Szia Judy!
Az alvással nekem is nagyon sok gondom van! Általában éjfél előtt nem is kerülök ágyba, aztán ha sikerül elaludnom, 3-kor (vagy kicsivel utána) mindig felébredek, mintha fel lennék húzva. Szerintem én biztos, hogy akkor fogok szülni is
. Utána van, hogy nem is alszok addig, amíg Zsolti el nem megy dolgozni, ez olyan 3/4 6-kor van. Aztán mégegyszer pisi, megeszek egy joghurtot vagy kefírt, mert addigra már éhes is vagyok. Utána olyan fél óra múlva visszaalszok kb. 10-ig. Reggeli, mosogatás, lemegyek a boltba, főzök stb. Már csak a délutánokat fogom rászánni bármilyen mászkálásra is. Főleg, hogy alig alszok éjjel. Hétfőn pl moziba megyünk barátnőmmel. Kedden felkészítő, szerdán meg megyünk Zsoltival bútorbolta, nem dolgozik, úgyhogy már lehet, hogy reggeltől és akkor több helyre. Vagy ameddig bírom. Megrendeljük a bababútorokat. Ez ugyan szombatra volt betervezve, de akkor meg Dabason voltunk barátoknál és éjfél után (1-kor) értünk haza. Na akkor a zuhany után simán el tudtam aludni. Meg még mennem kellene a héten Ikeába, a lakást megnézni (van-e már kilincsünk), találka az asztalossal, megyünk 4D-re... Hirtelen most ennyi!
Hízás: most már 6 hete semmit sem híztam. Bár most Dabason annyit zabáltam, főleg süteményeket, de holnaptól már visszafogom magam, csak annyira kívánom, és nem is tudtam megállni, mikor mindenki ette. Mondtam is a dokimnak, hogy amióta megittam azt a sok glükózt, azóta annyira kívánom az édességeket.
A nagy hízástól én is félek, eddig még mindig 6 kilónál járok. De eddig meg tudtam állni, most meg nem. Meg most evésre "ösztönöz" a tudat, hogy alig híztam eddig. Nem akarok nagyon elhízni! Főleg, mert ha nem híznék sokat, a 36. héten lévő vérvételen nem kellene megint megcsinálni a terheléses cukrot. Azt nagyon szeretném kihagyni.
Babamozgás: változó. Van amikor sokat érzem, van amikor meg csendben van. Szerintem egyre szűkösebb ott neki, úgyhogy remélem már visszafordulni nem fog. Nekem most úgy van, hogy a feje már lent van, a bal mellem alatt van a popsija és a lábai meg jobbról lent/középen. Ami igazán fájdalmas, az amikor kidugdossa a fenekét, ott akkorát tud nyomni, hogy én is úgy érzem sokszor, hogy szétszakadok. Kicsit olyan mintha hátbavágnának, de elöl jön ki az ököl és fájni is ott fáj. De az sem jó, amikor nem csinál semmit, mert akkor meg izgulok, hogy mi van már vele.
Néha szoktam vele játszani. Megkapirgálom a popóját, várok, aztán kinyomizza és ő vár. Akkor megint megsimizem és ő is egyből odajön. Aztán már egyszerre csináljuk, tök jó!
Éjjel aktívabb, amikor végre lehajtom a fejem a párnára, elköszönünk tőle, erre elkezd ficánkolni.
Nekem is nehezebb a mozgás, de nem nagyon pihenhetek, amíg bírom, addig menni kell, mert mindjárt költözünk, és még oda is egy csomó minden hiányzik (bútor stb.). Jó lett volna ezeket a heteket már pihenéssel tölteni, de sajnos ez most nem jön össze.
A doki mondta, hogy a cél most a 37. hét, addig mindenképpen húzzam ki, utána meg megcélozzuk a 40. hetet. Nem bánnám azt sem, ha 41 lenne belőle. Majd meglátjuk! Meg mondta, hogy az nem baj, ha minden nap mozgok, főleg így, hogy zárt vagyok, csak nagyon figyeljek oda, ha érzem, hogy már sok, akkor pihi.
Remélem a költözés meg a vele járó idegeskedés nem játszik be nagyon egy koraszülésbe!!!
Puszi, vigyázz magatokra te is!!!
Julcsi