persze a túrós gyümi is jó lehet..
Új privát üzeneted érkezett!
2006.02.09 17:10
Ja, és még valami: nekem tízóraira és uzsira nagyon bevált a gyümölcs felaprítva, leöntve joghurttal, v. pedig ugyanígy gyümi (alma a legjobb) sajttal (utóbbiból 10 dkg-ig nem is kell számolni a CH-t)! (csak halkan súgom meg, én némi olajos magvat is csipegetek hozzá, de tudom, az már bűn...) Bocs, hogy beleszóltam, de szerintem ezeknél finomabb és egészségesebb kaja nem is kell persze a túrós gyümi is jó lehet..
persze a túrós gyümi is jó lehet..
2006.02.09 18:50
Szia Indigo!
Nem baj, hogy sokat kérdezel, sőt. Én két éve majdnem minden info-t innen szedtem össze, hála a sok segítőkész topiklátogatónak és Gyurinak.
A keményítőt összekevered vízzel, vagy tejjel, gyümölcslével és úgy kevered a forrásban lévő ételbe. Kb. 1 percig szabad csak főzni utána. De azért persze van olyan kaja, amibe nem annyira jó, de általában használhatod rántás helyett, kevés elég belőle (100 g-ban 86 g CH van).
Dóri
Nem baj, hogy sokat kérdezel, sőt. Én két éve majdnem minden info-t innen szedtem össze, hála a sok segítőkész topiklátogatónak és Gyurinak.
A keményítőt összekevered vízzel, vagy tejjel, gyümölcslével és úgy kevered a forrásban lévő ételbe. Kb. 1 percig szabad csak főzni utána. De azért persze van olyan kaja, amibe nem annyira jó, de általában használhatod rántás helyett, kevés elég belőle (100 g-ban 86 g CH van).
Dóri
Dóri
2006.02.11 18:03
Indigó!
csak azért írok, mert állandóan rám hivatkoznak, hogy jól válaszolnak-e pedig a többség kiváló szakértő, hallgass rájuk.
A terhességi diéta időpontját "tudományosan" határozták meg, a napszaki normális, ingadozásokhoz igazodva, ezért van, hogy reggel valamivel kevesebb, majd dél és délután többet lehet enni, mert így lehet elérni a még szükséges szénhidrát bevitel mellett a normális vércukor értékeket (normoglikémiát).
Aki nem kap inzulint nem fog oly mértékben hipozni, hogy elveszítse az eszméletét, ez csak az inzulinossal fordul elő, ha beadja az inzulint és nem eszik az előírt időben.
Cukorterhelés után diéta jön, még egyszer 75g os terhelést csinálni, az egész teljes félreértése, tényleg jobb lenne szakemberhez fordulni.
Csakegy!
Most mi van? "Kedves Gyuri" (?)
Egyébként az a véleményem, hogy nem belgyógyásznak, hanem szülésznek kell a PCO-t kezelni mert a felelősség is ott fog lecsapódni a terhesség alatt. Ha már a metformin kellene, akkor sokkal helyeseb lenne először diétázni, ugyanis nem a gyógyszer, hanem az inzulinrezistenciát kiváltó okokat (érted? OKOKAT) kell kezelni, és ez diétával és fogyással az esetek 40%-ban elérhető, és a terhesség kimenetelét inkább befolyásolja kedvezően, mint a metformin. Ugyanis ez az eset, mármint, hogy magas az éhgyomri inzulin (ugyanis csak ekkor hatásos a diéta és a mtformin is) a terhesség alatt már terhességi cukorbetegségnek minősül, ami miatt DIÉTA szükséges. Azaz első a diéta, és gyógyszer csak azután.
Pesze kényelmesebb mindjárt gyógyszert adni ... és nem törődni azzal, hogy később mi lesz.
Biztos nem vagyok képben, alig látok évente néhány ilyet.
csak azért írok, mert állandóan rám hivatkoznak, hogy jól válaszolnak-e pedig a többség kiváló szakértő, hallgass rájuk.
A terhességi diéta időpontját "tudományosan" határozták meg, a napszaki normális, ingadozásokhoz igazodva, ezért van, hogy reggel valamivel kevesebb, majd dél és délután többet lehet enni, mert így lehet elérni a még szükséges szénhidrát bevitel mellett a normális vércukor értékeket (normoglikémiát).
Aki nem kap inzulint nem fog oly mértékben hipozni, hogy elveszítse az eszméletét, ez csak az inzulinossal fordul elő, ha beadja az inzulint és nem eszik az előírt időben.
Cukorterhelés után diéta jön, még egyszer 75g os terhelést csinálni, az egész teljes félreértése, tényleg jobb lenne szakemberhez fordulni.
Csakegy!
Most mi van? "Kedves Gyuri" (?)
Egyébként az a véleményem, hogy nem belgyógyásznak, hanem szülésznek kell a PCO-t kezelni mert a felelősség is ott fog lecsapódni a terhesség alatt. Ha már a metformin kellene, akkor sokkal helyeseb lenne először diétázni, ugyanis nem a gyógyszer, hanem az inzulinrezistenciát kiváltó okokat (érted? OKOKAT) kell kezelni, és ez diétával és fogyással az esetek 40%-ban elérhető, és a terhesség kimenetelét inkább befolyásolja kedvezően, mint a metformin. Ugyanis ez az eset, mármint, hogy magas az éhgyomri inzulin (ugyanis csak ekkor hatásos a diéta és a mtformin is) a terhesség alatt már terhességi cukorbetegségnek minősül, ami miatt DIÉTA szükséges. Azaz első a diéta, és gyógyszer csak azután.
Pesze kényelmesebb mindjárt gyógyszert adni ... és nem törődni azzal, hogy később mi lesz.
Biztos nem vagyok képben, alig látok évente néhány ilyet.
2006.02.12 15:03
Sziasztok!
Köszönöm az infókat. Pénteken megvettem a vércukormérőmet és tegnap déli 50 g CH után (amit utólag vettem észre, hogy nem 50, hanem 57 g CH volt. A levest elfelejtettem beleszámolni) 1 órával meg is néztem és az eredmény 4.9 lett. Szerintem túl jó.
Úgyhogy most egy kicsit megnyugodtam. Bár most meg azon agyalok, hogy biztosan rosszul mértem, úgyhogy holnap megnézem a reggeli után is. Kíváncsi leszek az eredményre.
Köszönöm a tanácsokat beszélni fogok az orvosommal erről a 75 g-os terhelésről. Egyébként csak kíváncsiságból, mi történik, ha mégis megcsináltattam volna a 75 g-os terhelést? Biztos, hogy nem adhatott volna jó eredményt? Vagy veszélyes ez a sok CH diéta esetén? Vagy mi lett volna a következménye?
Azért jó, hogy megtaláltam ezt az oldalt, mert akkor gond nélkül elmentem volna erre.
Másik kérdésem az lenne, hogy ha húslevest csinálok és csak a levét eszem, akkor hogyan számoljam a CH tartalmát? Vagy csak amit beleteszek annak számoljam ki a CH tartalmát? A levére külön nem kell? Nem tudom értitek-e mire gondolok.
Indigo
Köszönöm az infókat. Pénteken megvettem a vércukormérőmet és tegnap déli 50 g CH után (amit utólag vettem észre, hogy nem 50, hanem 57 g CH volt. A levest elfelejtettem beleszámolni
) 1 órával meg is néztem és az eredmény 4.9 lett. Szerintem túl jó. Úgyhogy most egy kicsit megnyugodtam. Bár most meg azon agyalok, hogy biztosan rosszul mértem, úgyhogy holnap megnézem a reggeli után is. Kíváncsi leszek az eredményre.
Köszönöm a tanácsokat beszélni fogok az orvosommal erről a 75 g-os terhelésről. Egyébként csak kíváncsiságból, mi történik, ha mégis megcsináltattam volna a 75 g-os terhelést? Biztos, hogy nem adhatott volna jó eredményt? Vagy veszélyes ez a sok CH diéta esetén? Vagy mi lett volna a következménye?
Azért jó, hogy megtaláltam ezt az oldalt, mert akkor gond nélkül elmentem volna erre.
Másik kérdésem az lenne, hogy ha húslevest csinálok és csak a levét eszem, akkor hogyan számoljam a CH tartalmát? Vagy csak amit beleteszek annak számoljam ki a CH tartalmát? A levére külön nem kell? Nem tudom értitek-e mire gondolok.
Indigo
2006.02.12 21:02
Indigo!
Jó lesz, ha reggeli után nézed meg a vércukrot, mert az ebéd utáni jobb szokott lenni, legaábbis nálam úgy volt. Általában reggeli után határon voltam, ebéd után meg tök jókat mértem. De azért nagyon szép, az a 49.
Nem hiszem, hogy a 75 gr-os glukóz után olyan extra nagy baj lett volna, de minek terhelni a szervezetet, ha nem muszáj.
Gyuri!
A védést szívesen.
Egy kérdés:
Egy barátnőmnél (Mogyoródon lakik) a terhesség kb 7. hónapjában felfedeztek az anyukán egy fejlődési rendellenességet a szívén, amiről eddig nem tudott, mert soha nem okozott gondot, csak a két terhessége során. Az elsőnél nem vették észre. MOst azt mondták neki, hogy a kitolási szak alatt antibiotikum kúrát kell kapnia, hogy ne kapjon szívizom gyulladást. Szeretne elmenni valakihez még, aki megvizsgálná, és megbízható, hozzáértő személy. Tudnál esetleg valakit ajánlani?
Panni
Jó lesz, ha reggeli után nézed meg a vércukrot, mert az ebéd utáni jobb szokott lenni, legaábbis nálam úgy volt. Általában reggeli után határon voltam, ebéd után meg tök jókat mértem.
De azért nagyon szép, az a 49. Nem hiszem, hogy a 75 gr-os glukóz után olyan extra nagy baj lett volna, de minek terhelni a szervezetet, ha nem muszáj.
Gyuri!
A védést szívesen.
Egy kérdés:
Egy barátnőmnél (Mogyoródon lakik) a terhesség kb 7. hónapjában felfedeztek az anyukán egy fejlődési rendellenességet a szívén, amiről eddig nem tudott, mert soha nem okozott gondot, csak a két terhessége során. Az elsőnél nem vették észre. MOst azt mondták neki, hogy a kitolási szak alatt antibiotikum kúrát kell kapnia, hogy ne kapjon szívizom gyulladást. Szeretne elmenni valakihez még, aki megvizsgálná, és megbízható, hozzáértő személy. Tudnál esetleg valakit ajánlani?
Panni
2006.02.12 22:11
Indigo!
Nekem mostanában pont az ebéd utáni értékeim rosszak, de igaza van Uránnak, hogy a reggelit szokták elsősorban nézni. Úgy kell rácseppenteni a tesztcsíkra, hogy a kis színes mezőn szétterüljön a vér. Ha túl keveset cseppentesz alámérhet. De remélem nem ezért lett ilyen tuti az eredményed
Kérdés: felbontottam 1 doboz tesztcsíkot és minden darabja (már az az 5-6 amit kipróbáltam) 1,5-öt mért. Ezeket különböző időpontban mértem és másik tesztcsík jót mért. Volt valakinek hasonló tapasztalata? Bontattlan és még nem lejárt csomagról van szó. Először frászt kaptam, aztán azt gondoltam a mérő rossz, de már tuti, hogy a csíkok rosszak.
Kriszta
Nekem mostanában pont az ebéd utáni értékeim rosszak, de igaza van Uránnak, hogy a reggelit szokták elsősorban nézni. Úgy kell rácseppenteni a tesztcsíkra, hogy a kis színes mezőn szétterüljön a vér. Ha túl keveset cseppentesz alámérhet. De remélem nem ezért lett ilyen tuti az eredményed
Kérdés: felbontottam 1 doboz tesztcsíkot és minden darabja (már az az 5-6 amit kipróbáltam) 1,5-öt mért. Ezeket különböző időpontban mértem és másik tesztcsík jót mért. Volt valakinek hasonló tapasztalata? Bontattlan és még nem lejárt csomagról van szó. Először frászt kaptam, aztán azt gondoltam a mérő rossz, de már tuti, hogy a csíkok rosszak.
Kriszta
2006.02.13 12:33
Akkor csak így megszólítás nélkül
46 kilóról elég nehéz lenne lejjebb fogynom (pont jó a magasságomhoz), cukrot marha régóta nem eszek, ha kenyér, akkor csak teljes kiörlésű, tészta, krumpli, rizs stb. minimálisan... (fehérlisztből készült tészta egyáltalán nem, fehér rizs csak ha éhenhalás szélén állok, krumpli csak ha sütőben sütött stb.) helyette köles, hajdína, kukoricadarás ételek stb. Ja. Tejet sem iszok, helyette a zabtej fogy (+ zabkorpa). Semmi alkohol vagy hasonló. Lényegében vega vagyok, halat szoktam nagy ritkán enni és csirkét (havonta 2-3 alkalommal, max. 10 dkg/alkalom). A gyümölcsöt nem keverem más ételekkel és ha tehetem, a makrobiotika elvei szerint élek (pl. csak idényjellegű és nem import zöldségek, gyümölcsök). Nem vagyok megszállott egészségmániás, viszont tudom, mikor mi tesz jót a szervezetemnek és odafigyelek a jelzéseire.
Az átlaghoz képest szerintem ezerszer egészségesebben élek, azzal, hogy méz helyett olyan mesterséges édesítőszereket vinnék be, amikkel a szervezetem semmit sem tud kezdeni (max. egy kis rákot kialakítani öreg napjaimra), nem javulna a helyzet.
Ja igen. Egyetlen nőgyógyász sem kért eddig nálam terheléses vércukrot vagy hasonlót (a meddőségiben sem!), az összes ilyen vizsgálatot egyenként kellett kiverekednem. Ehhez képest a belgyógyász rögtön 8 kémcsőnyi vért vetetett le a millió+1 vizsgálathoz. Ennyit a nőgyógyászokról és arról, hogy a PCO rájuk tartozik.
(Egyébként meg az ugrik a torkomnak, aki akar, mert én mást merészelek mondani, mint az itt megszokott)
46 kilóról elég nehéz lenne lejjebb fogynom (pont jó a magasságomhoz), cukrot marha régóta nem eszek, ha kenyér, akkor csak teljes kiörlésű, tészta, krumpli, rizs stb. minimálisan... (fehérlisztből készült tészta egyáltalán nem, fehér rizs csak ha éhenhalás szélén állok, krumpli csak ha sütőben sütött stb.) helyette köles, hajdína, kukoricadarás ételek stb. Ja. Tejet sem iszok, helyette a zabtej fogy (+ zabkorpa). Semmi alkohol vagy hasonló. Lényegében vega vagyok, halat szoktam nagy ritkán enni és csirkét (havonta 2-3 alkalommal, max. 10 dkg/alkalom). A gyümölcsöt nem keverem más ételekkel és ha tehetem, a makrobiotika elvei szerint élek (pl. csak idényjellegű és nem import zöldségek, gyümölcsök). Nem vagyok megszállott egészségmániás, viszont tudom, mikor mi tesz jót a szervezetemnek és odafigyelek a jelzéseire.
Az átlaghoz képest szerintem ezerszer egészségesebben élek, azzal, hogy méz helyett olyan mesterséges édesítőszereket vinnék be, amikkel a szervezetem semmit sem tud kezdeni (max. egy kis rákot kialakítani öreg napjaimra), nem javulna a helyzet.
Ja igen. Egyetlen nőgyógyász sem kért eddig nálam terheléses vércukrot vagy hasonlót (a meddőségiben sem!), az összes ilyen vizsgálatot egyenként kellett kiverekednem. Ehhez képest a belgyógyász rögtön 8 kémcsőnyi vért vetetett le a millió+1 vizsgálathoz. Ennyit a nőgyógyászokról és arról, hogy a PCO rájuk tartozik.
(Egyébként meg az ugrik a torkomnak, aki akar, mert én mást merészelek mondani, mint az itt megszokott)
2006.02.13 16:10
Uran!
Barátnődnél vszeg egy hozzáértő állapította meg mia baja nem? Akkor most miért nem biz(ik) meg benne. (gondolom a rendellenesség a mitrális prolapsus syndroma, nem igényel kezelést, csak antibitikus megelőzést a szülésnél)
Csakegy!
eddig nem tudtam, hogy sovány vagy és vega, pedig ezek minden ilyen beszélgetéskor kellenek. Nem írtad.
