Sziazstok Csajszik!
Tegnap volt kint a doktornő, és szerinte Bence szépen fejlődik, és tökéletesen egészséges. Az aggályaim is feleslegesek voltak.
Azt mondta a csomóra a lábában, hogy valószínűleg meghúzódott az izma szülésnél. Ha mégsem múlna, vagy nőni kezdene, akkor ad beutalót a gyermeksebészetre a Péterfybe.
Viszont most én jártam úgy,mint Jatka a pici lánnyal. Tele vagyunk apró piros, középen fehér pöttyökkel, mintha pattanás lenne. Állítólag nem kell vele foglalkozni, kamillázzam, mert még tisztul Bencus, azért van!
Lement a nagy vendégjárás is, azt hiszem! Bár már nem akarom elkiabálni.
Az utolsó 3 nap itt volt Balázs, Zoli 10 éves kisfia az előző házasságából. Nagyon szeretem, félre ne értsétek amit most írni fogok!
Szóval kicsit belefáradtam! És idegeskedtem eleget. Én elég szégyellős típus vagyok, és csak 1 szobás a lakásunk. Balázs meg baromi kíváncsi, mindent tudni akar, és néha túlzásba esik, elszalad vele a ló. (Magyarul baromi szemtelen tud lenni!) Nem igazán ment a szoptatás, folyamatosan puszilgatta Bencét, mindig fogdosta a fejét, én meg szívbajt kaptam, amikor szó szerint összenyomta szinte, és emelgetni kezdte. Fejni sem tudtam, mert mindenhová jött utánam, és kérdezett, nekem meg kényelmetlen volt. Úgyhogy tegnap estére már annyira fájt, és kőkemény volt a cicim, hogy már sírtam. Zoli meg egész nap látta, hogy rossz kedvem van, de nem akartam megbántani, hogy kényelmetlenül érzem magam, mert itt van Balázs. (Nem tudom, mások hogy voltak, vannak vele, sokan azt mondják, hogy ők simán szoptatnak mindenki előtt, én nem tudok. Mág saját anyám előtt sem volt könnyű!)
Aztán kivitt a konyhába, és megkérte, hogy mondjam el, mi bánt, mert látja. Aztán már azért bőgtem, hogy nem akarom megbántani őt. Mert tényleg csípem Balázst, de sok volt már!
Megnyugtatott, hogy nem baj, majd megoldjuk valahogy, csak nyugodjak meg. Azután felmentünk ketten a galériára (Balázs persze jött utánunk, de az apja leparancsolta), és kimaszírozta a cicim.
Az éjjel meg Bencus továbbra is ébren volt, de most 1-től 4-ig tudtam aludni egy kicsit. Aztán negyed 8-ig megint fent volt. Elaludt, erre meg Balázs kelt fel, és kezdett motyogni magában. (Ez a szokása, és baromi idegesítő!) Persze rászóltam, az meg nem tetszett neki, és puffogni kezdett.
Nem panaszkodni akarok, de ti ezt hogy oldanátok meg? Zoli nem akar egyedül hagyni, de 2 hetente Balázsos hétvégéje van. Tegnap finoman céloztam rá, hogy ne hozza Balázst, amíg Bence ilyen kicsi. De nem biztos, hogy értette! Anyám meg ne jöjjön inkább!
A másik!
Bence nem zokog annyira, hogyha cumi van a szájában. (Akkor is ez van, ha cicire kerül, ha ordít, de akkor meg teljesen elázik a mellem, mert szívni nem igazán szívja, csak tartja!) (Nem akartam, hogy cumizzon, de megtörtem!
) Viszont ha kiesik a szájából, kegyetlenül ordít. Úgyhogy a fél éjszaka azzal megy el, hogy tuszkolom vissza a szájába a cumikáját! Van valami megoldás erre? Vagy tuszkoljam tovább?
Noémi, és Bence, aki ma 3 hetes!!!