Szép jó napot lányok
Képzeljétek, hajnalban írtam egy nagyon nagyon hosszú hsz-t mindenkihez... Aztá egyszercsak jött egy kicsi áramingadozás, ami miatt kikapcsolódott a gép
Biztosan ismeritek a dolgot, mármint a gép kikapcsolódádát...
Most meg készülünk a Corába, úgyhogy csak du. vagy este tudok jönni megint... Hajnalban már nem volt erőm újra megírni...
Ancsúr! Gratula a vizsgádhoz, tudom milyem remek érzés, ha sikerül
Köszönöm mindenkinek a dicsérő szavakat
Ha azt írom, hogy tudom az beképzeltség lenne????
Hisz mindnekinek a gyermeke a legszebb nemigaz????:P
Kelimoni!
Valamit nagyon elszúrtunk Norisszal kapcsolatban... Mivel neki nem az oldalra fordulás a központi kérdése, hanem hogy felálljon, felüljön... oldalra is nyúl a játékaiért stb... de átfordulni, jobban odafordulni nem igazán akaródzik... Nme zat látom, hogy nem tud, hanme hogy nem akar... Olyan mintha félne, hogy hasra fog fordulni... Azt nagyon nem szereti... 5 perc aztán kész (dühében már visszafordult, de az sem az igazi)
Ülni pedig annyira akar, hogy félig felhúzza magát, tiszta piros a feje, és ha nem sikerül neki, akkor abban a helyzetben elkezd sikítgatni, hogy vegyük észre és segítsünk...
Körbe forogni is tud fekve
Az állás is annyira megy neki , hoy ihaj... Mióta kipróbáltam, mert olvastam róla, hogy 4 hónaposan már meg tudja tartani magát, azóta már úgyis áll, ha ő fogja a kezünket és nem mi...
Persze ülni állni hosszabb ideig nem lehet... Norizs mégis az ülésben látja a jövő
Persze a fordulás is megyeget, de nem az iagzi...
JA, és KÉPZELJÉTEK... Most vezsem észre rajta, hogy nagyon bújós lett, és mindene az ANYA
)) Tegnap annyit rötyögött, hogy csak na
Elég volt puszilgatnom és rötyögőgörcsöt kapott szegénykém
Persze nem "tragikust"
Mikor etetem és cirógatom a fejét és az arcát és mesélem neki, hogy mennyire szeretem és milyen aranyos és milyen szépen eszik, akkor -éppen tegnap- kicsit kihúzta a cumit a szájából és elkezdett hozzám bezsélni, de szinte csak annyit, hogy anyukám én is nagyon szeretlek, és tovább evett... Hát lányok, ezt mondta annyira szeretettel, hogy nem bírtam és elkezdtem sírni...
Annyira a hatása alatt vagyok még mindig a küzdelmeinknek, és annyira nem tudom még mindig elhinni, hihetetlen
Peidg igaz!!!!
Fantazstikus dolog anyának lenni!!!!!! Még akkor is, ha az első időkben -ahogy Keimoni is írta- az embernek rá kell jönnie, hogy nem tud maximálisat adni a gyermekének, csak "elég jót".
Lányok, én mindig annyira szurkolok nektek, és annyira szorítok, hogy mindenki babás legyen mihamarabb!!! Muszály minden küzdő párnak végre átélnie azt a csodát, azt a boldogságot amit gyermekünk adhat csak!!!!!!
És nem alkalmanként, hanem naponta, óránként, sőt percenként is!!!
Norsznál az APÚ szó kimondása sem lehet véletlen, és ha rájön abba sem ahgyja
)) (Arra gondoltam, és ne értsetek félre, mert van olyan gyermek aki 2 éves kora előtt sem bezsél értelmes szót... Szóval, hogy mintha ez valahol megíródott volna, hogy valahol érzik hogy ez a szó száémunkra mit jelent... Persze ha nem mondaná is ugyanilyen boldogok lennénk, csak ez + )
Sok puszika nektek!!!!! Remélem DiTi, te is hamarosna jössz a jó hírekkel
)))
Már annyira szorítok!!!!
Ugye már ti is sírtok, de legalábbis könnyezitek a dolgokat??
És áprilisban majd ti is ott álltok...!!!!