A PCO-s beteg ugyanis csaknem 100%-ban túlsúlyos, a kelleténél szőrösebb, mensese ritka, gyakran rendszertelen. Ez az amit látunk és elmond.
Ultrahanggal a petefészekben kisebb-nagyobb (0,3-1,4 mm) cisztácskák - tüszők látszanak, a petefészek tokja vastag és ha látjuk tejfehér. Peteérés lehet, de tüszőrepedés nincs, vagy csak ritkán, ennek megfelelően nőgyógyászati hormonjai változóak, nem feltétlenül azonosak minden ciklusban, ezért többször is érdemes nézni.
Eddig csak nőgyógyászat. És mivel legtöbbször az a gond, hogy nem jön össze a gyerek továbbra is szülész feladata (lenne).
Ugyanis a kivizsgálás további lépései a vérnyomás és az anyagcsere ellenőrzése szintén a nőgyógyász kezébe való. pl. nincs indikációja a metforminnak, ha a szérum inzulin szint nem magas, viszont a cukorterhelés ilyenkor tök felesleges, mert az inzulinrezisztenciát nem a vércukor emelkedés fedezi fel, a szervezet kompenzáló mechanizmusa a szerum inzulin, amig a hasnyámirigy bírja. Ha már nem, akkor diabetes. Ennyi. És mivel a nőgyógyász (már amelyik) is orvos ezt neki is tudni kell.
Ha ezek nincsnek, az viszont nem PCO. Pl. sovány PCO-st mutogatni kell, olyan ritka! Ugyanis az inzulin rezisztenciát a zsírszövet tömege okozza, ha ez nincs akkor az inzuiln szint tuti nem magas, ha ekkor a vércukor magas az diabetes, kezelése bizony diéta!
Ugyhogy most már (ha nem titkolod) akkor csak az éhomi inzulin szint lesz a perdöntő. Egyedül.
Millio + 1 helyett 2-3 célzott vizsgálat sokkal értelmesebb dolog.
A net egyébként azért is jó mert demokratikus, mindenki elmondhatja a saját hülyeségeit, és hiheti, hogy rajta kívül senki sem ért semmihez és mindenki más hülye. Bár szerintem érdemesebb figyelni arra is amit mások mondanak.
Barátnődnél vszeg egy hozzáértő állapította meg mia baja nem? Akkor most miért nem biz(ik) meg benne. (gondolom a rendellenesség a mitrális prolapsus syndroma, nem igényel kezelést, csak antibitikus megelőzést a szülésnél)
Csakegy!
eddig nem tudtam, hogy sovány vagy és vega, pedig ezek minden ilyen beszélgetéskor kellenek. Nem írtad.
A PCO-s beteg ugyanis csaknem 100%-ban túlsúlyos, a kelleténél szőrösebb, mensese ritka, gyakran rendszertelen. Ez az amit látunk és elmond.
Ultrahanggal a petefészekben kisebb-nagyobb (0,3-1,4 mm) cisztácskák - tüszők látszanak, a petefészek tokja vastag és ha látjuk tejfehér. Peteérés lehet, de tüszőrepedés nincs, vagy csak ritkán, ennek megfelelően nőgyógyászati hormonjai változóak, nem feltétlenül azonosak minden ciklusban, ezért többször is érdemes nézni.
Eddig csak nőgyógyászat. És mivel legtöbbször az a gond, hogy nem jön össze a gyerek továbbra is szülész feladata (lenne).
Ugyanis a kivizsgálás további lépései a vérnyomás és az anyagcsere ellenőrzése szintén a nőgyógyász kezébe való. pl. nincs indikációja a metforminnak, ha a szérum inzulin szint nem magas, viszont a cukorterhelés ilyenkor tök felesleges, mert az inzulinrezisztenciát nem a vércukor emelkedés fedezi fel, a szervezet kompenzáló mechanizmusa a szerum inzulin, amig a hasnyámirigy bírja. Ha már nem, akkor diabetes. Ennyi. És mivel a nőgyógyász (már amelyik) is orvos ezt neki is tudni kell.
Ha ezek nincsnek, az viszont nem PCO. Pl. sovány PCO-st mutogatni kell, olyan ritka! Ugyanis az inzulin rezisztenciát a zsírszövet tömege okozza, ha ez nincs akkor az inzuiln szint tuti nem magas, ha ekkor a vércukor magas az diabetes, kezelése bizony diéta!
Ugyhogy most már (ha nem titkolod) akkor csak az éhomi inzulin szint lesz a perdöntő. Egyedül.
Millio + 1 helyett 2-3 célzott vizsgálat sokkal értelmesebb dolog.
A net egyébként azért is jó mert demokratikus, mindenki elmondhatja a saját hülyeségeit, és hiheti, hogy rajta kívül senki sem ért semmihez és mindenki más hülye. Bár szerintem érdemesebb figyelni arra is amit mások mondanak.
2006.02.13 22:23
Gyuri!
Több példát láttunk arra, hogy a hozzáértő orvosok egyike és másika mást és mást mond. Ezért szeretne valószínűleg másik vizsgálatot is. Ill. azért gondolom, mert kevés információt kapott, és ezért bizonytalanságban érzi magát. Egyébként ilyenkor nem lenne indokolt a császármetszést preferálni (barátnő ötlete)? Laikusként gondol erre, hiszen az a szívre talán kevésbé megterhelő, mint a kitolási szak (főleg, hogy az előző szülésénél a kitolási szak nagyon elhúzódó volt, és igen megterhelő). Bár a vérzés,.... Nem értek hozzá. Vagy ez a legjobb, ami történhet? És ez az antibiotikus kezelés hogyan befolyásolja a szoptatás kérdését?
Köszönöm a válaszod, ha nem túl megterhelő...
Panni
Több példát láttunk arra, hogy a hozzáértő orvosok egyike és másika mást és mást mond. Ezért szeretne valószínűleg másik vizsgálatot is. Ill. azért gondolom, mert kevés információt kapott, és ezért bizonytalanságban érzi magát. Egyébként ilyenkor nem lenne indokolt a császármetszést preferálni (barátnő ötlete)? Laikusként gondol erre, hiszen az a szívre talán kevésbé megterhelő, mint a kitolási szak (főleg, hogy az előző szülésénél a kitolási szak nagyon elhúzódó volt, és igen megterhelő). Bár a vérzés,.... Nem értek hozzá. Vagy ez a legjobb, ami történhet? És ez az antibiotikus kezelés hogyan befolyásolja a szoptatás kérdését?
Köszönöm a válaszod, ha nem túl megterhelő...
Panni
2006.02.14 07:01
Panni!
Továbbra is csak találgatom mi a baj, enélkül nem lehet felelősen válaszolni. Ha az amit gondolok, akkor semmi mást, mint az antibiotikumot nem kell adni, sőt! egyes kardiologusok szerint az is felesleges.(!) Antibiotikumok ált. nem ártanak az újszülöttnek, gondold meg, ha valami bajuk van ők közvetlenül is ugyanezeket kapják.
Ez is egy példa volt arra, hogy ugyanarról nem ugyanazt mondjuk. De a biologia nem matematika, nem 2x2, vannak különböző nézetek. Ezek között lehet olyan is ami nem igaz, az idő majd bebizonyítja. A baj akkor van, ha olyan módszert használ, véleményt hangoztat valaki, amiről már bebizonyosodott, hogy nem igaz, vagy ami gyakoribb, nem tanult meg eléggé valamit és bizonytalanságát leplezendő zavaros magyarázatokat ad és eszerint cselekszik. Ezt a "beteg", aki laikus, nem hozzáértő nem tudja leleplezni, csak azt látja, hogy a doktor milyen alapos, millio vizsgálatot végez, pedig csak nem tudja mit KELLENE .... Persze az is van, hogy nem miilio vizsgálatot végeztet csak amit kell, de a "beteg" csak azt látja, hogy sok vért vettek, és ahelyet, hogy tudná mire, azt gondolja hogy húúúúúha.
Továbbra is csak találgatom mi a baj, enélkül nem lehet felelősen válaszolni. Ha az amit gondolok, akkor semmi mást, mint az antibiotikumot nem kell adni, sőt! egyes kardiologusok szerint az is felesleges.(!) Antibiotikumok ált. nem ártanak az újszülöttnek, gondold meg, ha valami bajuk van ők közvetlenül is ugyanezeket kapják.
Ez is egy példa volt arra, hogy ugyanarról nem ugyanazt mondjuk. De a biologia nem matematika, nem 2x2, vannak különböző nézetek. Ezek között lehet olyan is ami nem igaz, az idő majd bebizonyítja. A baj akkor van, ha olyan módszert használ, véleményt hangoztat valaki, amiről már bebizonyosodott, hogy nem igaz, vagy ami gyakoribb, nem tanult meg eléggé valamit és bizonytalanságát leplezendő zavaros magyarázatokat ad és eszerint cselekszik. Ezt a "beteg", aki laikus, nem hozzáértő nem tudja leleplezni, csak azt látja, hogy a doktor milyen alapos, millio vizsgálatot végez, pedig csak nem tudja mit KELLENE .... Persze az is van, hogy nem miilio vizsgálatot végeztet csak amit kell, de a "beteg" csak azt látja, hogy sok vért vettek, és ahelyet, hogy tudná mire, azt gondolja hogy húúúúúha.
2006.02.14 21:29
Kedves Gyuri!
Kérlek mondj el nekem egy összefüggést, mert lehet, nem jól értelmeztem az általad írottakat. Azt írod, ha valaki inzulinrezisztens, ott az inzulint kell figyelni, a terheléses cukor már nem ad releváns eredményt (ha jól értettem). A legtöbb helyen a PCOS szűrésére - jó nevű meddőségi központokban is - mégiscsak az 5 pontos terheléses cukrot írják fel. Ezzel a gyakorlattal én sem értek egyet, mert számos olyan eset derült végül ki, hogy ezek mellett elvégeztette a páciens (megerőszakolta a háziorvost önszorgalomból és megkeresett ilyen labort a beutalóval, ahol hajlandóak voltak elvégezni) az inzulinmérést is, és míg a cukor jónak volt mondható, az inzulinszint szép magasra fölment a terhelés hatására, és vissza sem ment. Ugyanakkor nem igazán értem a dolgot, mert láttam olyat is, hogy magas inzulin - és alacsony cukor. Sőt, sok helyen pont ezt mondják: az inzulinrezisztenciára utalhat a terhelés utáni alacsony cukor, hiszen ismeretes az összefüggés. Hogy példát mondjak: itt vagyok én, bizonyítottan inzulinrezisztens (magas lett a terhelés után az inzulinszintem), régebben a cukrom éhgyomorra és 1 órás terhelésnél is 4-5 között maradt, most meg terhesen: 4.6, majd 2 órás eredmény: 3.5.... ehhez mit szólsz?
A másik megjegyzésem. Azt írod, mutogatni kellene a sovány PCOS-ost. Hát kérlek szépen, itt állok én. Tudom, hogy a zsigeri-hasi zsírszövetek okozzák az inzulinrezisztenciát elsősorban, de a figyelmes olvasó több helyen lát arról utalást, hogy nem kizárólag csak ez, és bizony léteznek sovány inzulinrezisztensek. Nem is olyan kevesen. Direkt nem PCOS-ost mondok, hanem inzulinrezisztenst - ezek a lányok voltak olyan felvilágosultak, hogy megcsináltatták a terheléses vizsgálatokat, és MINDEGYIKÜKNÉL kimutatható volt az inzulinszabályozás zavara!!! (Persze a PCOS révén ismertem meg őket, személyesen is.) Nem is vagyunk kevesen - szám szerint öten, és ebből egyedül egyikőnknek van 25-nél magasabb BMI-je... De a metformin szedése előtt sem voltunk kövérek: én például 58 kg voltam a 174centimhez. S bár a hormonkép is -nem elvadult, igaz - PCO-ra utalt (LH szint magas, DHEA-S magasabb stb.), nem voltam soha szőrös, se semmi, sőt, kifejezetten nőies jelenségnek tartom magam. S bár nem rendszeresen, de ovulációm is volt, nemcsak beindult peteérés.
Egyszóval: óvnék attól, hogy még mindig sztereotip képekben gondolkodjunk a PCOS-ban szenvedőkről! Sokkal színesebb a kép!
Norka (23.hetes terhes vagyok, metformin segítségével lettem babás)
Kérlek mondj el nekem egy összefüggést, mert lehet, nem jól értelmeztem az általad írottakat. Azt írod, ha valaki inzulinrezisztens, ott az inzulint kell figyelni, a terheléses cukor már nem ad releváns eredményt (ha jól értettem). A legtöbb helyen a PCOS szűrésére - jó nevű meddőségi központokban is - mégiscsak az 5 pontos terheléses cukrot írják fel. Ezzel a gyakorlattal én sem értek egyet, mert számos olyan eset derült végül ki, hogy ezek mellett elvégeztette a páciens (megerőszakolta a háziorvost önszorgalomból és megkeresett ilyen labort a beutalóval, ahol hajlandóak voltak elvégezni) az inzulinmérést is, és míg a cukor jónak volt mondható, az inzulinszint szép magasra fölment a terhelés hatására, és vissza sem ment. Ugyanakkor nem igazán értem a dolgot, mert láttam olyat is, hogy magas inzulin - és alacsony cukor. Sőt, sok helyen pont ezt mondják: az inzulinrezisztenciára utalhat a terhelés utáni alacsony cukor, hiszen ismeretes az összefüggés. Hogy példát mondjak: itt vagyok én, bizonyítottan inzulinrezisztens (magas lett a terhelés után az inzulinszintem), régebben a cukrom éhgyomorra és 1 órás terhelésnél is 4-5 között maradt, most meg terhesen: 4.6, majd 2 órás eredmény: 3.5.... ehhez mit szólsz?
A másik megjegyzésem. Azt írod, mutogatni kellene a sovány PCOS-ost. Hát kérlek szépen, itt állok én. Tudom, hogy a zsigeri-hasi zsírszövetek okozzák az inzulinrezisztenciát elsősorban, de a figyelmes olvasó több helyen lát arról utalást, hogy nem kizárólag csak ez, és bizony léteznek sovány inzulinrezisztensek. Nem is olyan kevesen. Direkt nem PCOS-ost mondok, hanem inzulinrezisztenst - ezek a lányok voltak olyan felvilágosultak, hogy megcsináltatták a terheléses vizsgálatokat, és MINDEGYIKÜKNÉL kimutatható volt az inzulinszabályozás zavara!!! (Persze a PCOS révén ismertem meg őket, személyesen is.) Nem is vagyunk kevesen - szám szerint öten, és ebből egyedül egyikőnknek van 25-nél magasabb BMI-je... De a metformin szedése előtt sem voltunk kövérek: én például 58 kg voltam a 174centimhez. S bár a hormonkép is -nem elvadult, igaz - PCO-ra utalt (LH szint magas, DHEA-S magasabb stb.), nem voltam soha szőrös, se semmi, sőt, kifejezetten nőies jelenségnek tartom magam.
S bár nem rendszeresen, de ovulációm is volt, nemcsak beindult peteérés. Egyszóval: óvnék attól, hogy még mindig sztereotip képekben gondolkodjunk a PCOS-ban szenvedőkről! Sokkal színesebb a kép!
Norka (23.hetes terhes vagyok, metformin segítségével lettem babás)
2006.02.14 21:46
Kedves Csákány M. György!
Kérem nézze el Csakegy barátunknak a "legyurizást"! De mi itt egymást ált. nicknéven szólítjuk, hacsak nem ad meg keresztnevet a hsz-e alján!
Kevés embert ismerek aki nálánál egészségesebben élne!(Néha már idegesítően! )
Mi a PCO-s fórumon igyekszünk minden információt begyűjteni a betegségünkkel kepcsolatban és felvilágosítani mindenkit akinek szüksége van rá.
Az utóbbi idők kutatásai kimutatták az összefüggést a PCO és az inzulinrezisztencia közt. Nem feltétlenül ez az egyetlen kiváltó ok, de mi éppen azért harcolunk, h. az orvosok igenis keressék meg egyénre szabottan h. kinél mi okozza.
