Sziasztok!
NEm írtam egy ideje, csak olvastalak benneteket. Aztán mikor írtam volna meg elkezdtek történni a dolgok.
Először is...
Demeter Gergő április 12-én 21 óra 5 perckor 3400 g és 55 cm megszületett! 2 héttel a kiírt időpont előtt majdnem egészségesen...
A történet.
Április 11-én este a babaszobába berakott dupla matracra feküdtem aludni, mert az jó puha, és már nagyon zsibbadós volt mindenem. Párom másnap hajnal 6 előtt indult dolgozni...
Április 12 hajnal fél 7-kor arra ébredezek, hogy hányingerem van. Felkelek és fosizok egyet, utána megyek ki a konyhába, hogy igyak egy tejeskávét. A kávésbögrével a kezemben azon gondolkodtam, hogy nem is kérek most kávét... rohamléptekben mentem is hányni. 7 előtt felhívtam a páromat, hogy hiába pont a mai napja ilyen húzós, de én rosszul vagyok, jöhetne haza. Anyósom is bejelentkezett és át is jött 8 körül. Én visszaaludtam, gyerekek is csak 9-kor keltek fel.
Hányingerem elmúlt, de a rossz közérzet, a gyengeség, a szédelgés és a fáradtság megmaradt. úgy éreztem magam, mint akit agyonvertek.
Párom hazaérkeztett 9 után nem sokkal és egyből bevonszolt az István kórházba, hogy nézzenek meg. Ctg, vérvétel, vérnyomásmérés, és pisilés következett, majd egy manuális méhszáj vizsgálat. Ctg tökéletes, minden lelet negatív, a méhszáj meg 3 cm, ja, és lehet, hogy vajúdok közben? A ctg még nem mutatott semmit, de néha keményedik a pocak...
Én semmi másra nem vágytam csak egy ágyra, hogy végre aludhassak, majdnem összeestem a végén már.
Fél egyre értünk haza, addigra anyósom is lenyomta a két gyerkőcöt, így én is aludtam 3 órát!!! Nagyon jól esett. Apró görcsök ébresztettek, amik meghatározhatatlanok voltak. NÉha keményedett, néha a gyomrom görcsölt be, néha meg alul, mint amikor fosizni kell. Szóval továbbra sem voltam jól, de ezek a görcsök csak jöttek, csak jöttek. 6 óra körül viszont már kifejezetten keményedések formájában és ugyanúgy jelentkeztek 5 percenként. Közben itthon pakolgattam, anyósom és a sógornőm pesztrálta a gyerekeket, majd belefeküdtem egy kád jó meleg, szinte forró vízbe, mert nagyon fáztam.
A görcsök teljesen elmúltak a víz hatására, én jól felmelegedtem és újúlt erővel pakoltam tovább a kórházi pakkomat. A fájások, amik még mindig keményedések voltak megmaradtak.
Este fél 8 után indultunk be az István kórházba és kb 8-ra értünk be a szülőszobára. Az autóban már 4 perces fájásaim voltak. Manuális vizsgálat következett ahol kiderült, hogy már 5 cm nyitva a méhszáj, így azonnali burokrepesztésre került sor. Fél óra ctg következett, ahol szépen kirajzolódtak a fájások amik teljesen elviselhetőek voltak de már azért fájtak, de még ellélegeztem őket. Egy másik ctg-re kapcsolt kismama meg is kérdezte, hogy vannak-e fájásaim, merthogy nem látszik rajtam...
A fájások csúcspontja nem ment magasabbra 30%-nál, ellenben a baba szívhangja nagyon szapora volt. 140-190 skálán ugrált végig. A szülésznő rögtön adott is egy hőmérőt (az előzmények tekintetében), és bizony lázas voltam, hát ezért ez a rémes szívhang!!! Azonnal vettek vért, és kötöttek be egy kanült amin kaptam vénásan egy jó nagy adag antibiotikumot a baba védelme érdekében. Ez fél 9-kor volt.
