hátulról befolyásolni, hogy minden a lehető legnagyobb háborítatlanságban történjen - ha a szülők is úgy szeretnék.

Tehát ezért nem Ági.

Emellett olvasok ezt-azt, olvasok szüléstörtneteket, olyanokat, amikben azt írják le, Ági akkor épp mit és hogyan csinált, és ezek alapján igen kellemes kép alakult ki bennem Róla. Szeretnék majd akkora tudással bírni, mint amekkorával Õ bír, szeretnék annyira tapasztalt lenni, mint amilyen Õ. Tisztelem Õt.

Virág

Sziasztok!

Kedves Virág!

Szeretnélek kijavitani!

Ági nem KÜLDI a tanoncait az"állami szülésznőképzőbe".
Mi magunk döntöttünk úgy, évekkel ezelőtt, hogy elvégezzük a képzést.Ma Magyarországon fontos, hogy legyen bizonyítványod arról amivel foglalkozni szeretnél.
Nem keményedtünk meg és nem tanultunk meg félni a szüléstől.Figyeltünk,tapasztaltunk, tanultunk- és nem volt minden haszontalan. Hiszen ellenérvet, bírálatot is csak akkor mondhatsz valamiről, valaminek az érdekében, ha mind két oldalt ismered.

Orsi!
Ha úgy, döntesz, hogy részt veszel valamelyik információs héten, akkor elképzelhető,hogy találkozunk.

Kedves Ráhel!

Köszönöm a korrigálást. Tehát nem küldi, hanem magatoktól mentek.

Az, hogy legyen papírod, neked fontos, nektek fontos. Nekem nem fontos annyira, hogy ne bírjam kivárni, míg az OBI (Országos Bábaképző Intézet) ki nem dolgozza a független bábaképzését. Másmilyenek vagyunk. Neked az jó, nekem ez. Elég nagy baj lenne, ha mindenki olyan lenne, mint én (jézusom, mivé lenne ez a világ ), de az sem biztos, hogy jót tenne, ha mindenki úgy gondolkodna, mint te.

Ha figyelmesen olvasod, amit írtam, láthatod, hogy énüzenetekkel volt tele. Nem azt írtam, hogy az Ági mellett képződő bábák megkeményedtek, de én nem akarok, hanem tőletek teljes mértékben függetlenül, saját magamról írtam. Mivel egész jól ismerem magamat, tudom, milyen kevéssé vagyok elfogadó, ha csak azt hallom, hogy kézzel tágít egy orvos egy nőt (ezesetben igencsak nehezemre esett az orvos szót használnom, továbbá ölni támad kedvem - persze tudom, hogy nagyon ritkán valóban szükséges lehet, de tudjuk, hogy az általános orvosi gyakorlatban messze nem ritkán alkalmazzák a nők brutális megerőszakolásának ezen módját, és közel sem annyira gyengéden, amennyire csak lehetséges, akár verbálisan enyhítve a nő kínjait, ahogy egy szüléstörténetben, amit olvastam, Ági tette). Akkor, amikor azt látom, hogy a hierarchia legasló szegmensében rengeteg kórházban maga a vajúdó nő áll - legalább állna, de nem áll, hanem hanyattfekszik szerencsétlen. Akkor, amikor indokolatlanul császároznak. Az ÉN lelkem ezt nem viseli el, ÉN nem tudok megalkudni, és évekig egy ilyen rendszerben létezni. Még azzal a tudattal sem, hogy segíthetek ezeknek a szerencsétlen nőknek. ÉN megkeményednék, és ÉN megtanulnék félni a szüléstől a sok parázó orvos között (és ne mondd, hogy nem paráznak...). Ja, és ha elég erős is lennék, nagyon gyorsan kirúgnának, mert enyhén szólva is rebellis vagyok.