Ezért kezdett el Csakegy diabetológust ill. belgyógyászt keresni.
Amennyiben érdekelné a PCO és inzulinrezisztencia összefüggése és hajlandó revideálni az álláspontját egyes dolgokban, ajánlom figyelmébe az Orvostovábbképző Szemle XI. évf.5. sz.-t,
és a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle VI.évf.6.sz-t.
Egyre több PCO-ssal fog találkozni a diabetológiákon( és csak a 38%-kuk lesz elhízott )és mindegyik metformint akar majd!
Az ön feladata lesz kiszűrni TERHELÉSES (!) inzulinvizsgálattal h. melyiküknél indokolt, és melyiküknél szükséges további vizsgálat a kiváltó ok( hyperprolactinaemia, hypothyreosis stb.)megtalálására!
Remélem nem sértettem meg, nem ez volt a célom!
Kérem nézze el Csakegy barátunknak a "legyurizást"! De mi itt egymást ált. nicknéven szólítjuk, hacsak nem ad meg keresztnevet a hsz-e alján!
Kevés embert ismerek aki nálánál egészségesebben élne!(Néha már idegesítően!
) Mi a PCO-s fórumon igyekszünk minden információt begyűjteni a betegségünkkel kepcsolatban és felvilágosítani mindenkit akinek szüksége van rá.
Az utóbbi idők kutatásai kimutatták az összefüggést a PCO és az inzulinrezisztencia közt. Nem feltétlenül ez az egyetlen kiváltó ok, de mi éppen azért harcolunk, h. az orvosok igenis keressék meg egyénre szabottan h. kinél mi okozza.
Ezért kezdett el Csakegy diabetológust ill. belgyógyászt keresni.
Amennyiben érdekelné a PCO és inzulinrezisztencia összefüggése és hajlandó revideálni az álláspontját egyes dolgokban, ajánlom figyelmébe az Orvostovábbképző Szemle XI. évf.5. sz.-t,
és a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle VI.évf.6.sz-t.
Egyre több PCO-ssal fog találkozni a diabetológiákon( és csak a 38%-kuk lesz elhízott
)és mindegyik metformint akar majd! Az ön feladata lesz kiszűrni TERHELÉSES (!) inzulinvizsgálattal h. melyiküknél indokolt, és melyiküknél szükséges további vizsgálat a kiváltó ok( hyperprolactinaemia, hypothyreosis stb.)megtalálására!
Remélem nem sértettem meg, nem ez volt a célom!
2006.02.15 08:02
Ezt most komolyan gondolod? (Ld. kiakadás a kedves megszólításon). Elvitatkozgattunk valamin, én nem értettem vele egyet ő meg az enyémmel. Ezt beszélgetésnek hívják.Ilyenkor ezek szerint azonnal a "Nagyonnemkedves" megszólítás dukálna? Vagy olyan nehéz elhinni, hogy az ember ezért még nem fogja rágyújtani a számítógépet a fórumra?
Vicces
(Egyébként én soha nem tiszteltem senkit csak a papírja miatt... azt ki kell érdemelni... és nem azzal, hogy valaki mindent tud, hanem azzal, hogy tudja, hol ér véget a tudása).
Semmi sem fehér vagy fekete.
Vicces
(Egyébként én soha nem tiszteltem senkit csak a papírja miatt... azt ki kell érdemelni... és nem azzal, hogy valaki mindent tud, hanem azzal, hogy tudja, hol ér véget a tudása).
Semmi sem fehér vagy fekete.
2006.02.15 18:15
S-Norka!
Amit írsz így igaz, a PCO igen szines kép, de sovány PCO-s ritka, (talán nem kell mutogatni, ez túlzás) a sok magas BMI-s hez képest. De van. (az a benyomásom, hogy a II. tipusu cukorbetegek egy részét is ide sorolják, így lesz több sovány, de ez nem biztos hogy helyes)A lényeg pedig ebben az esetben az, hogy a folyamat kezdetén az inzulinrezisztencia miatt a szervezet sok inzulint termel, amíg bírja csúcsra járat, hogy leküzdje a rezisztenciát. Amíg sikerül addig a vércukor szint nem emelkedik, ha már nem megy akkor kezd emelkedni, először a terhelésre (vagy a terhesség alatt ami ugyanaz, mert a terhességi hormonok inzulin ellenes hatásúak), majd már éhgyomorra is.
És a folyamat idővel, amikorra a csúcsra járatott hasnyálmirigy kezd "fáradni" romlik. ADDIG minden féle forma előfordulhat, és a terhesség még szinesíti is.
Egyébként éppen az igen sokféle eset miatt már nem is hívják PCO (policisztás ovárium szindroma)-nak, hanem multimetabolikus szindroma az új név (nem igazán új) Ha meggondoljuk, hogy ez a betegség mint Stein-Levental szindroma kezdte "pályafutását" a 30-as években, elég messzire jutott. Viszont most már az a benyomásom, hogy túl tág a meghatározás, túl sokan vannak benne, emiatt közel sem egyforma a megítélés.
Más
A "kedves" megszólítást azután találtam furának, hogy korábban az hangzott el, hogy a hozzám hasonlókat, akik nem az okot kezelik és nem is értenek hozzá (nincsnek képben) rühelli. Akit rühellek az nekem nem kedves.
Továbbra is mindenkinek: Gyuri.
Amit írsz így igaz, a PCO igen szines kép, de sovány PCO-s ritka, (talán nem kell mutogatni, ez túlzás) a sok magas BMI-s hez képest. De van. (az a benyomásom, hogy a II. tipusu cukorbetegek egy részét is ide sorolják, így lesz több sovány, de ez nem biztos hogy helyes)A lényeg pedig ebben az esetben az, hogy a folyamat kezdetén az inzulinrezisztencia miatt a szervezet sok inzulint termel, amíg bírja csúcsra járat, hogy leküzdje a rezisztenciát. Amíg sikerül addig a vércukor szint nem emelkedik, ha már nem megy akkor kezd emelkedni, először a terhelésre (vagy a terhesség alatt ami ugyanaz, mert a terhességi hormonok inzulin ellenes hatásúak), majd már éhgyomorra is.
És a folyamat idővel, amikorra a csúcsra járatott hasnyálmirigy kezd "fáradni" romlik. ADDIG minden féle forma előfordulhat, és a terhesség még szinesíti is.
Egyébként éppen az igen sokféle eset miatt már nem is hívják PCO (policisztás ovárium szindroma)-nak, hanem multimetabolikus szindroma az új név (nem igazán új) Ha meggondoljuk, hogy ez a betegség mint Stein-Levental szindroma kezdte "pályafutását" a 30-as években, elég messzire jutott. Viszont most már az a benyomásom, hogy túl tág a meghatározás, túl sokan vannak benne, emiatt közel sem egyforma a megítélés.
Más
A "kedves" megszólítást azután találtam furának, hogy korábban az hangzott el, hogy a hozzám hasonlókat, akik nem az okot kezelik és nem is értenek hozzá (nincsnek képben) rühelli. Akit rühellek az nekem nem kedves.
Továbbra is mindenkinek: Gyuri.
2006.02.15 18:40
Ujraolvasva, nem vagyok biztos, hogy elég érthető voltam, ezért ide másoslom a kérdést és alá a választ.
"Ugyanakkor nem igazán értem a dolgot, mert láttam olyat is, hogy magas inzulin - és alacsony cukor."
-- Pedig világos: a szervezet inzulinválasza, azzal, hogy a szokásosnál több inzulint termelt, megoldotta a problémát. A cél ugyanis a normális vércukor, a rezisztencia éppen azt jelenti, hogy ehhez a szokásosnál több inzulin kell.--
"Sőt, sok helyen pont ezt mondják: az inzulinrezisztenciára utalhat a terhelés utáni alacsony cukor, hiszen ismeretes az összefüggés."
-- milyen összefüggés? A szervezet általában túllő a célon, ez nem ritka, akkor az történik, hogy a kelleténél is több inzulin termelődik (ez egyébként épp a PCO bizonyítéka, hiszen a cukorbetegnek nincs elég inzulinja nem tud túllőni)---
"Hogy példát mondjak: itt vagyok én, bizonyítottan inzulinrezisztens (magas lett a terhelés után az inzulinszintem), régebben a cukrom éhgyomorra és 1 órás terhelésnél is 4-5 között maradt, most meg terhesen: 4.6, majd 2 órás eredmény: 3.5.... ehhez mit szólsz?
--- Terhesség alatt normálisan is inzulin túltermelés van, az inzulin szint minden terhesnek magasabb, mint nem terhesen, persze csak ha a hasnyálmirigy bírja. Ezért a normális éhomi vércukor terhesen nem 5.5, mint nem terhesen hanem 3.5 - 4.5 között van. ----
Még egy megjegyzés: az inzulin rezisztenciát az éhomi vércukorszinttel kell mérni, mert a terhelés, éppen a különféle reakciók miatt nem standardizálható, azaz nem értékelhető.
tehát per definitionem: inzulinrezisztencia első közelítésben az, ha normális éhomi vércukrot (nem terhesen!) a szervezet csak magas inzulinszinttel képes fenntartani. Minden terhelés (cukor, steroid, egyéb gyógyszerek, terhesség) csak hab a tortán. Emiatt nem tudom hogy bizonyították a TE rezisztenciádat, ha csak terhelésre volt magas az inzulin szint az nem elég bizonyíték.
"Ugyanakkor nem igazán értem a dolgot, mert láttam olyat is, hogy magas inzulin - és alacsony cukor."
-- Pedig világos: a szervezet inzulinválasza, azzal, hogy a szokásosnál több inzulint termelt, megoldotta a problémát. A cél ugyanis a normális vércukor, a rezisztencia éppen azt jelenti, hogy ehhez a szokásosnál több inzulin kell.--
"Sőt, sok helyen pont ezt mondják: az inzulinrezisztenciára utalhat a terhelés utáni alacsony cukor, hiszen ismeretes az összefüggés."
-- milyen összefüggés? A szervezet általában túllő a célon, ez nem ritka, akkor az történik, hogy a kelleténél is több inzulin termelődik (ez egyébként épp a PCO bizonyítéka, hiszen a cukorbetegnek nincs elég inzulinja nem tud túllőni)---
"Hogy példát mondjak: itt vagyok én, bizonyítottan inzulinrezisztens (magas lett a terhelés után az inzulinszintem), régebben a cukrom éhgyomorra és 1 órás terhelésnél is 4-5 között maradt, most meg terhesen: 4.6, majd 2 órás eredmény: 3.5.... ehhez mit szólsz?
--- Terhesség alatt normálisan is inzulin túltermelés van, az inzulin szint minden terhesnek magasabb, mint nem terhesen, persze csak ha a hasnyálmirigy bírja. Ezért a normális éhomi vércukor terhesen nem 5.5, mint nem terhesen hanem 3.5 - 4.5 között van. ----
Még egy megjegyzés: az inzulin rezisztenciát az éhomi vércukorszinttel kell mérni, mert a terhelés, éppen a különféle reakciók miatt nem standardizálható, azaz nem értékelhető.
tehát per definitionem: inzulinrezisztencia első közelítésben az, ha normális éhomi vércukrot (nem terhesen!) a szervezet csak magas inzulinszinttel képes fenntartani. Minden terhelés (cukor, steroid, egyéb gyógyszerek, terhesség) csak hab a tortán. Emiatt nem tudom hogy bizonyították a TE rezisztenciádat, ha csak terhelésre volt magas az inzulin szint az nem elég bizonyíték.
2006.02.15 23:08
Úgy gondolom, azért érdemes lenne tisztázni valamit.
Ha az ember egy Gyuri nevű nicket lát, aki szemmel láthatóan teljesen más elveket követ, viszont egy az egyben megmondja a tuti frankót, akkor az ember legyint egyet és vagy beszáll a vitába, vagy udvariasan megpróbálja lezárni és megvárja, amíg egy másik ember is válaszol. Főleg, hogy sok ilyen ember van a neten. Főleg, ha egy sima mezei Gyuriról van szó, nem Dr. Gyuriról vagy egy kiemelt nickről. Az Indexen pont emiatt az orvosos topikban ki van írva, hogy ki az orvos és kik a segítői. Így ha valaki olyan mondja meg a tuti frankót, aki nincs felsorolva, az max. tipp lehet vagy ötlet, de nem orvosi tanács vagy hasonló. Pont emiatt ha az ember nem ért vele egyet, elmondja a véleményét... aztán elvitatkozgatnak ha akarnak. Ha a doki mondja meg a tuti frankót és az nem tetszik az embernek, legyint egyet és arrébb áll.
Egyébként konkrétan ezt írtam:
"Gyuri!
Köszönöm a tanácsot, de valszeg nagyon nem lehetsz képben a PCO és a Metformin című dologban. Nézz át a PCO-s topikba
Azért köszi
(Ui: a Clostylben csak az okozatot kezeli és peteérést csinál, de ha az okot nem szüntetik meg, hiába lesz terhes az ember, simán elmegy a baba... én meg rühellem azokat az orvosokat, akik csak a tüneteket kezelik, az okot pedig nem...)
***
Ui: elég sok orvossal találkoztam mostanában és néha sokkoló, mennyire ragaszkodnak a megszokott protokollhoz... még akkor is, ha az teljes mértékben ellentétes a beteg érdekeivel / elveivel ... jobbik esetben csak legyintenek egyet, roszabb esetben tönkreteszik/összeszabdalják a petefészkét... engem akartak már műteni - Clostyllal stimulálni stb. akkor, amikor a baba még az 5 éves tervemben sem szerepelt... adtak nekem az Istvánban valami marhadrága csodaszert a gombás szakrendelésen (Gynoflor -amiben utólagos infóim alapján fura mód a szakrendelés vezetője is érdekelt volt) - ahelyett, hogy a gyulladásokat kezelték volna... és hagyták, hogy hónapokon át kínlódjak csak, mert ők nem szoktak gyógyszert és krémeket adni.. mindezt vizeletteszt stb. nélkül (diagnózis: e-coli + a hosszú "kezelés" következtében kialakult hüvelygyulladás + hólyaggyulladás... a dokinő ugyanis 2 hónap alatt se jött rá, mitől görcsölök folyamatosan... még jó, hogy besokalltam és másik dokihoz mentem ... aki azzal kezdte, hogy a torkomnak ugrott, miért hanyagoltam el ennyire a gyulladást...). Ez is kórházban - szakrendelésen történt és csoda, ha nem lett hoszabb távú következménye (még nem tudom). A dokinő azóta is praktizál. Szerencsétlen betegei. Adtak már napi 3*1 Bromocriptint teljesen jó leletre... mert az orvos biztosra vette, hogy nekem arra van szükségem és nem volt kedve megvárni a vérvétel eredményét... aztán amikor a helyettese meglátta a leleteimet és azt, hogy bromot írt fel a doki a leletek nélkül, egyszerűen átírta a számítógépben a nyilvántartást... mert az biztos csak elírás volt (peresze... érdekelne, hogy az OEP is így gondolná-e, ha utánanéznének a kiváltott receptnek...) ez is nőgyógyász volt. Soroljam még?
Ha az ember egy Gyuri nevű nicket lát, aki szemmel láthatóan teljesen más elveket követ, viszont egy az egyben megmondja a tuti frankót, akkor az ember legyint egyet és vagy beszáll a vitába, vagy udvariasan megpróbálja lezárni és megvárja, amíg egy másik ember is válaszol. Főleg, hogy sok ilyen ember van a neten. Főleg, ha egy sima mezei Gyuriról van szó, nem Dr. Gyuriról vagy egy kiemelt nickről. Az Indexen pont emiatt az orvosos topikban ki van írva, hogy ki az orvos és kik a segítői. Így ha valaki olyan mondja meg a tuti frankót, aki nincs felsorolva, az max. tipp lehet vagy ötlet, de nem orvosi tanács vagy hasonló. Pont emiatt ha az ember nem ért vele egyet, elmondja a véleményét... aztán elvitatkozgatnak ha akarnak. Ha a doki mondja meg a tuti frankót és az nem tetszik az embernek, legyint egyet és arrébb áll.
Egyébként konkrétan ezt írtam:
"Gyuri!
