Szia Mindenki!
Ilba,
először is, veled örülök!!!! Én már nagyon izgultam ám, folyton olvasom (persze általában akkor amikor Marci a kezemben van...) hogy álltok, és éljen, éljen, éljen!!! Izgultam ám értete, nagyon-nagyon! (Most Apa itthon van, ezért még írni is tudok!
)
A szobájában a kék csillag alatt az micsoda? Az a lógós valami? Játékok vannak rajta?
Beni egy tündérbogár kis manó!
És holnap már minden szopija ennyi lesz legalább!!!!
És az "összes" Beninek boldog szülinapot!
Gabi, még mindig imádom Livi képeit!!! Az az édes mosoly....olyan mintha mindig ilyen lenne. Egyszer tegyél fel egy sírós képet, olyannak még sose láttuk. Lehet hogy sose sír?????!!!!!
Tücsökmami,
Gergő nagyon ügyes! Azért Marci még itt nem tart ám! Emeli a buksit, de ennyire még nem tartja fel. Nagyon édes, és látod, nincsenek is már a pattanások az arcán. Nagyon szép baba, szóval mostmár tessék sok-sok képet róla feltenni!!!
Eszti, tényleg pihenj sokat, mert szükséged lesz az erődre. A vége felé én már nem tudtam aludni rendesen, mindenem fájt, és látod, szülés után csak a 2 napon volt az, hogy már nem szédültem annyira, hogy rendes tempóban, és normál körülmények között ki tudtam menni a mosdóig. (Kissé kimerült a szervezetem addigra...)
Szóval, pihenj, ez parancs, és pihenj, és pihenj, és pihenj!!!
Érdekes amit az éhségről írtok. Én igazából leginkább este vagyok éhes, de akkor fel tudnám falni a hűtőt. De nem teszem. Néha egy-egy túrórudi, meg Milkyway....csak akkor Marcin másnap jönnek a kis piros izék....
Amúgy egyébként úgy ütöm el az éhséget legtöbbször kora délután, hogy megeszek 2 almát, meg 2-3 kiit. Néha banánt. Az Aránylag elveszi az éhséget. (ideig-óráig...)
Nyákdugó kérdésében sajnos nem vagyok illetékes, mert az nekem csak szüléskor, már burokrepesztés után ment el....
Eszti, Natasa, már nagyon nincs sok hátra, szóval mindenképp írjatok amikor mentek, hadd szorítsunk nektek is, mint Vukának.
Tényleg Vuka, mikor látunk friss képeket Petráról???? Már hiányzik az gyönyörű kislány...
Vera, isten hozott itthon benneteket! Már kezdtelek hiányolni én is. Szép utatok volt, az látszik...Andrison is...biztos jókat szundizott a jó levegőn!
Ági,
továbbküldtem más kismamáknak is, a "gyermekáldás örömeit" és ők is azt írták vissza, amit mi itt. Hogy sz@rrá röhögték magukat. Ezt tuti egy-két jó humorérzékű anyuka szedte csokorba...
Na jó, búcsúzom mára, Marcibaba mostanában minden 4. vagy 5. napon kakil, és a pocak továbbra sem hagyja békén, de ma együtt aludtunk egy jó nagyot délután. És az olyan jó volt!!!
Kérdés: A kiságyban ugye egyedül van, amikor alszik. Ott csak úgy alszik el, ha előtte hisztizik egy kicsit. Viszont ha a pocak felébreszti (ami napközben elég gyakori), akkor nem alszik vissza, mert egyedül érzi magát. Ennek következménye, hogy kiveszem, újra elaltatom, és visszateszem. De nagyon gyakran csak fél-háromnegyed órákat alszik így, mert akkor megint ébreszti a pocak, és kezdődik minden előröl. Ha vele alszom, akkor csak félig ébred fel a pocakra, és gyorsan vissza is alszik.
Ezek után nem tudom, hogy most altassam magam mellett, és maradjak vele, vagy csináljam tovább a kiságyas balhét. Csak abba az a rossz, hogy nagyon keveset alszik napközben, és ez meg nem biztos, hogy jó...Javaslat? Mit gondoltok, vagy másnál mi a tapasztalat?
Köszi!