Ellenérvet és bírálatot akkor is mondhatok, ha "csak" szülő nőként vagy dúlaként látom a rendszer fonákságait. Nem kell megöletNEM magamból egy részt ehhez. Anyaként és dúlaként épp elég tapasztalatra tehet szert az ember lánya meglátásom szerint ahhoz, hogy átlássa a rendszert, és alapos tudással támadja azt.

Virág

Sziasztok!

Köszönöm a véleményeket. Nekem szerencsére tényleg nem volt rossz tapasztalatom a kórházban, de én is hallottam nagyon durva dolgokat. Nem volt választott szülésznőm, szerencsém volt. És azzal is, hogy csak ketten szültünk aznap du. Ennek ellenére, szeretném megismerni a szülést a maga természetességében, és saját erőmből végigcsinálni, amennyire lehet.

Ráhel!
Ha jól tudom, május 5-én lesz az info.est. Már tényleg nagyon várom. Annyi kérdés merült fel bennem már, de biztos mindenre választ fogok kapni.


Orsi

Szia Orsi!

Az információs esten nem leszek ott, mert a margatszigeti Nemzetközi Bábanapon leszek, utána pedig anyáknapi ünnepségre megyek az egyik csemetémmel.
De az info estet követő héten kedden, 9-én biztos ott leszek.
És a jövő hónapban is...
Kérdésed pedig valószínűleg az info estet követően még több lesz.

Kedves Ráhel!

Mi az oka annak, hogy ignoráltad a hozzászólásomat?

Virág

Kedves Virág!

Tegnap este, egy egész napos továbbképzés után, már csak erre futotta, bár ma is azon vettem részt.

Nem érzem úgy, hogy mellőztelek volna - bocs, én szeretek magyar szavakat használni ott ahol lehet - de elgondolkodtatók az "ÉNüzeneteid". Számomra túl sok benne az én.
Amikor azt olvastam, hogy "én nem szeretnék megkeményedni, nem szeretnék megtanulni félni a szüléstől" feltételeztem, te azt gondolod, hogy velünk ez történt.De vajon miből gondoltad?

Anyaként nagyon szubjektíven láthatod a rendszert, dúlaként pedig - te is tudod - nem az a feladatod, hogy szakmailag "legyél ott".
A néhány saját szülés, vagy dúláskodás nem ad akkora szakmai tudást.
Ezen kívül azt gondolom, nem a dúlának vagy a bábának kell "támadnia a rendszert".
Az anyákat kell rengeteg információval ellátni, felvilágosítani, támogatni, és ha ők fogják a "másságot" követelni, akkor fogunk tudni változtatni. - Ez saját tapasztalat, mivel van egy szülésfelkészítő csoportom - . És nem erőből vagy méregből Pl. erre is jó volt a 3 év gyakorlat, hogy rájöjjön az ember lánya. Mert addig én is másképp gondoltam.

A kórházi orvosok ellenérveit az otthonszüléssel kapcsolatban azért sem tudom elfogadni, mert soha nem kísértek ilyen szülést.És volt olyan akinek ezt meg is mondtam. De ez fordítva is igaz.
Ági számomra azért nagyon "hiteles", mert mindkét oldalt ismeri szakmailag.

Bocs most befejezem, mert egy kicsit fáradt vagyok.
3 nap alatt 900km-t vezettem és egy kicsit elegem van.

Jó éjt.

Kedves Ráhel!

A következő napjaim eléggé sűrűek, így most nem tudom érdemben megválaszolni a hozzászólásodat. Addig is azért annyit fontosnak tartok, hogy megkérjelek, hogy ne akarj olyan dolgokat az általam leírtak mögé látni, melyek nincsenek ott.

Köszönöm, és remélem, kipihented magad.