Köszönöm a tanácsot, de valszeg nagyon nem lehetsz képben a PCO és a Metformin című dologban. Nézz át a PCO-s topikba
Azért köszi
(Ui: a Clostylben csak az okozatot kezeli és peteérést csinál, de ha az okot nem szüntetik meg, hiába lesz terhes az ember, simán elmegy a baba... én meg rühellem azokat az orvosokat, akik csak a tüneteket kezelik, az okot pedig nem...)
***
Ui: elég sok orvossal találkoztam mostanában és néha sokkoló, mennyire ragaszkodnak a megszokott protokollhoz... még akkor is, ha az teljes mértékben ellentétes a beteg érdekeivel / elveivel ... jobbik esetben csak legyintenek egyet, roszabb esetben tönkreteszik/összeszabdalják a petefészkét... engem akartak már műteni - Clostyllal stimulálni stb. akkor, amikor a baba még az 5 éves tervemben sem szerepelt... adtak nekem az Istvánban valami marhadrága csodaszert a gombás szakrendelésen (Gynoflor -amiben utólagos infóim alapján fura mód a szakrendelés vezetője is érdekelt volt) - ahelyett, hogy a gyulladásokat kezelték volna... és hagyták, hogy hónapokon át kínlódjak csak, mert ők nem szoktak gyógyszert és krémeket adni.. mindezt vizeletteszt stb. nélkül (diagnózis: e-coli + a hosszú "kezelés" következtében kialakult hüvelygyulladás + hólyaggyulladás... a dokinő ugyanis 2 hónap alatt se jött rá, mitől görcsölök folyamatosan... még jó, hogy besokalltam és másik dokihoz mentem ... aki azzal kezdte, hogy a torkomnak ugrott, miért hanyagoltam el ennyire a gyulladást...). Ez is kórházban - szakrendelésen történt és csoda, ha nem lett hoszabb távú következménye (még nem tudom). A dokinő azóta is praktizál. Szerencsétlen betegei. Adtak már napi 3*1 Bromocriptint teljesen jó leletre... mert az orvos biztosra vette, hogy nekem arra van szükségem és nem volt kedve megvárni a vérvétel eredményét... aztán amikor a helyettese meglátta a leleteimet és azt, hogy bromot írt fel a doki a leletek nélkül, egyszerűen átírta a számítógépben a nyilvántartást... mert az biztos csak elírás volt (peresze... érdekelne, hogy az OEP is így gondolná-e, ha utánanéznének a kiváltott receptnek...) ez is nőgyógyász volt. Soroljam még?
2006.02.16 09:45
Kedves Gyuri!
Köszönöm a kimerítő választ, azonban csak még jobban összezavarodtam...
Remélem, nem bánja, ha tovább viszem a beszélgetést, mert azért sokan olvassák a topikot, és a cél a tisztázás, az összefüggések megértése!
Szerintem egy kicsit félreértjük egymást. Mert amikor azt írtam: magas inzulin - alacsony cukor, akkor én arra gondoltam, hogy VALÓBAN ALACSONY cukor, már-már hipoglikémiás szint! Tehát hogy igenis szerintem a terheléses cukoreredmény is kimutathatja az inzulinrezisztens állapotot! Hiszen az inzulinérzéketlenség miatt túl sok inzulin termelődik - ezt Te is írod -, ez viszont hipoglikémiás állapothoz is vezethet! Ezért is mondják - kifejezetten diabetológustól is hallottam -, hogy a rezisztenseknél gyakori jelenség a "hypozás", azaz az étkezések után 1-2-3 órával a kifejezett gyengeségérzet, rosszullét, hiszen a cukor gyorsan leesik. Tudtommal a metformin arra is hat, hogy a cukor felszívódását lassítsa a belekben, ezáltal "kiegyenlítettebb" legyen a cukorszint. Itt valóban szó sincs még akár kicsivel is magasabb cukorszintekről, az már egy következő fázis (csökkent glükóztolerancia) a diabétesz kialakulásában.
Az inzulinrezisztenciámat az előző munkahelyednek egy neves, szakmailag elismert diabetológus orvosnője azonosította be. Ha most te azt állítod, hogy nem érted, mi alapján - azok alapján, amit elmondtam - akkor még hátborzongatóbb itt az egész történet (meddőségem 3 éve alatt, míg terhes nem lettem, számtalanszor tapasztalhattam, hogy az orvosok agyba-főbe ellentmondanak egymásnak). Ismétlem: a cukorértékem terhelés után SEM nőtt (holott normális esetben egy icipicit nőnie kellene), sőt, inkább csökkent; az inzulinszintem pedig éhgyomorra 8-9 között volt (ez még nem nevezhető kifejezetten magasnak, bár itt még nem is kell feltétlenül annak lennie, úgy mondták...), a terheléses pedig 30 fölé ment, holott 25 fölé nem szabadna szöknie. Az, hogy az inzulin magaska, a cukor meg a kelletténél alacsonyabb, szerintem teljesen logikus, erre írtam, hogy "ismeretes az összefüggés".
Megdöbbentő, ha neked van igazad - mármint hogy elég csak egy éhgyomri cukor mérés az inzulinrezisztencia megállapításához -, mert akkor az azt jelenti, hogy pl. diabetológusok, volt munkahelyed meddőségi központjának egyik orvosa, a Kaáli Intézetben dolgozó orvosok, háziorvos rosszul tudják a dolgot... ezzel a szembeállítással csak érzékeltetni akartam, milyen zűrzavarral kénytelen szembesülni a szerencsétlen halandó...
A másik. Bár nem vagyok orvos, csak egy okos(k)odni próbáló laikus, azért nekem van sejtésem arról, miért "nőtt meg" hirtelen a sovány ÉS rezisztens PCO-sok száma... Eddig a metabolikus X szindrómára véleményem szerint csak azon betegek körében figyeltek fel, akik már produkálták a tipikus 4 tünetet (obesitas, hypertónia stb.), és ők már nem annyira a gyerekgyártó népességhez tartoznak tudtommal... az elhízás valóban, körükben már 80%-ban jellemző a szakirodalom szerint. De kérdés, mi az ok és mi az okozat? Ahogy olvasgattam, korántsem egyértelmű az összefüggés a zsírszövetek felszaporodása és az inzulinrezisztencia között! Ugye azt is tudjuk, hogy a rezisztencia okozta 2.típusú diabetes hosszú-hosszú évek, évtizedek során alakul ki, mire diagnosztizálják, addigra a beteg már bőven elhízott...
Viszont számos helyen olvasom, hogy vagyunk mi, fiatal lányok, akik PCOS-sal küszködünk, de csak kisebb hányadunk elhízott. De ebből nem következik, hogy csak kisebb hányad rezisztens és ezért nem megfelelő kezelési mód a metformin... inkább arról van szó, hogy mi még a folyamat elején állunk, és sokkal inkább genetikai okok játszanak szerepet, az elhízás az majd csak idővel fellépő jelenség lesz (kezeletlenség esetén).
Ide másolnék egy pár dolgot, amit csak úgy 10 perc alatt találtam (és ezek csak magyar szövegek)....
"... Kutatásunk rámutat arra, hogy az inzulinrezisztencia nem a következménye, hanem épp ellenkezőleg, az oka az elhízásnak – mondja Philippe Froguel, a Pasteur Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A mutáns gén a fehérek 20, a feketék 50 százalékánál van jelen. Mivel az elsősorban az agyban és a hasnyálmirigyben található inzulinreceptorokhoz kötődik, az inzulin ott nem képes már kötődni. Az eredmény az lesz, hogy a vérben keringő szabad inzulin a májat fokozott glükóztermelésre készteti, ez történik normális esetben, ha valaki nem evett néhány órája. A zsírszövetek felveszik a glükózt, és zsírrétegként tárolják, ami elhízáshoz vezet, az inzulinrezisztencia pedig megnehezíti, hogy a hasnyálmirigy kiválassza az inzulint, ami a II. típusú diabetes kockázatával jár. A gén üzenetet küldhet az agyba, hogy a gyomornak szüksége van további tápanyagra.
– Mindezek mellett a környezeti hatások, azaz az elfogyasztott táplálék és a mozgás is szerepet játszik az elhízás kialakulásában. A génmutáció ellen nem tehetünk semmit, de a környezeti ártalmakat csökkenthetjük..."
"A metabolicus syndroma a népesség 20-30 %-ában fellelhető (a diagnosztikai kritériumoktól függően). Jellemzői:inzulin rezisztencia... stb.
Az inzulinrezisztencia oka multifaktoriális, nem világos, hogy mi az örökletes háttér lényege, továbbá az sem tudott, hogy az életmódra vonatkozó szerzett tényezők (fizikai inaktivitás, dohányzás, elhízás stb.) hogyan fokozzák az inzulin iránti érzéketlenséget. Sokan úgy vélik, hogy az inzulin receptor és szignál rendszer vagy a glukóz transzporterek zavara az elsődleges ok. Mások a zsírsav-glukóz versengés kapcsán a zsírsav okozta inzulinrezisztenciát helyezik előtérbe."
"A PCO szindrómában szenvedő betegek inzulinrezisztenciájának oka nem tisztázott. Feltételezik, hogy az inzulinszignál transzdukciójának a receptor szintjén túli hibái állnak a hátterében. Az inzulinrezisztencia felismerését célzó éhgyomri vércukor- és inzulinszint-meghatározás átlagos testsúly esetén is indokolt. Pontosabb adatokat csak a kétórás oGTT segítségével nyerhetünk, a referenciamódszer pedig a clamp technika." - Orvostovábbképző szemle, 2004 május
Ember legyen talpán, aki laikus létére próbálja megérteni az okokat...
Köszönöm a kimerítő választ, azonban csak még jobban összezavarodtam...
Remélem, nem bánja, ha tovább viszem a beszélgetést, mert azért sokan olvassák a topikot, és a cél a tisztázás, az összefüggések megértése! Szerintem egy kicsit félreértjük egymást.
Mert amikor azt írtam: magas inzulin - alacsony cukor, akkor én arra gondoltam, hogy VALÓBAN ALACSONY cukor, már-már hipoglikémiás szint! Tehát hogy igenis szerintem a terheléses cukoreredmény is kimutathatja az inzulinrezisztens állapotot! Hiszen az inzulinérzéketlenség miatt túl sok inzulin termelődik - ezt Te is írod -, ez viszont hipoglikémiás állapothoz is vezethet! Ezért is mondják - kifejezetten diabetológustól is hallottam -, hogy a rezisztenseknél gyakori jelenség a "hypozás", azaz az étkezések után 1-2-3 órával a kifejezett gyengeségérzet, rosszullét, hiszen a cukor gyorsan leesik. Tudtommal a metformin arra is hat, hogy a cukor felszívódását lassítsa a belekben, ezáltal "kiegyenlítettebb" legyen a cukorszint. Itt valóban szó sincs még akár kicsivel is magasabb cukorszintekről, az már egy következő fázis (csökkent glükóztolerancia) a diabétesz kialakulásában. Az inzulinrezisztenciámat az előző munkahelyednek egy neves, szakmailag elismert diabetológus orvosnője azonosította be. Ha most te azt állítod, hogy nem érted, mi alapján - azok alapján, amit elmondtam - akkor még hátborzongatóbb itt az egész történet (meddőségem 3 éve alatt, míg terhes nem lettem, számtalanszor tapasztalhattam, hogy az orvosok agyba-főbe ellentmondanak egymásnak). Ismétlem: a cukorértékem terhelés után SEM nőtt (holott normális esetben egy icipicit nőnie kellene), sőt, inkább csökkent; az inzulinszintem pedig éhgyomorra 8-9 között volt (ez még nem nevezhető kifejezetten magasnak, bár itt még nem is kell feltétlenül annak lennie, úgy mondták...), a terheléses pedig 30 fölé ment, holott 25 fölé nem szabadna szöknie. Az, hogy az inzulin magaska, a cukor meg a kelletténél alacsonyabb, szerintem teljesen logikus, erre írtam, hogy "ismeretes az összefüggés".
Megdöbbentő, ha neked van igazad - mármint hogy elég csak egy éhgyomri cukor mérés az inzulinrezisztencia megállapításához -, mert akkor az azt jelenti, hogy pl. diabetológusok, volt munkahelyed meddőségi központjának egyik orvosa, a Kaáli Intézetben dolgozó orvosok, háziorvos rosszul tudják a dolgot... ezzel a szembeállítással csak érzékeltetni akartam, milyen zűrzavarral kénytelen szembesülni a szerencsétlen halandó...
A másik. Bár nem vagyok orvos, csak egy okos(k)odni próbáló laikus, azért nekem van sejtésem arról, miért "nőtt meg" hirtelen a sovány ÉS rezisztens PCO-sok száma...
Eddig a metabolikus X szindrómára véleményem szerint csak azon betegek körében figyeltek fel, akik már produkálták a tipikus 4 tünetet (obesitas, hypertónia stb.), és ők már nem annyira a gyerekgyártó népességhez tartoznak tudtommal... az elhízás valóban, körükben már 80%-ban jellemző a szakirodalom szerint. De kérdés, mi az ok és mi az okozat? Ahogy olvasgattam, korántsem egyértelmű az összefüggés a zsírszövetek felszaporodása és az inzulinrezisztencia között! Ugye azt is tudjuk, hogy a rezisztencia okozta 2.típusú diabetes hosszú-hosszú évek, évtizedek során alakul ki, mire diagnosztizálják, addigra a beteg már bőven elhízott... Viszont számos helyen olvasom, hogy vagyunk mi, fiatal lányok, akik PCOS-sal küszködünk, de csak kisebb hányadunk elhízott. De ebből nem következik, hogy csak kisebb hányad rezisztens és ezért nem megfelelő kezelési mód a metformin... inkább arról van szó, hogy mi még a folyamat elején állunk, és sokkal inkább genetikai okok játszanak szerepet, az elhízás az majd csak idővel fellépő jelenség lesz (kezeletlenség esetén).
Ide másolnék egy pár dolgot, amit csak úgy 10 perc alatt találtam (és ezek csak magyar szövegek)....
"... Kutatásunk rámutat arra, hogy az inzulinrezisztencia nem a következménye, hanem épp ellenkezőleg, az oka az elhízásnak – mondja Philippe Froguel, a Pasteur Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A mutáns gén a fehérek 20, a feketék 50 százalékánál van jelen. Mivel az elsősorban az agyban és a hasnyálmirigyben található inzulinreceptorokhoz kötődik, az inzulin ott nem képes már kötődni. Az eredmény az lesz, hogy a vérben keringő szabad inzulin a májat fokozott glükóztermelésre készteti, ez történik normális esetben, ha valaki nem evett néhány órája. A zsírszövetek felveszik a glükózt, és zsírrétegként tárolják, ami elhízáshoz vezet, az inzulinrezisztencia pedig megnehezíti, hogy a hasnyálmirigy kiválassza az inzulint, ami a II. típusú diabetes kockázatával jár. A gén üzenetet küldhet az agyba, hogy a gyomornak szüksége van további tápanyagra.
– Mindezek mellett a környezeti hatások, azaz az elfogyasztott táplálék és a mozgás is szerepet játszik az elhízás kialakulásában. A génmutáció ellen nem tehetünk semmit, de a környezeti ártalmakat csökkenthetjük..."
"A metabolicus syndroma a népesség 20-30 %-ában fellelhető (a diagnosztikai kritériumoktól függően). Jellemzői:inzulin rezisztencia... stb.
Az inzulinrezisztencia oka multifaktoriális, nem világos, hogy mi az örökletes háttér lényege, továbbá az sem tudott, hogy az életmódra vonatkozó szerzett tényezők (fizikai inaktivitás, dohányzás, elhízás stb.) hogyan fokozzák az inzulin iránti érzéketlenséget. Sokan úgy vélik, hogy az inzulin receptor és szignál rendszer vagy a glukóz transzporterek zavara az elsődleges ok. Mások a zsírsav-glukóz versengés kapcsán a zsírsav okozta inzulinrezisztenciát helyezik előtérbe."
"A PCO szindrómában szenvedő betegek inzulinrezisztenciájának oka nem tisztázott. Feltételezik, hogy az inzulinszignál transzdukciójának a receptor szintjén túli hibái állnak a hátterében. Az inzulinrezisztencia felismerését célzó éhgyomri vércukor- és inzulinszint-meghatározás átlagos testsúly esetén is indokolt. Pontosabb adatokat csak a kétórás oGTT segítségével nyerhetünk, a referenciamódszer pedig a clamp technika." - Orvostovábbképző szemle, 2004 május
Ember legyen talpán, aki laikus létére próbálja megérteni az okokat...
