sziasztok!
én is csatlakoznék az idővel jobb lesz táborhoz! andi nagyon jól összefoglalta
nekem 2 éves koruk után sikerült huzamosabb ideig (5 perc
) ülve gyönyörködni a gyerekeimben és pl. nagyon fontos dolgokat megbeszélni a hasonszőrű szingli babás anyukákkal
a játszótéren. igen, ilyen is kell...
nekem ha 1 éves korukig valaki azt mondta, hogy: de jó, hogy ikreid vannak, legalább egyszerre letudtad őket. azt szívesen orrba nyomtam volna. 2 évesen viszont már másnak is az ikres életformát javasoltam. szóval kitartás!
de azért mindenkinek - editnek még több - elismerés a mindennapi helytállásért!
más.
vikta dalmája kapcsán már volt szó a testvérféltékenységről. engem most a kezdeti időszak tapasztalatai érdekelnének, akinél volt már ilyen... napokon belül aktuális lesz a
téma
ilyen konkrét trükkök mint pl. látott tiketek a "nagy" a kórházban a kistesóval? amikor hazaérkeztetek hozott ajándékot a kicsi a nagynak? hallottam olyen édes ötletekről, hogy a kistesót ráfektették a nagyobb gyerekre, hogy tapasztalja meg, mennyire tehetetlen és mennyire valós mégis a kicsi. hogy nem csak az anya egy tartozéka, aki állandóan rajta csüng, vagy a kiságyban félre van rakva.
nálunk 2 motolla várja a kicsit. alapból úgy intézném, hogy továbbra is ők legyenek az életünk főszereplői, de ezzel becsapom őket is, meg magamat is. nagyon hajlok arra, hogy
azonnal kapják a nyakukba a testvérkét...
bocs, hogy ilyen konkrét témával terhelek mindenkit, azért várhatom a tapasztalataitokat?
persze tudom, mindenkinél más működött, vagy pont nem vált be, de azért jó hallani a siker vagy nem annyira siker sztorikat!
ráadásul a kezdeti siker lehet, hoyg hosszútávon majd máshogy alakul...
vikta, nálatok sem azonnal kezdődött, ugye?
puszi, marcsi