Virág

Virag,
abban a borzalmas patriarchalis rendszerben a tananyag 1/3-a ilyenekbol all, mint anatomia, szuleszeti mechanika, gyogyszertan. Amiben teljesen lenyegtelen, hogy milyen rendszerben tanulod meg, otthon konyvbol is lehet persze, csak pl. az anatomiat eleg nehez a 2D-s kepbol 3D-s nokre atultetni veszteseg nelkul es be kell latnom, hogy a fantom is mennyire nagyon hasznos. Nandunak van?
Aztan a masik 1/3-d meg jarulekos tantargyak, amik a magyar viszonyokrol szolnak jogilag, gyermekvedelem, apolaskutas stb. Ezeket is ossze lehet persze szerezni mashonnan, mert azert megis csak illik es hasznos ismerni, ha valaki ebben az orszagban akar dolgozni. Biztosan Ti is megteszitek.
A maradek 1/3-ban van nehany tiszta hulyeseg es nehany gyakorlati tantargy, amit nyilvan ti is megcsinaltok, mielott pl. eloben szurtok venat annak a rengeteg nonek, akin alkalmatok lesz gyakorolni.
A gyakorlat mintegy 1800 oraja valoban nem volt egy kejmamor. De sem felni nem tanultam meg a szulestol, sem nem kemenyedtem meg. Hanem meg tobb es tobb alazatot tanultam naprol napra, ami az egyik legfontosabb nekem, a ba'bai hivatasban. Es anelkul, hogy barmi olyat kellett volna elkovetnem nokon, gyerekeken, amivel szakmailag, emberileg nem ertek egyet. Ezeket a helyzeteket mindig szakmailag indokolva utasitottam vissza, ill. tettem, azt helyette, amit helyesnek tartok. Es ezzel meg azt is el lehetett erni, hogy a korhazi szemelyzet is valtoztasson a gyakorlatan bizonyos dolgokban, csak mert tolunk lattak, hogy mukodik a mas.
Na de nekunk nem is volt ugyanolyan szinu hajcsattunk, mint a hajhalo es nem is tartozott elso dolgunk koze, hogy csinosabb korhazi ruhat vasaroljunk magunknak, hanem jo volt az egyen, amit kaptunk. De megcsak az otthonszulosegunkkel sem demonstraltunk a szuloszoban, igy amikor az odaadassal, szaktudassal, emberseggel vegzett munkank utan kiderult, akkor ezen mar nem utkoztek meg, mar nem ez volt a fontos.
Viszont fontos, hogy ha egy otthoni szulesbol korhazba kell esetleg menni, akkor en mindent tudok ott hasznalni, ami a szulono segitsegere lehet. Tenyleg mar csak a csaszarmetszeshez kell orvosi segitseg. Es az is fontos, hogy a gyakorlat alatt, minden nap a szemem elott volt, hogy a haboritatlansag mindenkinek mas es en a haboritatlansagot a korhazban is meg tudom ba'bakent (sokkal nagyobb esellyel, mint dulakent) adni annak, akinek erre van igenye es megis csak ok vannak lenyegesen tobben, mint az a nehany 100 otthonszulo. Ehhez beszelni kell a korhaziak nyelvet es kiigazodni az ottani viszonyok kozott.
Egy ev borzalmasan keves ido meg az alapok biztos begyakorlasara is es hat az is megeshet, hogy egy evben nem fordul elo minden olyan helyzet, amivel egy eleten at viszont osszefuthat az ember pl. lehet, hogy meg sosem varrt, vagy sosem tapintott eloesett kzs-t vagy homloktartast. Igy nekiallni masokat tanitani...

Kedves Gea!

Neked is részletesen fogok válaszolni, amint ezen a pár nagyon sűrű napon túl vagyok, ha ugyan a felszínnel egyezik a mélyebb tartalom.