2006.02.16 09:50
Elnézést, visszaolvasva látom, hogy egyszer magázok, egyszer tegezek, egyszer Te-t írok, egyszer te...-t Kétségtelen, hogy megzavart a fentebbi disputa a "gyurizást" illetően, hogy mi illő és mi nem.
Ettől függetlenül, én a teljes tisztelet jegyében írtam a hozzászólásomat, az ellenvéleményem ellenére - ezt jelzem!
Kétségtelen, hogy megzavart a fentebbi disputa a "gyurizást" illetően, hogy mi illő és mi nem. Ettől függetlenül, én a teljes tisztelet jegyében írtam a hozzászólásomat, az ellenvéleményem ellenére - ezt jelzem!
2006.02.16 11:04
Kedves Gyuri!
Élek én is ezzel a megszólítással, de maradok a magázódásnál
Talán nem az én tisztem leírni, hogy Norka 3 éven át milyen tortúrákon ment keresztül, hogy kisbabája legyen... De minden elismerésem a PCOS ből való felkészültsége előtt.
Én sokkal szerencsésebbnek érzem magam, mert rövid idő alatt diagnosztizálták a PÉ hiányának okát.
Rólam egy pár adat: PCO-t az UH kép (Magyarország egyik legjobb UHos szülész nőgyógyásza a dokim), LH/FSH arány, tesztoszteron, prolaktin, DHEAD, pajzsmirigy hormonok stb vizsgálata alapján mondták ki. A nőgyógyász úgy gondolta (és ezt nagyon tisztelem benne), hogy elküld egy endokrinológus és egy diabetológus specialistához, hogy erősítsék, vagy cáfolják meg a diagnózist. Így három főorvos mondta ki, hogy PCOS!.
A BMI: 19,44. 20 fölött talán kamaszkoromban voltam. A szőrzetem erős és számomra zavaró, de a kozmetikus szerint akár átlagosnak is mondható.
Hajhullás és a pattanások megjelenése a tabletta elhagyása után jelentkezett.
Tehát létezik sovány PCOs nő. A diabetológus főorvos azonnal elrendelt egy cukorterheléses vizsgálatot(éhgyomri és két órás cukor), hogy kiderítse van e inzulin rezisztenciám. Elmondása szerint a vércukor és inzulin együttes követése a releváns, de akkor még úgy tudtuk, hogy ebben a kórházban nem néznek inzulint. Az éhgyomri VC:4, a terheléses 120 perc múlva 4,8. Õ már ezt is igen alacsonynak tartotta és inzulin rezisztenciára utaló jelnek tekintette, így a Metformint kiírta. Vagyis ő is azt mondta, amit az előbb az orvosi szemlében olvashattunk: hogy inzulin rezisztenciát csak terheléses vizsgálattal lehet bizonyítani, vagy elvetni.
Én nagyon tisztelem a nőgyógyászomat. Aki tisztában van a PCO UH képével, a PCOra utaló UH kép esetén a szükséges vizsgálatok elvégzésével, a legújabb irodalmi adatokkal, esetleg a saját korlátaival és átírányít, további vizsgálatok elvégzése céljából, az ebben kompetens szakemberhez.
Én nem akarok okoskodni szerintem senki sem akar, az itt írogató nők leírják a saját tapasztalataikat, véleményüket. Én viszonylag rövid ideje vagyok kezelés alatt, ezért még nincs eredménye, nincs gyerekem és nem is vagyok terhes.Ezért saját tapasztalatról nem tudok beszámolni. Mint már írtam nagyon szerencsés vagyok, hogy jó kezekbe kerültem.
Én orvos vagyok. És tudom, hogy a beteg érdeke és gyógyulása a legfontosabb. Egy orvos mindenhez nem érthet a mai világban, ahol mindenki egyre jobban leszűkíti azt a kört, amihez ért. Csak legyen bátorsága beismerni, hogy egy adott feladat meghaladja és kérje más szakorvos segítségét.
Én nem akartam ezzel a hozzászólással Önt, vagy bárkit is megbántani.
Nem akarok neveket írni, mert etikátlannak tartom, a Kaális dokikat nem ismerem De igyekszem egyre több információt begyűjteni a netről és a hasonló problémával küzködő sorstársaktól.
Sajnos nagyon sok nő évekig nem esik teherbe, mert a KIVIZSGÁLÁSA!!!! sem megfelelő. Akkor meg mit kezelünk????
Köszönöm a türelmét és türelmeteket
Sziasztok
Élek én is ezzel a megszólítással, de maradok a magázódásnál
Talán nem az én tisztem leírni, hogy Norka 3 éven át milyen tortúrákon ment keresztül, hogy kisbabája legyen... De minden elismerésem a PCOS ből való felkészültsége előtt.
Én sokkal szerencsésebbnek érzem magam, mert rövid idő alatt diagnosztizálták a PÉ hiányának okát.
Rólam egy pár adat: PCO-t az UH kép (Magyarország egyik legjobb UHos szülész nőgyógyásza a dokim), LH/FSH arány, tesztoszteron, prolaktin, DHEAD, pajzsmirigy hormonok stb vizsgálata alapján mondták ki. A nőgyógyász úgy gondolta (és ezt nagyon tisztelem benne), hogy elküld egy endokrinológus és egy diabetológus specialistához, hogy erősítsék, vagy cáfolják meg a diagnózist. Így három főorvos mondta ki, hogy PCOS!.
A BMI: 19,44. 20 fölött talán kamaszkoromban voltam. A szőrzetem erős és számomra zavaró, de a kozmetikus szerint akár átlagosnak is mondható.
Hajhullás és a pattanások megjelenése a tabletta elhagyása után jelentkezett.
Tehát létezik sovány PCOs nő. A diabetológus főorvos azonnal elrendelt egy cukorterheléses vizsgálatot(éhgyomri és két órás cukor), hogy kiderítse van e inzulin rezisztenciám. Elmondása szerint a vércukor és inzulin együttes követése a releváns, de akkor még úgy tudtuk, hogy ebben a kórházban nem néznek inzulint. Az éhgyomri VC:4, a terheléses 120 perc múlva 4,8. Õ már ezt is igen alacsonynak tartotta és inzulin rezisztenciára utaló jelnek tekintette, így a Metformint kiírta. Vagyis ő is azt mondta, amit az előbb az orvosi szemlében olvashattunk: hogy inzulin rezisztenciát csak terheléses vizsgálattal lehet bizonyítani, vagy elvetni.
Én nagyon tisztelem a nőgyógyászomat. Aki tisztában van a PCO UH képével, a PCOra utaló UH kép esetén a szükséges vizsgálatok elvégzésével, a legújabb irodalmi adatokkal, esetleg a saját korlátaival és átírányít, további vizsgálatok elvégzése céljából, az ebben kompetens szakemberhez.
Én nem akarok okoskodni
szerintem senki sem akar, az itt írogató nők leírják a saját tapasztalataikat, véleményüket. Én viszonylag rövid ideje vagyok kezelés alatt, ezért még nincs eredménye, nincs gyerekem és nem is vagyok terhes.Ezért saját tapasztalatról nem tudok beszámolni. Mint már írtam nagyon szerencsés vagyok, hogy jó kezekbe kerültem. Én orvos vagyok. És tudom, hogy a beteg érdeke és gyógyulása a legfontosabb. Egy orvos mindenhez nem érthet a mai világban, ahol mindenki egyre jobban leszűkíti azt a kört, amihez ért. Csak legyen bátorsága beismerni, hogy egy adott feladat meghaladja és kérje más szakorvos segítségét.
Én nem akartam ezzel a hozzászólással Önt, vagy bárkit is megbántani.
Nem akarok neveket írni, mert etikátlannak tartom, a Kaális dokikat nem ismerem
De igyekszem egyre több információt begyűjteni a netről és a hasonló problémával küzködő sorstársaktól. Sajnos nagyon sok nő évekig nem esik teherbe, mert a KIVIZSGÁLÁSA!!!! sem megfelelő. Akkor meg mit kezelünk????
Köszönöm a türelmét és türelmeteket
Sziasztok
2006.02.16 14:14
Rambóka!
A Szemle adott számban nem találtam cikket.
Aranykavics!
Orvos vagy. Akkor világos, az, hogy a ha a normális vércukor fenntartásához egy adott inzulin szint kell. Ha a normális vércukorszint fenntartásához ennél lényegesen több kell, akkor azt inzulin rezisztenciának hívjuk. Igaz? Ez az inzulin rezisztencia diagnózisához egyedül elegendő.
A cukorterhelés norm esete pedig az, ha a 2 órás érték visszatér a kiindulásira, sőt lehet alatta is. ld. élettan könyv. Ez nem inzulin rezisztencia: ez a normális.
A Szemle adott számban nem találtam cikket.
Aranykavics!
Orvos vagy. Akkor világos, az, hogy a ha a normális vércukor fenntartásához egy adott inzulin szint kell. Ha a normális vércukorszint fenntartásához ennél lényegesen több kell, akkor azt inzulin rezisztenciának hívjuk. Igaz? Ez az inzulin rezisztencia diagnózisához egyedül elegendő.
A cukorterhelés norm esete pedig az, ha a 2 órás érték visszatér a kiindulásira, sőt lehet alatta is. ld. élettan könyv. Ez nem inzulin rezisztencia: ez a normális.
2006.02.16 17:13
Tisztelt Doktor Úr!
Végigolvastam az elmúlt napok beszélgetését - elsősorban a PCO szindróma - inzulinrezisztencia témára koncentrálva, és nem tudom megállni, hogy ne szóljak én is hozzá a témához.
Egyáltalán nem kérem azt Öntől, hogy itt, a nagy nyilvánosság előtt hirtelen újraértékelje nézeteit és véleményét az inzulinrezisztencia által kiváltott PCOS-val kapcsolatban, de abban egy picit azért reménykedem, hogy az itt kibontakozott vita ösztönzi majd Önt arra, hogy kicsit mélyebben utánajárjon a felvetett problémának, és ha legközelebb egy sovány (vagy normál testalkatú) páciense - aki egyébként a PCOS egyéb tüneteinek jelentős részét produkálja - meddőségi problémával keresi Önt fel, akkor első lépésben megvizsgáltatja, hogy nem az inzulinrezisztencia okozza-e a tüneteket és meddőséget.
Magamról annyit, hogy nekem is PCOS okozta meddőségi problémáim vannak (3, egymástól független szakember diagnosztizálta), 33 éves vagyok, normál (inkább vékony) testalkatú voltam mindig, és vagyok is, jelenleg első terhességem 10. hetében. Vérnyomásom 100/60, éhgyomori vércukor és inzulin értékeimmel sosem voltak problémák. Nem vagyok orvos, csak egy lelkes amatőr, aki a saját problémájáról a lehető legtöbbet próbált mindig is megtudni, így bizonyos tájékozottsággal rendelkezem a témában. A terhességem én is a metforminnak köszönhetem, melyet a Kaáli intézetben írtak fel számomra a PCOS okozta meddőségi problémám kezelésére. Nagyon szerencsésnek tartom magam, mert viszonylag hamar jó kezekbe kerültem, így megúsztam a petefészek műtétet, a hormonális stimulálásokat, inszeminációkat és lombik beavatkozásokat, melyeken oly sok PCOS sorstársam keresztülmegy a baba reményében.
A korábbi beszélgetésekből azt érzem, hogy a vita a probléma lényegéről mellékvágányra csúszik. Ezért szeretném összefoglalni (lehet, néha nem a szakkifejezések tökéletes használatával, kérem, ezt nézze el nekem), hogy véleményem szerint mik azok a lényeges pontok, melyekre Rambóka, Aranykavics és S_norka próbálta felhívni az Ön figyelmét.
1.
Végigolvastam az elmúlt napok beszélgetését - elsősorban a PCO szindróma - inzulinrezisztencia témára koncentrálva, és nem tudom megállni, hogy ne szóljak én is hozzá a témához.
Egyáltalán nem kérem azt Öntől, hogy itt, a nagy nyilvánosság előtt hirtelen újraértékelje nézeteit és véleményét az inzulinrezisztencia által kiváltott PCOS-val kapcsolatban, de abban egy picit azért reménykedem, hogy az itt kibontakozott vita ösztönzi majd Önt arra, hogy kicsit mélyebben utánajárjon a felvetett problémának, és ha legközelebb egy sovány (vagy normál testalkatú) páciense - aki egyébként a PCOS egyéb tüneteinek jelentős részét produkálja - meddőségi problémával keresi Önt fel, akkor első lépésben megvizsgáltatja, hogy nem az inzulinrezisztencia okozza-e a tüneteket és meddőséget.
Magamról annyit, hogy nekem is PCOS okozta meddőségi problémáim vannak (3, egymástól független szakember diagnosztizálta), 33 éves vagyok, normál (inkább vékony) testalkatú voltam mindig, és vagyok is, jelenleg első terhességem 10. hetében. Vérnyomásom 100/60, éhgyomori vércukor és inzulin értékeimmel sosem voltak problémák. Nem vagyok orvos, csak egy lelkes amatőr, aki a saját problémájáról a lehető legtöbbet próbált mindig is megtudni, így bizonyos tájékozottsággal rendelkezem a témában. A terhességem én is a metforminnak köszönhetem, melyet a Kaáli intézetben írtak fel számomra a PCOS okozta meddőségi problémám kezelésére. Nagyon szerencsésnek tartom magam, mert viszonylag hamar jó kezekbe kerültem, így megúsztam a petefészek műtétet, a hormonális stimulálásokat, inszeminációkat és lombik beavatkozásokat, melyeken oly sok PCOS sorstársam keresztülmegy a baba reményében.
A korábbi beszélgetésekből azt érzem, hogy a vita a probléma lényegéről mellékvágányra csúszik. Ezért szeretném összefoglalni (lehet, néha nem a szakkifejezések tökéletes használatával, kérem, ezt nézze el nekem), hogy véleményem szerint mik azok a lényeges pontok, melyekre Rambóka, Aranykavics és S_norka próbálta felhívni az Ön figyelmét.
1.
2006.02.16 18:11
Gyuri!
Elég érdekesen alakul ez a vita. Mintha párhuzamosan beszélnénk Bocsánat, hogy ezt írom, de így érzem.
Az egész vita abból indult ki, amit Te írtál a PCOval és inzulinrezisztenciával kapcsolatban február 11-én és 13-án.
Már előbb leíródott, hogy az inzulinrezisztenciának (IR)számos oka lehet. Jelen pillanatban még mindig nem tudják pontosan, hogy csak genetikai tényezők a felelősek, vagy nagy mértékben a környezeti hatások is befolyásolják IR kialakulását. Kb. 100 okot is feltételeznek a hátterében, természetesen ez egyénenként változó. Ebből a 100 okból csupán csak EGY a zsírszövet! Mint tudjuk az okok összeadódnak
A PCO és IR között összefüggést találtak.
Jelen pillanatban ha a béta sejtek inzulin elválasztására vagyunk kiváncsiak és tudni akarjuk a vércukor szint időbeni változását a WHO ajánlása szerint kötelező a 75 gr glukóz terhelés elvégzése. És nem elég csak az éhgyomri!!! Mert lehetséges, hogy a VC érték visszatér a normális szintre, de arra vagyunk kiváncsiak, hogy az inzulin szint magasabb e a normálisnál és milyen a béta sejtek inzulin elválasztásának üteme?
Amennyiben az inzulin szint megnő a normálisnál nagyon mértékben hypoglicaemizálhat. (Nem kötelező.) És jön az újabb zaba.
Az inzulin rezisztencia enyhe formájától a diabetes kialakulásáig hosszú út vezet.
Ami az inzulin vizsgálatot illeti, nem csinálják rutinba. Jelenleg Mo-on csak kevés kórházban végzik, ezért elég nehéz hozzáférni. De azon vagyunk, hogy KIVEREKDJÜK és KIKÖNYÖRÖGJÜK a beutalót. Mert amennyiben bebizonyosodott az IR és az illető PCO-s nő sovány (márpedig a PCOs topikban nagyon sok alacsony BMI nő van) nem elég a diéta, gyakorlatilag nincs is mit leadni. És csak egy megfelelő gyógyszeres kezelés marad.
