No, én is utánanéztem ám! Ne csak ti dolgozzatok, én is akarok!
A rubeóla, amely legtöbbször - de nem mindig - jellegzetes kiütésekkel jár, a terhesség első három hónapjában okozhat a magzatnál fejlődési rendellenességet. E rendellenességek olyan súlyosak lehetnek, hogy rubeólafertőzés igazolása esetén indokolt a terhesség megszakítása. Ezzel ellentétben a toxoplazma- és a cytomegaliafertőzés nem okoz jellemző klinikai tüneteket. Általában hőemelkedés, esetleg nyirokcsomó-megnagyobbodás és nátha jelentkezik, melyek alapján csak banális fertőzésre szoktak gondolni. Pedig ezek a vírusok a terhesség egész időszaka alatt károsíthatják a magzatot.
A toxoplazmózis antibiotikummal jól kezelhető, a cytomegalia vírusnak azonban biztos terápiája nem ismert. Mindezek alapján érthető, hogy igen fontos e betegségek szűrése. A fertőzés hatására a szervezetben termelődő ellenanyagokat speciális vizsgálatokkal a vérből mutatják ki. Az eredmény igazolhatja az aktuális fertőzést, de néha megtévesztő is lehet: ugyanis azt is kimutatja, ha valaki régebben esett át a betegségen, és ilyenkor már védett egy újabb fertőzés ellen. Ezért minden eredmény gondosan mérlegelendő és ellenőrizendő. Nem kicsi ugyanis a tét - a magzat egészsége!
A citomegalovírus fertőzés vírusos megbetegedés, amely újszülöttekben agykárosodást és halált okozhat.
Az ember citomegalovírussal születés előtt vagy születés után bármely életkorban fertőződhet meg. Minden 50–500 újszülöttből egy már a születés előtt fertőződött citomegalovírussal. A vírus az anyából a méhlepényen keresztül jut át magzatba. Ha az anya a terhesség első felében fertőződik, a magzat fertőzése súlyosabb.
Az újszülött születés után citomegalovírussal fertőződhet fertőzött anyatej fogyasztásakor vagy szennyezett vérrel történt vérátömlesztés során. Fertőzött anyák időre született újszülöttjei legtöbbször tünetmentesek, a szoptatott újszülöttek az anyatejjel kapott antitestek révén a fertőzéssel szemben védetté válnak. Ha nem szoptatott koraszülöttek fertőzött vért kapnak, a citomegalovírus ellenes antitestek hiánya miatt súlyos állapotba kerülhetnek.
Tünetek és kórisme
Születéskor a citomegalovírussal fertőzött újszülöttek kb. 10%-ának vannak tünetei, például alacsony születési súly, koraszülés, kis fej, sárgaság, kisebb véraláfutások, máj- és lépnagyobbodás, kalcium lerakódások az agyban és a szem belső részének gyulladása. Ezen újszülöttek több mint 30%-a meghal. A túlélők több mint 90%-ánál és a születéskor tünetmentesek 10%-ánál ideg- és agykárosodás alakul ki, így többek között süketség, értelmi fogyatékosság és látászavar. Születés után citomegalovírussal fertőződött újszülötteknek tüdőgyulladásuk lehet, májuk nagyobbá és gyulladttá válhat, és lépük is megnagyobbodhat.
Az orvos a citomegalovírus fertőzést általában az anyai vér antitest vizsgálataival állapítja meg. Sok, terhesség alatt citomegalovírussal fertőzött nő tünetmentes, néhány esetben azonban mononukleózisn fertőzéshez hasonló betegség alakul ki. Újszülöttekben a diagnózis általában a vírus kitenyésztésén alapul, vizeletből vagy vérből.
Megelőzés és kezelés
Mivel a citomegalovírus fertőzés gyakori az óvodás és bölcsődés gyermekek között, a terhes nőknek mindig alaposan kezet kell mosniuk, amikor ezen gyermekek vizeletével vagy orr- és szájváladékaival érintkeznek. A citomegalovírus elleni védőoltást napjainkban fejlesztik ki.
Az újszülöttek citomegalovírus fertőzését nem lehet kezelni. Habár felnőttekben a vírusellenes ganciklovirt használják a kezelésre, a gyógyszernek súlyos mellékhatásai lehetnek. Ezt jelenleg vizsgálják újszülöttekben.
Újszülöttekben a herpesz szimplex a jelentősebb szerveket (agy, máj, tüdő) érintő súlyos vírusos fertőzés, gyakran okoz maradandó károsodást vagy halált.
A herpesz szimplex vírus fertőzés minden 2500–5000 újszülöttből egy gyermeket érint. A baba fertőződhet a szülés előtt vagy után. A herpesz szimplexes újszülött édesanyja általában nincs tudatában annak, hogy herpesze lenne, és tünetmentes a szülés idején.n
Tünetek és kórisme
Az első tünetek általában az első és második élethetek között jelennek meg, azonban az is lehetséges, hogy a negyedik hétig semmi tünet nincs. A betegség kezdődhet kicsiny, folyadékkal telt, hólyagos, vörös bőrkiütésekkel, a fertőzött újszülöttek több mint 45%-ának azonban nincs bőrjelensége. Ha a kezelést nem kezdik meg időben, gyakran 7–10 napon belül súlyos tünetek jelentkeznek: ingadozó hőmérséklet, aluszékonyság és az agy fertőződése miatt kialakuló görcsök, izomtónus-zavar, légzészavar, májgyulladás (hepatitisz) és az erekben a vér általános fokozott alvadékonysága.
Az orvos könnyen felismeri a herpeszre jellemző folyadékkal telt hólyagokat, a többi tünet azonban nem jellegzetes. A fertőzés diagnózisát általában a hólyag folyadékából vett minta 24–48 órát igénylő laboratóriumi tenyésztése erősíti meg. A herpesz szimplex vírust ki lehet mutatni vizeletből, a szemhéj és az orrlyukak váladékából, vérből vagy agyvízből is.
Kórjóslat és kezelés
Kezelés nélkül az egész szervezetet érintő betegségben szenvedő újszülöttek 85%-a meghal. Ha a betegség csak a bőrre, a szemekre, a szájra korlátozódik, a halálos kimenetel nem gyakori, azonban ezen újszülöttek kb. 30%-ának agy- vagy idegkárosodása lesz, amely esetleg 2–3 éves kor előtt nem észlelhető.
A kezelés vírusellenes szerek, például aciklovir, intravénás adásával 50%-kal csökkenti a halálozási arányt és nagymértékben növeli a tünetmentesen gyógyuló herpeszes csecsemők számát. A szem fertőzéseit általában trifluridin cseppel vagy kenőccsel, valamint idoxuridin kenőccsel kezelik.