Egy gondolat azonban idekívánkozik belőlem még most:

Nagyon elszomorító számomra, hogy annak ellenére, hogy ti és én (és az általatok nem szívlelt Nandu és a Holdudvar Bábaház) ugyanazért dolgozunk, azért, hogy mindenki ott szülhessen, ahol szeretne, támadtok és bántotok minket, engem, holott mi sosem beszélünk rólatok bántóan, sosem becsüljük le, amit csináltok, és akik vagytok. Tisztelettel említjük meg Ágit mindig, a ti oldalatokról (és itt határozottan nem Ágiról beszélek, hanem kettőtökről) azonban áttételes nemszeretést, elítélést érzek.

Ismertek engem? Mit tudtok rólam? Azért, mert Nandutól tanulok (akinek a szakértelmét és lényét ti lenézitek), már felhatalmazva érzitek magatokat arra, hogy kioktassatok vagy lenézzetek?

Hadd mondjak valamit: nem vagyok Nandu-hívő. Látom a hibáit, talán jobban mint hinnétek, tisztában vagyok vele, hogy rengeteg tanulnivalója van szakmailag is. Néha a falra mászom tőle, azonban látom, hogy maximalista önmagával, azt is, hogy képes az önkritikára és meg is teszi (újfent: szakmailag és emberileg is). Becsülöm azokat az embereket, akik vállalják önmagukat akkor is, ha a környezetüktől visszautasításban részesülnek, és akik a bántások után nem egyszerűen megsértődnek, hanem ha egy időre így is védekeznek, később képesek felülbírálni a viselkedésüket. És én Nandut ilyennek látom.

Ami a gyakorlatot illeti: a gyakorlati óraszáma nagyobb, mint 3 év alatt a szülésznőképzőben lett volna.

Kérlek Benneteket, legyünk konstruktívak. Mit tehetünk együtt? Ne egymás ellen... Hány száz éve megy ez Magyarországon??? Ugye volt valami olyasmi, mikor az ország három részre szakadt, hogy nincs három nemes, aki az ország megmentéséért három aranyat adna vagy valami ilyesmi. A lényeget úgyis értitek.

Elvitázgathatunk egyébként főiskoláról, nézetekről, azonban mindannyian tudjuk, hogy valójában nem erről van szó. Hanem arról, hogy ti többre tartjátok magatokat, a végzettségeteket, mint amennyire Nandut, Nanduét. Akkor beszéljünk nyíltan erről, ne burkoljatok és utalgassatok, ha ragaszkodtok ahhoz, hogy az amúgyis kicsi számú otthonszülőket elriasszuk azzal, hogy még az otthonszülést kísérők között is ilyen ellentétek vannak. Ha nem tudunk együttműködni (mi folyamatos békejobbot nyújtunk Nektek), legalább ne akadályozzuk egymás munkáját.

A Holdudvar Bábaház azonos nevű topicjában válaszoljatok, légyszíves, ezt a topicot hagyjuk meg eredeti funkciójának.

Kérlek Benneteket.

Köszönöm.

Virág

Virag,
en nem fogok atmenni a Holdudvar topicba, meghagyom Nektek, mutatkozzatok be, reklamozzatok magatokat, ebben en nem szeretnek reszt venni.
Ennek a topicnak az a cime, hogy otthon szultunk es en speciel szultem otthon nem is egyszer, tehat miert ne irhatnek ide. Amit irok szerintem nagyon is idetartozik es a tobb oldalu informacio meg nem artott meg senkinek. Eleg felnottnek tartom az embereket, hogy informaciok alapjan maguk dontsenek.
Sehol sem irtam, hogy nem szivlelem Nandut. Sokkal regebben ismerem, mint Te. Nem voltak konfliktusaink mindaddig, amig miatta majdnem kirugtak minket es megalazkodva kellett visszakonyorognunk magunkat, mikozben o ugy allitotta be, mintha ot szakmai okbol tamadtak volna. Pedig az volt vele a baj, hogy allandoan elkesett, hogy tuntetoleg nem csinalt semmit a naploirason kivul es mikozben a korhaziak munkajat fikazta, allandoan kapkodta a telefonjat, hogy hatha "szulo noje" van. Pedig hat fogalmazzunk igy, hogy azert nem szakadt meg a dulaskodasban sem. Es igen, az is rosszul esett, amikor elfordult tolunk, ugy teve mintha nem latna minket. Nem csoda, ha ezek utan a telefont sem merte felvenni, amikor bajban volt. De ez megint egy olyan emberi vonas, amit egy ba'ba'nal bizony nem gondolok toleralhatonak. De bizonyosan dolgozik rajta es hosszu meg az elet, tehat ezen is konnyeden atlepnek. Csak ezen a tanitason nem tudok. Erre csak nagyon kevesse hizelgo magyarazatot tudnek adni. Na de hat en nem is szeretek hizelegni