Azt még mindig nem tudom, hogy nőgyógyász vagy e? És hány meddő nőt kezelsz (függetlenül attól, hogy PCO vagy más van a háttérben)?
De azzal gondolom, hogy Te is és Minden nőgyógyász kollega tisztában van, hogy az a nő aki babát akar, bármit elkövet, hogy a baba összejöjjön. Ha kell diétázik, lefogy, gyógyszert szed, injekcióztatja magát, havonta jár vérvételre, UHra, óramű pontossággal él szexuális életet(ha kell), hőmérőzik, inszeminációt, petesejt leszívást és beültetést, akár műtéteket, vagyis egyszóval Mindent bevállal. És mindemellett az orvos szava szentírás Tehát nem csak egyszerű gyógyszer utáni vágyról van itt szó...
Én személy szerint örülök annak, hogy ha valóban nőgyógyász vagy elolvasod a véleményünket és vitáinkat. És látod, hogy a PCO -s nők közül sokan aktivan kutakodnak a neten, olvassák a világirodalom legújabb adatait. És ha több helyen azt cikkezik, hogy a PCOban milyen vizsgálatokat kell elvégezni és, hogy jó a Metformin, megkeresik azt a dokit, aki ezt nekik felírja. És attól a pilllanttól kezdve, hogy azt olvassa, hogy a Metformin hatékonyabbnak bizonyult, mint a drilling, akkor esze ágában sincs alávetni magát egy ilyen beavatkozásnak.
Azt hiszem egy kicsit hosszúra sikeredett
Elég érdekesen alakul ez a vita. Mintha párhuzamosan beszélnénk
Bocsánat, hogy ezt írom, de így érzem. Az egész vita abból indult ki, amit Te írtál a PCOval és inzulinrezisztenciával kapcsolatban február 11-én és 13-án.
Már előbb leíródott, hogy az inzulinrezisztenciának (IR)számos oka lehet. Jelen pillanatban még mindig nem tudják pontosan, hogy csak genetikai tényezők a felelősek, vagy nagy mértékben a környezeti hatások is befolyásolják IR kialakulását. Kb. 100 okot is feltételeznek a hátterében, természetesen ez egyénenként változó. Ebből a 100 okból csupán csak EGY a zsírszövet! Mint tudjuk az okok összeadódnak
A PCO és IR között összefüggést találtak.
Jelen pillanatban ha a béta sejtek inzulin elválasztására vagyunk kiváncsiak és tudni akarjuk a vércukor szint időbeni változását a WHO ajánlása szerint kötelező a 75 gr glukóz terhelés elvégzése. És nem elég csak az éhgyomri!!! Mert lehetséges, hogy a VC érték visszatér a normális szintre, de arra vagyunk kiváncsiak, hogy az inzulin szint magasabb e a normálisnál és milyen a béta sejtek inzulin elválasztásának üteme?
Amennyiben az inzulin szint megnő a normálisnál nagyon mértékben hypoglicaemizálhat. (Nem kötelező.) És jön az újabb zaba.
Az inzulin rezisztencia enyhe formájától a diabetes kialakulásáig hosszú út vezet.
Ami az inzulin vizsgálatot illeti, nem csinálják rutinba. Jelenleg Mo-on csak kevés kórházban végzik, ezért elég nehéz hozzáférni. De azon vagyunk, hogy KIVEREKDJÜK és KIKÖNYÖRÖGJÜK a beutalót. Mert amennyiben bebizonyosodott az IR és az illető PCO-s nő sovány (márpedig a PCOs topikban nagyon sok alacsony BMI nő van) nem elég a diéta, gyakorlatilag nincs is mit leadni. És csak egy megfelelő gyógyszeres kezelés marad.
Azt még mindig nem tudom, hogy nőgyógyász vagy e? És hány meddő nőt kezelsz (függetlenül attól, hogy PCO vagy más van a háttérben)?
De azzal gondolom, hogy Te is és Minden nőgyógyász kollega tisztában van, hogy az a nő aki babát akar, bármit elkövet, hogy a baba összejöjjön. Ha kell diétázik, lefogy, gyógyszert szed, injekcióztatja magát, havonta jár vérvételre, UHra, óramű pontossággal él szexuális életet(ha kell), hőmérőzik, inszeminációt, petesejt leszívást és beültetést, akár műtéteket, vagyis egyszóval Mindent bevállal. És mindemellett az orvos szava szentírás
Tehát nem csak egyszerű gyógyszer utáni vágyról van itt szó... Én személy szerint örülök annak, hogy ha valóban nőgyógyász vagy elolvasod a véleményünket és vitáinkat. És látod, hogy a PCO -s nők közül sokan aktivan kutakodnak a neten, olvassák a világirodalom legújabb adatait. És ha több helyen azt cikkezik, hogy a PCOban milyen vizsgálatokat kell elvégezni és, hogy jó a Metformin, megkeresik azt a dokit, aki ezt nekik felírja. És attól a pilllanttól kezdve, hogy azt olvassa, hogy a Metformin hatékonyabbnak bizonyult, mint a drilling, akkor esze ágában sincs alávetni magát egy ilyen beavatkozásnak.
Azt hiszem egy kicsit hosszúra sikeredett
2006.02.16 18:42
Kedves Gyuri,
remélem, még számíthatok válaszodra...
mindenesetre érdekes nagyon, mert ahány doki látta eddig a terheléses vércukromat, mind azt mondták, ez nem normális. (Háziorvos, nőgyógyász, belgyógyász). Nem tudom, mit mondhat az az élettan könyv, nem voltam medikus.
Akárhány referencia értéket megnézek, külföldi angol site-kon is, a post prandialis értékekre az áll, hogy a normális és elvárt tartomány 5 mmol/l fölött kell hogy legyen (és változó, mi alatt, leggyakrabban a 7.8-at látom), az éhgyomrira ugyanez 3.7-3.8 mmol/l-től indul. Ha nekem az éhgyomri ref.tartomány ALÁ megy a 120 perces terheléses érték, az hol normális? Ezt meg nem fejtem...
Nagyon bízom benne, hogy tényleg nem dupla vágányon folyik a beszélgetés, mert így nem leszünk okosabbak.
Üdvözlettel: Norka
remélem, még számíthatok válaszodra...
mindenesetre érdekes nagyon, mert ahány doki látta eddig a terheléses vércukromat, mind azt mondták, ez nem normális. (Háziorvos, nőgyógyász, belgyógyász). Nem tudom, mit mondhat az az élettan könyv, nem voltam medikus.
Akárhány referencia értéket megnézek, külföldi angol site-kon is, a post prandialis értékekre az áll, hogy a normális és elvárt tartomány 5 mmol/l fölött kell hogy legyen (és változó, mi alatt, leggyakrabban a 7.8-at látom), az éhgyomrira ugyanez 3.7-3.8 mmol/l-től indul. Ha nekem az éhgyomri ref.tartomány ALÁ megy a 120 perces terheléses érték, az hol normális? Ezt meg nem fejtem...
Nagyon bízom benne, hogy tényleg nem dupla vágányon folyik a beszélgetés, mert így nem leszünk okosabbak.
Üdvözlettel: Norka
2006.02.16 18:46
Kedves Doktor Úr!
Elnézést, gépelési hiba volt!
Helyesen: Nőgy. és Szül. Továbbk. Szemle VI. évf. 3. sz.(2004 május) 154. o.
Köszönöm h. vette a fáradtságot és utánanézett, elnézést h. feleslegesen! Remélem nekifut újra!
Csajok!
Húzzunk szépen haza, ne zavarjuk mások topicját!
Most h. felkeltettük a Doktorúr kíváncsiságát a PCO iránt, biztosan utánanéz és PCO szakértő lesz, ha meg nem néz utána, akkor totál feleslegesen tépjük itt a szánkat!
Doktor Úr!
Ha felkeltettük az érdeklődését és további információkra lenne szüksége, állunk rendelkezésére!
Elnézést, gépelési hiba volt!
Helyesen: Nőgy. és Szül. Továbbk. Szemle VI. évf. 3. sz.(2004 május) 154. o.
Köszönöm h. vette a fáradtságot és utánanézett, elnézést h. feleslegesen! Remélem nekifut újra!
Csajok!
Húzzunk szépen haza, ne zavarjuk mások topicját!
Most h. felkeltettük a Doktorúr kíváncsiságát a PCO iránt, biztosan utánanéz és PCO szakértő lesz, ha meg nem néz utána, akkor totál feleslegesen tépjük itt a szánkat!
Doktor Úr!
Ha felkeltettük az érdeklődését és további információkra lenne szüksége, állunk rendelkezésére!
2006.02.19 15:10
Rambóka!
Elolvastam, és ha ad egy emilt szívesen elküldöm egy sokkal autentikusabb, az Amerikai Nőorvos Társaság mértékadó un. Practice Bulletin-jét erről a témáról.
Igen röviden igyekszem válaszolni a felvetődött kérdésekre - ha nem akarjátok itt akkor akár "otthon" is (hol?).
A PCO-val kapcsolatban visszavonom a "mutogatni kellene" megjegyzést, ez túlzás, hiszen a 62% csak túlnyomó többség, a 38% nem oly kevés.
A Szemle cikke is arról győzött meg, hogy az inzulin rezisztencia legegyszerűbb és ezért a legjobban használható diagnosztikus módszere az éhomi vércukor és egyidejű szérum inzulin meghatározás értékelése (hányados HOMA stb)
A cukorterhelés a diabetes diagnozisára alkalmas és jóval kevésbé használható a IR vizsgálatára. Arra ugyanis nem ez való, hanem az előbbi (és a sokkal bonyuloltabb egyéb clamp technikák.
Aranykavics!
"Valóban" nőgyógyász vagyok (Csákány M. György) és jelenlegi kinevezésemig 25 évig vezettem az ország messze legjelentősebb és világszerte is ismert terhes-diabetes munkacsoportját a Szabolcs utcában, ahol több mint 3000 cukorbeteg (és társai) terhességét-szülését vezettem a terhesség előtti gondozástól (pl. PCO) a következő terhességig.... Kezdő talán nem vagyok és változatlanul az a véleményem, hogy, mivel a PCO-sok első panasza gyakran a meddőség (vagy a kozmetikai panasz), kivizsgálása és kezelése is szülész kezébe való. Annál is inkább mivel a koraterhességi metformin kezelés még nem egészen egyértelmű.
15 évvel ezeőtt is, még, javasoltuk a terhesség megszakítását, ha a nő oralis antidiabetikum adása mellett lett terhes, mert a magzati rendellenességek aránya ebben az esetben igen magas, 10%, a normális 3 szorosa volt. Azóta ugyan az általam is kezdeményezett nézet kerekedett felül: a rendellenességek kialakulásáért nem a tabletta volt a felelős, hanem az, hogy a tabletta nem elegendő a cukorbetegek esetében (!) a normoglikémia létrehozására és az emiatt kialakuló hyperglikémia a felelős a rendellenességek kialakulásáért, mégis még ma is van bennem egy rossz érzés a metformin miatt, jóllehet ezen betegeink általában nem cukorbetegek és nem hyperglikémiásak....
Azt pedig igen furcsálom, hogyan lehet IR diagnozisát felállítani szerum inzulin meghatározás nélkül. Nekem ez még sose sikerült, elvileg sem lehetséges, aki enélkül ad diagnózist az ....
Jelenlegi munkahelyemen (Délpesti kórház) is kaialkítottam a diabetes munkacsoportok és van jól működő nőgyógyászati endokrinologiai rendelés is, pl. tudunk szérum inzulint mérni.
És még néhány megjegyzés:
Az orvos szava SEM szentírás (mint ezt épp most, nagyon helyesen dokumentáljuk is) a művelt beteg üdítő dolog, még ha kissé strapás is. Nem sámán vagyok hanem (remélem) orvos. Több is kevesebb is.
És nagyon nem szeretem, ha misztifikáljuk a tudásunkat. Viszont azt sem ha kellően nem "alapképzett" emberek, néhány nem kellően alátámasztott un. cikk vagy más dokumentáció alapján jobban tudják, mint a szakember. Elvileg persze van ilyen, de remélem nem tipikus. Sajnos a neten mivel korlátlanul lehet publikálni, igen sok felelőtlen vélemény jelenik meg. Az un. "tekintélyes orvosi lapok" épp azért tekintélyesek, mert ott erős kontroll mellett csak igen ritkán jelennek meg téves nézetek. Az általam olvasott, említett Practice Bulletin az egész világon szolgál zsinórmértékül a nőgyógyászoknak (én mint az Amerikai Nőorvos Társaság -ACOG - külföldi tagja rendszeresen kapom), munkatársaimmal megvitatom és a helyi protokollokat eszerint alakítjuk ki.
Remélem nem érzed úgy, hogy elbeszélünk egymás mellett.
S-Norka!
A cukorterhelés (75 g OGTT) esetén azt tekintjük normálisnak, ha a két órás érték 7.8 alatt van. 7.8-11.1 között IGT (amit a terhesség alatt terhességi cukorbetegségnek tartunk és kezelünk - diétával), a 11.1 feletti értéket pedig cukorbetegségnek. Nincs olyan "minimum" érték, melyet kórosnak lehetne nevezni, csak egy nagyon ritka daganatos betegség (Zollinger Ellison szindroma, de annak számos más jele is van) kivételével.
Elolvastam, és ha ad egy emilt szívesen elküldöm egy sokkal autentikusabb, az Amerikai Nőorvos Társaság mértékadó un. Practice Bulletin-jét erről a témáról.
Igen röviden igyekszem válaszolni a felvetődött kérdésekre - ha nem akarjátok itt akkor akár "otthon" is (hol?).
A PCO-val kapcsolatban visszavonom a "mutogatni kellene" megjegyzést, ez túlzás, hiszen a 62% csak túlnyomó többség, a 38% nem oly kevés.
A Szemle cikke is arról győzött meg, hogy az inzulin rezisztencia legegyszerűbb és ezért a legjobban használható diagnosztikus módszere az éhomi vércukor és egyidejű szérum inzulin meghatározás értékelése (hányados HOMA stb)
A cukorterhelés a diabetes diagnozisára alkalmas és jóval kevésbé használható a IR vizsgálatára. Arra ugyanis nem ez való, hanem az előbbi (és a sokkal bonyuloltabb egyéb clamp technikák.
Aranykavics!
"Valóban" nőgyógyász vagyok (Csákány M. György) és jelenlegi kinevezésemig 25 évig vezettem az ország messze legjelentősebb és világszerte is ismert terhes-diabetes munkacsoportját a Szabolcs utcában, ahol több mint 3000 cukorbeteg (és társai) terhességét-szülését vezettem a terhesség előtti gondozástól (pl. PCO) a következő terhességig.... Kezdő talán nem vagyok és változatlanul az a véleményem, hogy, mivel a PCO-sok első panasza gyakran a meddőség (vagy a kozmetikai panasz), kivizsgálása és kezelése is szülész kezébe való. Annál is inkább mivel a koraterhességi metformin kezelés még nem egészen egyértelmű.
15 évvel ezeőtt is, még, javasoltuk a terhesség megszakítását, ha a nő oralis antidiabetikum adása mellett lett terhes, mert a magzati rendellenességek aránya ebben az esetben igen magas, 10%, a normális 3 szorosa volt. Azóta ugyan az általam is kezdeményezett nézet kerekedett felül: a rendellenességek kialakulásáért nem a tabletta volt a felelős, hanem az, hogy a tabletta nem elegendő a cukorbetegek esetében (!) a normoglikémia létrehozására és az emiatt kialakuló hyperglikémia a felelős a rendellenességek kialakulásáért, mégis még ma is van bennem egy rossz érzés a metformin miatt, jóllehet ezen betegeink általában nem cukorbetegek és nem hyperglikémiásak....
Azt pedig igen furcsálom, hogyan lehet IR diagnozisát felállítani szerum inzulin meghatározás nélkül. Nekem ez még sose sikerült, elvileg sem lehetséges, aki enélkül ad diagnózist az ....
Jelenlegi munkahelyemen (Délpesti kórház) is kaialkítottam a diabetes munkacsoportok és van jól működő nőgyógyászati endokrinologiai rendelés is, pl. tudunk szérum inzulint mérni.