Ezután átvittek az egyik régebbi szülőszobába (ahol még a Gábor is született), de a szülőágyon nagyon kényelmetlen volt, bár a szülésznő próbált segíteni megtalálni a legkényelmesebb helyzetet. A fájások már fájtak, de még mindig csak 45%-ot mutatott a fájásmérő, de már nem is foglalkoztam vele. A fél óra nagyon gyorsan eltelt. Az 5 perces fájásokból hamarosan 3, majd 2 percesek lettek. Majd egyszercsak jött egy fájás 1 perc múlva amikoris apró székelési ingert is éreztem, de még nem szóltam senkinek. A másodig kicsit erősebb volt, a harmadiknál meg már szóltam a páromnak, hogy hívjon valakit, mert jön a baba!!! Ekkor már nem tudtam nem tolni. A szülésznő jött és megvizsgált, de még kérte, hogy ne nyomjak, mert még van egy kis pereme a méhszjnak. Így a következő fájást úgy éltem túl, hogy a két lábam felhajlítottam és hintáztattam oldalra. Hívtak egy dokit is, ha kéne ott legyen. A doki az oldalamnál nem volt valami segítőkész, nem hagyta, hogy belé kapaszkodjam, a párom már gyakorlottan segédkezett a másik oldalon, a szülésznő meg a fogadó állásnál volt. Az enyhe vajúdási fájások után elviselhetetlenek voltak a tolófájások. Emlékszem a Gabinál pont fordítva volt. Az elviselhetetlen vajúdás után megváltás volt a tolófájás...
Demeter Gergő fejecskéje az első nyomás után kibukkant, a következő fájásnál nem szabadott nyomnom, a gát védelme érdekében, csak engednem, hogy jöjjön a baba a maga tempójában. Ez is elég nehéz feladat, de inkább, mint egy gátmetszés. A rákövetkező fájásra meg is született, a burokrepesztés után 1 órával!
Gondolom, most kíváncsiak vagytok, hogy a fenébe írhatom meg a születése történetét 24 órával a születés után...
A szülőszobán szopizott egy kicsit a Gergő, de utána már nem volt hajlandó. A csecsemősök, pedig kitettek magukért. Este 11-kor ment el a párom és a csecsemősnővér hajnal 2-kor már jött a Gergővel, hogy hozta szopizni. Segített mellre tenni, de olyan udorral köpte ki a cicit, hogy olyat még nem láttam. Az éjjel többször bejött és próbáltuk mellre tenni, de nem akarta bekapni sem, és felébredni sem akart nagyon. Így hajnal 5-kor elvitte inkubátorba, mert kicsit kihűlt és mondta, hogy kell neki adni pótlást, mert nagyon lacsony a vércukra,nehogy bekómáljon. Így pohárból kapott női tejet az anyatejgyűjtő állomásról. Reggel aztán sikerült megszoptatni, de talán, ha 5-10 percet hajlandó volt szopni akkor sokat mondok. Igaz, nyeldekelt, de hát az akkor is semmiség volt. Délelőtt jött a gyerekorvos és nagyon csúnya szívzörejt hallott nála. Így ismét elvitték inkubátorba, adtak neki atibiotikumot és infúziót kapott és pótlást, női tejet pohárból. Délután megbeszéltük a gyerekorvossal, hogy megnézeti szívultrahangossal a zörejt, hogy mi lehet az, de ott már nem volt rá lehetőség, így a kicsi Gergő most a Tűzoltó utca gyerekklinika vendége. Én is eljöttem saját felelősségre a kórházból, minek maradjak, ha úgysincs ott a babám. Holnap megyek be a zárójelentésemért.
Gergő jól van, valószinű egy felszálló fertőzés miatt hallható a szívzörej ami nem is olyan vészes szerencsére. 7 napos ab kúra után hazajöhet. Holnap nézik meg a szívét az UH-val, de egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy a tőlem elkapott fertőzés miatt van a baj, ami szerencsére nem komoly, csak megfigyelik az intenzíven. Inkubátorban van, de nem kap semmilyen támogatást. Nem kap oxigént, sem plusz levegőt, teljesen kiegyensúlyozott az egész gyerkőc, csakhát az a fránya szívzörej.
Most megyek fejek neki tejecskét, hogy holnap legyen mit bevinni neki, mert most sajnos teáztatják. 160 az adagja és amennyit nem iszik meg belőle a többi infúzióban kapja. VAlószinű, hogy be fog sárgulni, így majd kékfényezni is fogják. Érdekes, hogy így előre megmondják, de nem is várok mást, hiszen nem igazán szopizott.
puszi
sasha