"támadtok és bántotok minket, engem, holott mi sosem beszélünk rólatok bántóan, sosem becsüljük le, amit csináltok"
Akkor most olvassal mar vissza, hogy mit irtal arrol, hogy minket az Agi "kuld" (mintha valami ba'bok lennenk) es hogy mit csinal a patriarchalis rendszer, meg hogy aki nem rugja tokon a kezzel tagito orvost az milyen es mit csinal vele az az iskola, amit Te nem is ismeresz. En erre reagaltam, mert ez bizony banto es magas lorol van lefele. Es Te inditottal innen, nem mi.

"Ismertek engem? Mit tudtok rólam?"
Es Te ismered azokat, akik a korhazi kepzest elvegeztek? Ne adj' Isten evekig dolgoznak/dolgoztak benne? Novaky Rita, Rakoczi Agi, Bruckner Ica is megkemenyedett? Megmondtad ezt mar nekik? Fogalmad nincsen, hogy mi mit kuzdottunk vegig a 3 ev alatt, hogy hany embernek segitettunk nevtelenul, alazattal, akik ma sem tudjak, hogy minek koszonhetik, hogy nem lett gatmetszesuk, hogy nem vittek el a gyerekuket, hogy nem kapott tapot vagy csak egyszeruen be lett mindig huzva a fuggony, amikor agytalat kaptak stb. Fogalmad sincsen rola, hogy ezek az apro dolgok is naprol-napra mennyi kuzdelembe kerultek es hogy mi nem hogy nem kemenyedtunk meg, hanem minden nap elorol kezdtuk es nem adtuk fel es kitartottunk.

"(mi folyamatos békejobbot nyújtunk Nektek), legalább ne akadályozzuk egymás munkáját."
En ennek az ellenkezojet tapasztaltam. Amikor szakmai kerdeseket mertem Neketek feltenni, akkor leugatast kaptam, szakmai valaszt nem. Amikor ingyenes segitseget ajanlottam, akkor kioktatast kaptam. Amikor arra kerunk, hogy ne mossatok ossze minket allandoan a Ti dolgaitokkal, mert nekunk nincsen kozunk a Szuletes Hetehez, a honlapotokhoz stb. Akkor egyszer csak ott virit a Gereb Agi neve alatt egy link hozzatok stb. stb. sorolhatnam.
Nagyon nehezen tudom elkepzelni az egyuttmukodest olyan valakivel, akinek a holisztikus arca alig fer be a repter kapujan es mikozben tudja, hogy az, aki az o gyerekei szulesenel segedkezett olyan valaki, akinel holisztikusabbat kulfoldon is csak elvetve talalni, hajalando belemenni ebbe a mo.-i elso titulusba. Aminek a folytatasa igen szabad forditasa az eredeti angolnak.
Mennyivel kisebb arcu lenne, ha Mo. elso klasszikus kepzes nelkuli ba;ba'janak vagy korhazi kepzes nelkuli ba'ba'janak vagy ba'bahazban kepzodott ba'ba'ja'nak hivna magat. Mert hogy o az elso afelol persze semmi ketsegem

Kedves Gea!

Rendben, maradhatunk itt is. Nem magam miatt kértem.