És még néhány megjegyzés:
Az orvos szava SEM szentírás (mint ezt épp most, nagyon helyesen dokumentáljuk is) a művelt beteg üdítő dolog, még ha kissé strapás is. Nem sámán vagyok hanem (remélem) orvos. Több is kevesebb is.
És nagyon nem szeretem, ha misztifikáljuk a tudásunkat. Viszont azt sem ha kellően nem "alapképzett" emberek, néhány nem kellően alátámasztott un. cikk vagy más dokumentáció alapján jobban tudják, mint a szakember. Elvileg persze van ilyen, de remélem nem tipikus. Sajnos a neten mivel korlátlanul lehet publikálni, igen sok felelőtlen vélemény jelenik meg. Az un. "tekintélyes orvosi lapok" épp azért tekintélyesek, mert ott erős kontroll mellett csak igen ritkán jelennek meg téves nézetek. Az általam olvasott, említett Practice Bulletin az egész világon szolgál zsinórmértékül a nőgyógyászoknak (én mint az Amerikai Nőorvos Társaság -ACOG - külföldi tagja rendszeresen kapom), munkatársaimmal megvitatom és a helyi protokollokat eszerint alakítjuk ki.
Remélem nem érzed úgy, hogy elbeszélünk egymás mellett.
S-Norka!
A cukorterhelés (75 g OGTT) esetén azt tekintjük normálisnak, ha a két órás érték 7.8 alatt van. 7.8-11.1 között IGT (amit a terhesség alatt terhességi cukorbetegségnek tartunk és kezelünk - diétával), a 11.1 feletti értéket pedig cukorbetegségnek. Nincs olyan "minimum" érték, melyet kórosnak lehetne nevezni, csak egy nagyon ritka daganatos betegség (Zollinger Ellison szindroma, de annak számos más jele is van) kivételével.
2006.02.19 20:21
Kedves Doktor úr!
Köszönöm a választ!
Engem személy szerint érdekel az a cikk, úgyhogy megadok egy email címet: aranykavics@yahoo.com Amennyiben van ideje és lehetősége, kérem küldje el erre a címre.
Még annyi, hogy a diabetológus IRre utaló jelnek tekintette, de azóta már folyamatban van az inzulin vizsgálat.
A "szentírás"t (kicsi betűvel és idézőjelben) arra értettem, hogy az a nő aki babát akar mindent betart amit a doki mond.
Lehet, hogy nem voltam elég érthető, de nem az orvosok tudása áll szembe a kezelendő nők interneten szerzett tudásával. Hanem arról van szó, hogy az egyik PCO os nőnek azt mondják, hogy ÍGY kell kezelni, a másik helyen egy másik nő pedig teljesen ellentéteset hall a kezelő orvosától. Ezt az internerneten egymással megosszák, sőt vannak akik ismerik is egymást. ÉS következik az elbizonytalanodás és a rengeteg megválaszolatlan kérdés... kutakodás a neten...stb
Mégegyszer köszönöm a választ és hogy időt szántál rám
Kavics
Köszönöm a választ!
Engem személy szerint érdekel az a cikk, úgyhogy megadok egy email címet: aranykavics@yahoo.com Amennyiben van ideje és lehetősége, kérem küldje el erre a címre.
Még annyi, hogy a diabetológus IRre utaló jelnek tekintette, de azóta már folyamatban van az inzulin vizsgálat.
A "szentírás"t (kicsi betűvel és idézőjelben
) arra értettem, hogy az a nő aki babát akar mindent betart amit a doki mond. Lehet, hogy nem voltam elég érthető, de nem az orvosok tudása áll szembe a kezelendő nők interneten szerzett tudásával. Hanem arról van szó, hogy az egyik PCO os nőnek azt mondják, hogy ÍGY kell kezelni, a másik helyen egy másik nő pedig teljesen ellentéteset hall a kezelő orvosától. Ezt az internerneten egymással megosszák, sőt vannak akik ismerik is egymást. ÉS következik az elbizonytalanodás és a rengeteg megválaszolatlan kérdés... kutakodás a neten...stb
Mégegyszer köszönöm a választ és hogy időt szántál rám
Kavics
2006.02.19 20:27
Kedves Doktorúr!
Mégegyszer elnézést kérek amiért ilyen indulatosan letámadtuk!
Sajnos az a helyzet,h. ma Mo.-on a nőgyógyászok többségének fogalma sincs a PCO-ról ill. a kezeléséről.
Mi a PCO-s topicon tudjuk h. a metformin nem csodaszer, nem alkalmas azon esetekben amikor a PCO eredete pl. hyperprolactaemiára, hypothyreosisra, cortisol túltermelésre vezethető vissza.
Viszont bosszantó h. a nőgyógyászokban fel sem merül h. vizsgálni kellene az inzulinrezisztenciát is.( Az most egy másik kérdés h. a hormonvizsgálatokat is teljesen ötletszerűen végzik!)
Ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy ha végigolvassa a Családineten a "PCO, a szakadár fórum" c. topicot az elejétől, akkor az ön számára is meglepő lesz h. olyanok akiknél a korábbi éhomi vércukor és inzulin teljesen normális volt, később a nagynehezen kiharcolt terheléses vizsgálaton bizony inzulinrezisztensnek bizonyultak!
Norkáék ezért küzdenek a terheléses vizsgálatért ( tudtommal a pesti Kaáliban csinálják is !)!
Én ehhez csak annyit fűznék hozzá, h. nálam az inzulinrezisztenciát évekkel korábban terheléses cukor alapján belgyógyász diagnosztizálta még fogamzásgátló szedése mellett, a PCO kiderítését követően diabetológus által végzett terheléses inzulinvizsgálat viszont csak minimális eltérést mutatott :
Vérukor:
0:4,4
60:6,1
120:5,7 mmol/l
Inzulin:
0:13,3
60:52,7
120:45,7uU/ml
Egy 2004-es terheléses cukor eredményem:
0:4,62
30:8,92
60:7,42
120:5,56mmol/l
Ez tudtommal nem túl jó, de cukorbetegségnek nem minősíthető!
Mindemellett éveken keresztül szenvedtem postprandialis hypoglicaemiától, csak az orvosi egyetem elvégzéséig nem tudtam mitől vagyok rosszul!
Szóval én azt mondanám,h. egy mérés nem mérés!
(a jól tudom a prolactint sem lenne elég egy vérvételből meghatározni, mivel a nap folyamán ingadozik a szintje, mégis ált. így csinálják!)
Másrészről ha már minden mást kizártak alapos vizsgálatokkal(!), akkor talán nem ártana az inzulinrezisztenciát is megnézni!
De sajnos a nőgyógyászok nem tartják kompetensnek magukat, a diabetológusok pedig nem szentelnek figyelmet ilyen minimális eltéréseknek, emiatt a PCO-s beteg pingponglabdaként pattog a két fél közt anélkül h. bármi érdemleges történne vele!
Már ha egyáltalán elküldik diabetológushoz és nem rázzák le!
Szóval PCO esetén nem kell cukorbetegség szintű eltéréseket keresni( főleg eleinte, később biztos lesznek,csak azt mi nem szeretnénk kivárni!!!!!!!!), hanem inkább az apróbb eltérésekre kellene figyelni,amik előre jelezhetik a későbbi súlyosabb eltéréseket!
Mégegyszer elnézést kérek amiért ilyen indulatosan letámadtuk!
Sajnos az a helyzet,h. ma Mo.-on a nőgyógyászok többségének fogalma sincs a PCO-ról ill. a kezeléséről.
Mi a PCO-s topicon tudjuk h. a metformin nem csodaszer, nem alkalmas azon esetekben amikor a PCO eredete pl. hyperprolactaemiára, hypothyreosisra, cortisol túltermelésre vezethető vissza.
Viszont bosszantó h. a nőgyógyászokban fel sem merül h. vizsgálni kellene az inzulinrezisztenciát is.( Az most egy másik kérdés h. a hormonvizsgálatokat is teljesen ötletszerűen végzik!)
Ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy ha végigolvassa a Családineten a "PCO, a szakadár fórum" c. topicot az elejétől, akkor az ön számára is meglepő lesz h. olyanok akiknél a korábbi éhomi vércukor és inzulin teljesen normális volt, később a nagynehezen kiharcolt terheléses vizsgálaton bizony inzulinrezisztensnek bizonyultak!
Norkáék ezért küzdenek a terheléses vizsgálatért ( tudtommal a pesti Kaáliban csinálják is !)!
Én ehhez csak annyit fűznék hozzá, h. nálam az inzulinrezisztenciát évekkel korábban terheléses cukor alapján belgyógyász diagnosztizálta még fogamzásgátló szedése mellett, a PCO kiderítését követően diabetológus által végzett terheléses inzulinvizsgálat viszont csak minimális eltérést mutatott :
Vérukor:
0:4,4
60:6,1
120:5,7 mmol/l
Inzulin:
0:13,3
60:52,7
120:45,7uU/ml
Egy 2004-es terheléses cukor eredményem:
0:4,62
30:8,92
60:7,42
120:5,56mmol/l
Ez tudtommal nem túl jó, de cukorbetegségnek nem minősíthető!
Mindemellett éveken keresztül szenvedtem postprandialis hypoglicaemiától, csak az orvosi egyetem elvégzéséig nem tudtam mitől vagyok rosszul!
Szóval én azt mondanám,h. egy mérés nem mérés!
(a jól tudom a prolactint sem lenne elég egy vérvételből meghatározni, mivel a nap folyamán ingadozik a szintje, mégis ált. így csinálják!)
Másrészről ha már minden mást kizártak alapos vizsgálatokkal(!), akkor talán nem ártana az inzulinrezisztenciát is megnézni!
De sajnos a nőgyógyászok nem tartják kompetensnek magukat, a diabetológusok pedig nem szentelnek figyelmet ilyen minimális eltéréseknek, emiatt a PCO-s beteg pingponglabdaként pattog a két fél közt anélkül h. bármi érdemleges történne vele!
Már ha egyáltalán elküldik diabetológushoz és nem rázzák le!
Szóval PCO esetén nem kell cukorbetegség szintű eltéréseket keresni( főleg eleinte, később biztos lesznek,csak azt mi nem szeretnénk kivárni!!!!!!!!), hanem inkább az apróbb eltérésekre kellene figyelni,amik előre jelezhetik a későbbi súlyosabb eltéréseket!
2006.02.20 11:42
Kedves Doktor Úr!
Egy másik topikból javasolták, hogy Öntől kérdezzek cukor-problémával kapcsolatban.
Pénteken voltam terheléses cukor vizsgálaton, és most kaptam a hírt, hogy a 120 perces cukrom 8 lett. A nővérem hívott, aki maga is orvos (gyermekorvos), javasolta, hogy hívjam fel az orvosomat, mit javasol. Így is tettem, vele abban maradtam, hogy szombaton megyek hozzá, átirányít egy szakorvoshoz, aki majd megmondja, hogyan diétázzak, meg mi legyen a továbbiakban. (Pesten lakom, de vidéken fogok szülni, ott van az orvosom is, ezért tudok csak szombaton menni.)
Tehát még egy kicsit távolinak tűnik, mire kapok javaslatot, de én addig is szeretnék diétázni, de fogalmam sincs, hogy hogyan kell. Nem tudom, mennyi szénhidrátot lehet enni, és azt sem, hogy az egyes ételekben mennyi van. Az éhgyomri cukrom 4,2 lett, a nővérem szerint lassan lebomlóakat kellene ennem. Az az igazság, hogy egyáltalán nem vagyok jártas a témában, ezért fordultam Önhöz.
Az is érdekelne, hogy mennyire "vészes" ez a 8-as eredmény, és árthatott-e már valamit a babának. 26. hétben vagyok. Szeretnék még kérni egy-két tippet, hogy a neten hol tudok utánanézni diétának, ill. lehet-e találni olyan táblázatot, amiben a különböző ételek szénhidrát tartalma szerepel.
A válaszért előre is köszönettel,
Andi
Egy másik topikból javasolták, hogy Öntől kérdezzek cukor-problémával kapcsolatban.
Pénteken voltam terheléses cukor vizsgálaton, és most kaptam a hírt, hogy a 120 perces cukrom 8 lett. A nővérem hívott, aki maga is orvos (gyermekorvos), javasolta, hogy hívjam fel az orvosomat, mit javasol. Így is tettem, vele abban maradtam, hogy szombaton megyek hozzá, átirányít egy szakorvoshoz, aki majd megmondja, hogyan diétázzak, meg mi legyen a továbbiakban. (Pesten lakom, de vidéken fogok szülni, ott van az orvosom is, ezért tudok csak szombaton menni.)
Tehát még egy kicsit távolinak tűnik, mire kapok javaslatot, de én addig is szeretnék diétázni, de fogalmam sincs, hogy hogyan kell. Nem tudom, mennyi szénhidrátot lehet enni, és azt sem, hogy az egyes ételekben mennyi van. Az éhgyomri cukrom 4,2 lett, a nővérem szerint lassan lebomlóakat kellene ennem. Az az igazság, hogy egyáltalán nem vagyok jártas a témában, ezért fordultam Önhöz.
Az is érdekelne, hogy mennyire "vészes" ez a 8-as eredmény, és árthatott-e már valamit a babának. 26. hétben vagyok. Szeretnék még kérni egy-két tippet, hogy a neten hol tudok utánanézni diétának, ill. lehet-e találni olyan táblázatot, amiben a különböző ételek szénhidrát tartalma szerepel.
A válaszért előre is köszönettel,
Andi
2006.02.20 12:42
Kavics!
Küldöm a cikkat,
"az egyik PCO os nőnek azt mondják, hogy ÍGY kell kezelni, a másik helyen egy másik nő pedig teljesen ellentéteset hall a kezelő orvosától." Ez igaz, és nem csak a PCO esetében hanem szinte minden esetben. Egyik oka a felkészületlenség, vagy tévhitek (pl. mutogatni kell) a másik viszont, hogy nincs egyértelmű álláspont a szakmában sem. Ez igen gyakori és a PCO-ban is jól látható, pl. az IR vizsgálata (ld. a velem "elolvastatott" Szemle) nem is kötelező! És az orvosok, még a tájékozottak, is ezekből a módszerekből válogatnak habitusuk (én pl utálom a "millio vizsgálatot" mert a fele felesleges) szerint. A beteg meg nem kap igazi tájékoztatást, a szakirodalomben meg nem tud, mert nem is tudhat jól tájékozódni. Szóval semmi sem fehér vagy fekete.
Azaz nem mindíg mi orvosok vagyunk hibásak
rambóka!
Igen, egy vizsgálat nem vizsgálat, és ha a két vizsgálat között hosszabb idő van, vagy másik módszert használnak, akkor pláne nem lesznek azonosak az eredmények, de ebben az esetben a két terhelés tök azonos! IR viszont az éhomi adatok alapján határérték közeli, tehát vagy van, vagy nincs. Mivel a magasabb vércukorra az inzulin/cukor arány csak fenntartásokkal alkalmazható a többi is bizonytalan, bár én inkább azt mondanám, hogy IR van. De biztos lesz aki nem ért egyet ...
Mégombi!
Ha 75g cukor itatás után 2 órával az érték 8.0 volt akkor ez "hivatalból" terhességi cukrobetegség. Épp a határ (7.8) felett van. Kezelése az un. quantitatív diéta, amire a szakember megtanítja. Én ugyan tudok természetesen kiváló szakembert, de a helyes az lenne, ha egy csapat gondozná, az aki azzal a szülésszel dolgozik együtt, ahol majd szülni fog, mert a felelősség is az ővé(k),úgyhogy szerintem mihamarabb keresse fel és beszéljék meg. Addig semmi baj nem lesz, mert az eltérés nem nagy, esetleg ne egyen nyílt cukrot (cukor, méz, édesség, 2 dl-nél több tej egyszerre) A neten ebben a topikban nagyon sok tanácsot fog olvasni.
Küldöm a cikkat,
"az egyik PCO os nőnek azt mondják, hogy ÍGY kell kezelni, a másik helyen egy másik nő pedig teljesen ellentéteset hall a kezelő orvosától." Ez igaz, és nem csak a PCO esetében hanem szinte minden esetben. Egyik oka a felkészületlenség, vagy tévhitek (pl. mutogatni kell) a másik viszont, hogy nincs egyértelmű álláspont a szakmában sem. Ez igen gyakori és a PCO-ban is jól látható, pl. az IR vizsgálata (ld. a velem "elolvastatott" Szemle) nem is kötelező! És az orvosok, még a tájékozottak, is ezekből a módszerekből válogatnak habitusuk (én pl utálom a "millio vizsgálatot" mert a fele felesleges) szerint. A beteg meg nem kap igazi tájékoztatást, a szakirodalomben meg nem tud, mert nem is tudhat jól tájékozódni. Szóval semmi sem fehér vagy fekete.