Nandut valóban sokkal régebb óta ismered, mint én. Így te láthattad, milyen volt akkor, én pedig látom, milyen most. Ami totálisan biztos: ha csörög a telefonja, felveszi. Korrektül és felelősségteljesen bánik a kismamákkal, akik hozzá fordulnak. Úgyhogy ezen átléphetsz, mert Nandu valóban fejlődik. Ugyan én csak augusztus óta ismerem, azonban az elmúlt 9 hónap alatt, amióta szorosan együtt dolgozunk, tiszteletreméltóan sokat fejlődött a személyisége.

Meglep, hogy bántásnak éreztétek, hogy azt írtam, hogy küld benneteket Ági. Nem értem. Ez egy egyszerű tévedés volt. Ha lett volna ezzel bármiféle bántó szándékom, akkor érteném, de így...

Nem tudom, hányszor kell még leírnom, hogy én saját magamról beszéltem a patriarchális rendszerrel kapcsolatban. Idemásolom, amit fentebb írtam:

Ha figyelmesen olvasod, amit írtam, láthatod, hogy énüzenetekkel volt tele. Nem azt írtam, hogy az Ági mellett képződő bábák megkeményedtek, de én nem akarok, hanem tőletek teljes mértékben függetlenül, saját magamról írtam. Mivel egész jól ismerem magamat, tudom, milyen kevéssé vagyok elfogadó, ha csak azt hallom, hogy kézzel tágít egy orvos egy nőt. Akkor, amikor azt látom, hogy a hierarchia legasló szegmensében rengeteg kórházban maga a vajúdó nő áll - legalább állna, de nem áll, hanem hanyattfekszik szerencsétlen. Akkor, amikor indokolatlanul császároznak. Az ÉN lelkem ezt nem viseli el, ÉN nem tudok megalkudni, és évekig egy ilyen rendszerben létezni. Még azzal a tudattal sem, hogy segíthetek ezeknek a szerencsétlen nőknek. ÉN megkeményednék, és ÉN megtanulnék félni a szüléstől a sok parázó orvos között.

Megintcsak csodálkozva látom, hogy ezt magas lóról való beszédnek érezted. Pont akkor, amikor azt írtam, hogy én nem vagyok erre képes? Szerintem alaposan félreértesz. Én nem érzem magamat többnek attól, nem azért nem megyek oda, mert lepra helynek tartom, hanem mert az én alkalmazkodóképességem alacsonyabb annál, minthogy ezt elviseljem. Kevesebbnek sem érzem magam azonkál, akik ott is képesek tanulni. Egyszerűen a személyiségünk másmilyen. Ti képesek voltatok rá, ti bírtátok lelki erővel, és így rengeteg kismamán segíteni tudtatok, akiken én nem tudtam volna, és erről írtam a holdudvaros topicban. Pl. a saját szülésznőmet nagyon tisztelem, én nem tudnám azt csinálni, amit ő. De ő tudja. Hála Istennek, hogy ő van és ott van, hála Istennek, hogy ti ott voltatok, és nagyon sok kismama nektek köszönheti, hogy emberségesebb bánásmódban részesült.

Látod, látjátok már, hogy nem nézlek le Benneteket? Nem vonom kétségbe egy pillantig sem az értéketeket (és emellett tisztában vagyok a sajátommal).

Igen, ismerem Rákóczi Ágit, Nováky Ritát, Vincze Krisztit. Azt hiszem, Bruckner Icát nem ismerem. Immár sokadszor (és remélem, utoljára) írom le: nem írtam egyszer sem, hogy akik oda jártak, megkeményedtek. Azt írtam, hogy ÉNÉNÉNÉNÉNÉNÉNÉN megkeményednék. Bement végre?

Mikor tettél fel "nekünk" szakmai kérdéseket? És ki az a "mi"? És ki ugatott le? Kinek és milyen ingyenes segítséget ajánlottál fel? Hol van link tőletek hozzánk? Ha nálatok van, hogy került oda? Mi nem tehettük fel a ti honlapotokra... Továbbá találkoztál-e ezzel a jelenséggel máshol is? Úgy látod, hogy mi tudatosan össze akarjuk mosni a mi dolgainkat a tiétekkel? (Ezt, amióta itt vagyok, egyáltalán nem tapasztaltam.)

Ami Nandu titulusát illeti: nos... igen. Ezzel egyetértek.

Virág

Virag,
"Mikor tettél fel "nekünk" szakmai kérdéseket?"
Ezt megkerdezheted Tihanyi Zsuzsatol vagy Emoketol. Gondolom, meg emlekeznek ra. Amugy meg mindig, amikor olyat olvasok, amitol kinyilik a bicska a zsebemben. Bar mar regen tudom, hogy nem kapok szakmai valaszokat Toletek, de en ilyen javithatatlan vagyok, hogy mindig megprobalom. Ha jol emlekszem legutobb azt tettem szova, hogy Henci Goer eloadasnak egy leirasaban hemzsegtek a szakmai tevedesek. Nyilvan, aki lejegyezte nem nagyon ertett a dologhoz. Na de mielott felkerult a honlapra vagy bele az ujsagba, az elott miert nem olvasta el senki, aki ert hozza? Nagyon nagy baromsagok vannak benne, amiket szegeny Henci nyilvan sosem mondott. Ha ezt egy orvos olvassa, akkor csak jot rohog es ezzel ba'ba'k, szulesznok jol le vannak jaratva. Termeszetesen erre sem kaptam valaszt.
Aztan olvastam egy dulas szulestortenetet, amiben nagyon sok szakmai es emberi hiba volt es ezeket is szova tettem. Az illeto egyaltalan nem valaszolt, a MODULE fonok meg szemelyeskedett a szakmai valaszok helyett. Akkor felajanlottam, hogy egy tovabbkepzesetekre szivesen elmegyek es beszeljuk meg ezt az esetet, ill. beszeljunk a dulasag etikajarol, kompetenciajarol. Meghivni nem volt hajlando, viszont felhivta G. Agit, hogy panaszkodjon ram. Eleg dedos dolog, nem?

"Kinek és milyen ingyenes segítséget ajánlottál fel?"
Eredetelig tolmacs, fordito vagyok. Tolmacsolast ajanlottam fel az elso kulon SZH-n es hozzatettem, hogy termeszetesen ingyen. Mire Kriszti kioktatott rola, hogy ne kepzeljem, hogy eladta magat... En meg csak tatottam a szamat, hogy mirol is van szo?
"Hol van link tőletek hozzánk?"
Nem ezt irtam. Egyreszt rendszeresen lop a portalotok mas portalokrol, ami nem torvenyes. Amikor egy origos cikket raktatok fel, amiben szerpeltem, ugy hogy bele rakott valaki dolgokat, amiket nem mondtam, akkor kertem, hogy vegyetek le. Termeszetesen valaszt nem kaptam. Erre felnyomtam az origonal a portal es le kellett, hogy vegyetek. Ezt miert kellett megvarni? Miert nem lehet emberszamba venni? Milloszor kertuk, hogy semmit ne rakjatok fel, ami velunk kapcsolatos, mert egyaltalan semmilyen formaban nem szeretnenk a portalatokon szerepelni. Erre a pelenkas akcionak azt a korlevelet raktatok fel, amit kertunk, hogy ne es alatta volt egy link, hogy "tovabbi informacioert forduljon", ami hozzatok mutatott. Megis milyen informaciot tudtatok volna Ti adni? Meghogy ez segitseg? Szerintem nagyon durva.

"Úgy látod, hogy mi tudatosan össze akarjuk mosni a mi dolgainkat a tiétekkel?"
O de meg mennyire! A fentiek is erre pelda es tudnek meg sorolni.
De most inkabb aludni megyek.
Jo ejt!