Azaz nem mindíg mi orvosok vagyunk hibásak
rambóka!
Igen, egy vizsgálat nem vizsgálat, és ha a két vizsgálat között hosszabb idő van, vagy másik módszert használnak, akkor pláne nem lesznek azonosak az eredmények, de ebben az esetben a két terhelés tök azonos! IR viszont az éhomi adatok alapján határérték közeli, tehát vagy van, vagy nincs. Mivel a magasabb vércukorra az inzulin/cukor arány csak fenntartásokkal alkalmazható a többi is bizonytalan, bár én inkább azt mondanám, hogy IR van. De biztos lesz aki nem ért egyet ...
Mégombi!
Ha 75g cukor itatás után 2 órával az érték 8.0 volt akkor ez "hivatalból" terhességi cukrobetegség. Épp a határ (7.8) felett van. Kezelése az un. quantitatív diéta, amire a szakember megtanítja. Én ugyan tudok természetesen kiváló szakembert, de a helyes az lenne, ha egy csapat gondozná, az aki azzal a szülésszel dolgozik együtt, ahol majd szülni fog, mert a felelősség is az ővé(k),úgyhogy szerintem mihamarabb keresse fel és beszéljék meg. Addig semmi baj nem lesz, mert az eltérés nem nagy, esetleg ne egyen nyílt cukrot (cukor, méz, édesség, 2 dl-nél több tej egyszerre) A neten ebben a topikban nagyon sok tanácsot fog olvasni.
2006.02.21 15:26
Kedves Gyuri
Kíváncsiságom hajtott erre a topikra, ui. én is érdekelt vagyok a témában.
PCO-s vagyok, de még nem várandós. 163 cm és max 50 kg
Én is "kiharcoltam" a terheléses vércukor + inzulin vizsgálatot és köv. eredemény született :
Vércukor (mmol/l)
Éh : 4.4
30 p : 8.2
60 p : 7.1
90 p : 6.4
120 p : 6.3
Inzulin : (uU/ml)
éh : 9.2
30 p: 72
60 p: 100
90 p: 91
120 p: 87.7
Ön szerint hogy lehet értelmezni az eredményt ?
Egyébként épp a napokban "hajtottak" el a Délpesi Kh-ból, miszerint ők nem végeznek szérum inzulin meghatározást, így az István Kh.-ban voltak szívesek elvégezni a vizsgálatot
Megköszönném válaszat.
Üdvözlettel
Niki
Kíváncsiságom hajtott erre a topikra, ui. én is érdekelt vagyok a témában.
PCO-s vagyok, de még nem várandós. 163 cm és max 50 kg
Én is "kiharcoltam" a terheléses vércukor + inzulin vizsgálatot és köv. eredemény született :
Vércukor (mmol/l)
Éh : 4.4
30 p : 8.2
60 p : 7.1
90 p : 6.4
120 p : 6.3
Inzulin : (uU/ml)
éh : 9.2
30 p: 72
60 p: 100
90 p: 91
120 p: 87.7
Ön szerint hogy lehet értelmezni az eredményt ?
Egyébként épp a napokban "hajtottak" el a Délpesi Kh-ból, miszerint ők nem végeznek szérum inzulin meghatározást, így az István Kh.-ban voltak szívesek elvégezni a vizsgálatot
Megköszönném válaszat.
Üdvözlettel
Niki
2006.02.21 18:03
Kedves Gyuri!
Elkészült a cukor terhelés eredményem. Nem akarok senkit sem untatni, de közkincsé teszem.
Nagyon örülnék, ha értelmezné. A labor referencia tartományt nem adott.
Éhgy., VC: 4,6mmol/l... I:80,05 pmol/l
30 perc, VC: 7,20......I: 672,2
60 perc, VC: 5,20......I:558,2
90 perc, VC: 4,8......I:527,8
120 perc, VC: 4,6......I:238,9
Előre is köszönöm
Üdv.
Kavics
Elkészült a cukor terhelés eredményem. Nem akarok senkit sem untatni, de közkincsé teszem.
Nagyon örülnék, ha értelmezné. A labor referencia tartományt nem adott.
Éhgy., VC: 4,6mmol/l... I:80,05 pmol/l
30 perc, VC: 7,20......I: 672,2
60 perc, VC: 5,20......I:558,2
90 perc, VC: 4,8......I:527,8
120 perc, VC: 4,6......I:238,9
Előre is köszönöm
Üdv.
Kavics
2006.02.21 19:57
Sziasztok itt is, előre is bocsánat hogy ide pofátlankodok
Gyuri, engem is a kiváncsiság üldözött ide egy másik topikból és gondoltam én is megosztom az eredményeimet, hátha nekem is tudsz tanácsot adni ugyanis orvosom szerint ez nem egyértelmű IR. Nekem ugyan nem inzulint, hanem C-peptidet néztek de talán ebből is lehet következtetés levonni. Egy-két plusz info: 176cm 53 kg vagyok, policisztás ováriummal, rendszeres havival, fordított FSH LH aránnyal (FSH 9.05 LH 10).
Vércukor:
Éhgyomri: 4,6
30p 7,3 +
60p 4,5
90p 5,7
120p 2,8 -
C-peptid
Éhgyomri: 1,36 ng/ml
30p 8,37 +
60p 7,24 +
90p 9,33 +
120p 3,89
(+ az jelenti, hogy referenciaértéken felüli, a - meg, hogy aluli)
Köszi előre is
Orsi
Gyuri, engem is a kiváncsiság üldözött ide egy másik topikból és gondoltam én is megosztom az eredményeimet, hátha nekem is tudsz tanácsot adni ugyanis orvosom szerint ez nem egyértelmű IR. Nekem ugyan nem inzulint, hanem C-peptidet néztek de talán ebből is lehet következtetés levonni. Egy-két plusz info: 176cm 53 kg vagyok, policisztás ováriummal, rendszeres havival, fordított FSH LH aránnyal (FSH 9.05 LH 10).
Vércukor:
Éhgyomri: 4,6
30p 7,3 +
60p 4,5
90p 5,7
120p 2,8 -
C-peptid
Éhgyomri: 1,36 ng/ml
30p 8,37 +
60p 7,24 +
90p 9,33 +
120p 3,89
(+ az jelenti, hogy referenciaértéken felüli, a - meg, hogy aluli)
Köszi előre is
Orsi
2006.02.22 11:59
Kedves Gyuri!
Megígértem, hogy jelentkezem még. A 33. héten a 75gr-os terhelés eredménye 9,1 lett - lehet hogy én festettem az ördögöt a falra, annyira biztos voltam benne, hogy a második babával már tényleg cukros leszek. Azért nem aggódtam, mert már a terhelés előtt egy hónapja diétáztam (150g). Természetesen elküldtek a diabetológiára, aholis beállítottak 175 g-ra (ez szerinted nem diéta, ha jól emlékszem), és azt mondták, étkezés után 1,5(?) órával ellenőrizgessem a cukromat és ne legyen 7 felett. Természetesen 1,5 óra múlva mindig gyönyörű értékeket mértem. De volt hogy 1 óra múlva is ellenőrztem, és így reggel néha kaptam 7 feletti eredményt, míg persze a 1,5 órás mérésen sosem produkáltam ilyet. A diabetológián minderre azt mondták, hogy nagyon jó, az átlag vércukrom 5,4 lett.
A kérdés, hogy miért az eltérő gyakorlat? Én a magam megnyugtatása végett inkább a te rutinodat követem, abból baj nem lehet.
üdvözlettel, Csilla
Megígértem, hogy jelentkezem még.
A 33. héten a 75gr-os terhelés eredménye 9,1 lett - lehet hogy én festettem az ördögöt a falra, annyira biztos voltam benne, hogy a második babával már tényleg cukros leszek. Azért nem aggódtam, mert már a terhelés előtt egy hónapja diétáztam (150g). Természetesen elküldtek a diabetológiára, aholis beállítottak 175 g-ra (ez szerinted nem diéta, ha jól emlékszem), és azt mondták, étkezés után 1,5(?) órával ellenőrizgessem a cukromat és ne legyen 7 felett. Természetesen 1,5 óra múlva mindig gyönyörű értékeket mértem. De volt hogy 1 óra múlva is ellenőrztem, és így reggel néha kaptam 7 feletti eredményt, míg persze a 1,5 órás mérésen sosem produkáltam ilyet. A diabetológián minderre azt mondták, hogy nagyon jó, az átlag vércukrom 5,4 lett. A kérdés, hogy miért az eltérő gyakorlat? Én a magam megnyugtatása végett inkább a te rutinodat követem, abból baj nem lehet.
üdvözlettel, Csilla
2006.02.23 14:14
Callyee!
Nem egész világos. "Diétára történt a terhelés?" mert akkor sokkal komolyabban kell venni, hogy mennyire azt nem tudom, mert ilyen teszt nincs. Da ha a diéta mellett (150g) az étkezés után értékek 7 felett vannak, akkor inzulin javasolt. És milyen a baba? Nem nagy? Mennyi a magzatvíz? Mert az egész a babára "megy ki"! Ezért kell szülész is! És hol fogsz szülni, van ott neonatologus a szülésnél?
Nem egész világos. "Diétára történt a terhelés?" mert akkor sokkal komolyabban kell venni, hogy mennyire azt nem tudom, mert ilyen teszt nincs. Da ha a diéta mellett (150g) az étkezés után értékek 7 felett vannak, akkor inzulin javasolt. És milyen a baba? Nem nagy? Mennyi a magzatvíz? Mert az egész a babára "megy ki"! Ezért kell szülész is! És hol fogsz szülni, van ott neonatologus a szülésnél?
2006.02.23 14:40
inzulin rezisztentcia
Az éhomi Glukoz/inzulin hányados 5 alatt jelent inzulin rezisztenciát, de ehhez a mmolt mg/dl-re kell átszámítani, a váltószám 18.5,
Mniki! azaz a 4.4=81.4, a G/I arány 81.4:9.2=8.8! Eszerint nincs IR. De van PCO? (androgén hormonok, ciklus?)
Kavics! A terhelés itt is OK.
Itt a pmol is baj.
4.6=85,1
80pmol=11.2 uE/ml
G/I=7.6 szintén nem utal IR-ra, mert 5 felett van (ha jól számoltam.)
Itt is kellenek a klinikai tünetek.
Van itt egy másik érdekesség is. A kaukázusi csoportban (ezek mi vagyunk) a határ nem 5 hanem 7,2 is lehet, de eszerint sem lennétek IR.
C-peptidre nem tudok számokat.
Annak, hogy miért küldtek el a Jahn-ból utánanézek.
Az éhomi Glukoz/inzulin hányados 5 alatt jelent inzulin rezisztenciát, de ehhez a mmolt mg/dl-re kell átszámítani, a váltószám 18.5,
Mniki! azaz a 4.4=81.4, a G/I arány 81.4:9.2=8.8! Eszerint nincs IR. De van PCO? (androgén hormonok, ciklus?)
Kavics! A terhelés itt is OK.
Itt a pmol is baj.
4.6=85,1
80pmol=11.2 uE/ml
G/I=7.6 szintén nem utal IR-ra, mert 5 felett van (ha jól számoltam.)
Itt is kellenek a klinikai tünetek.
Van itt egy másik érdekesség is. A kaukázusi csoportban (ezek mi vagyunk) a határ nem 5 hanem 7,2 is lehet, de eszerint sem lennétek IR.
C-peptidre nem tudok számokat.
Annak, hogy miért küldtek el a Jahn-ból utánanézek.
2006.02.27 08:35
Kedves Gyuri!
El kezdtem végigolvasni a topikot, de rájöttem, hogy csak összezavarodom a sok információtól, így inkább kérdezek.
Most 29. hetes terhes vagyok, 3 hete megcsinálták a terheléses vércukorszint vizsgálatot.
A 0. perces 4,7 lett, utána azt ehettem amit csak akartam, 1 óra múlva újra levették a vért, annak az értéke kereken 7 lett, úgy hogy a labor által elfogadott felső érték 10,5. Na akkor én itt megnyugodtam, hogy minden rendben, a leleteimet ugyan elkutyulták, a labor telefonon keresztül adta meg ezeket az adatokat. Ma reggel (3 hét után) a háziorvosom azt közölte, hogy szerinte rosszul csinálták meg a vizsgálatot, és még egyszer kellett volna vért venni tőlem. Akkor most mi a teendő? Rohanjak és csináltassak egy másikat, mert az SZTK-ban ahol levették a vért, azt mondják, hogy márpedig ők ezt így szokták csinálni. Egyszerűen nem tudom, mitévő legyek.
Előre is köszönöm a segítségedet.
El kezdtem végigolvasni a topikot, de rájöttem, hogy csak összezavarodom a sok információtól, így inkább kérdezek.
Most 29. hetes terhes vagyok, 3 hete megcsinálták a terheléses vércukorszint vizsgálatot.
A 0. perces 4,7 lett, utána azt ehettem amit csak akartam, 1 óra múlva újra levették a vért, annak az értéke kereken 7 lett, úgy hogy a labor által elfogadott felső érték 10,5. Na akkor én itt megnyugodtam, hogy minden rendben, a leleteimet ugyan elkutyulták, a labor telefonon keresztül adta meg ezeket az adatokat. Ma reggel (3 hét után) a háziorvosom azt közölte, hogy szerinte rosszul csinálták meg a vizsgálatot, és még egyszer kellett volna vért venni tőlem. Akkor most mi a teendő? Rohanjak és csináltassak egy másikat, mert az SZTK-ban ahol levették a vért, azt mondják, hogy márpedig ők ezt így szokták csinálni. Egyszerűen nem tudom, mitévő legyek.
Előre is köszönöm a segítségedet.
2006.02.27 12:07
Sziasztok!
Kérdésem a következő: most olvastam, hogy 11,1-ig IGT-nek nevezik a szénhidrátanyagcsere-zavart (ha jól írom). Eddig csak diéta van? És ha valakinek 11,1 fölötti értéket mérnek, akkor 2. típusú cukorbeteg? Hogy van ez?
Bocs, ha nem voltam éppen szakszerű, de remélem, a lényeg kiderül, mire is vagyok kíváncsi.
Egyébként mostanában itthon méregettem a cukromat, soha nem volt rossz, de ma reggel reggeli után megmértem, és 8,0 volt, most ez mit jelent? Már cukorbetegség?
Kérdésem a következő: most olvastam, hogy 11,1-ig IGT-nek nevezik a szénhidrátanyagcsere-zavart (ha jól írom). Eddig csak diéta van? És ha valakinek 11,1 fölötti értéket mérnek, akkor 2. típusú cukorbeteg? Hogy van ez?
Bocs, ha nem voltam éppen szakszerű, de remélem, a lényeg kiderül, mire is vagyok kíváncsi.
Egyébként mostanában itthon méregettem a cukromat, soha nem volt rossz, de ma reggel reggeli után megmértem, és 8,0 volt, most ez mit jelent? Már cukorbetegség?
2006.02.27 17:52
Londi!
Ilyen vizsgálat, amit nálad csináltak nincs. Emiatt tök mindegy, hogy milyen az eredmény. Illetve meg kellene csinálni valamelyik vizsgálatot. pl: reggel éhgyomorra egyél meg egy zsömlét+2dl tejet (tehát nem akármit) és utánna pont egy órával, 8h-kor vegyék le a vércukor értéket.
Andi70!
Igy van. De a 2 tipus is diétával kezdődik.
Ilyen vizsgálat, amit nálad csináltak nincs. Emiatt tök mindegy, hogy milyen az eredmény. Illetve meg kellene csinálni valamelyik vizsgálatot. pl: reggel éhgyomorra egyél meg egy zsömlét+2dl tejet (tehát nem akármit) és utánna pont egy órával, 8h-kor vegyék le a vércukor értéket.
Andi70!
Igy van. De a 2 tipus is diétával kezdődik.
