Kiemelt témák

Kriszti!
Gratulálok, nagyon ügyes vagy. Engem a bíróságon az ügyvédem nyugtatott, mert annyira ideges vagyok már a látványától is. 13-án megyünk megint, mert egy körben nem tudtuk elintézni. A csillagokat is letagadná az égről, ezért mentem ügyvéddel, a perek során először. Szavaztam Domira! Szia Tünde

sziasztok!

képzeljétek megkaptam a végzést arrol h apuka vállalta papiron a fiam, majd küldött smst h mit képzelek én h tőle kérnek kereseti kimutatást, minek az nekem,intézzük el egymás közt, mert nem akar vitatkozni, elege van már ebből. az nem számít h ebben ahónapban sem láttunk tőle gyerektartást, meg a gyerekre se kiváncsi, de én ne is reménykedjek h annyit fizet amennyit megitélnek. ezzel már többször próbálkozott. hát most ettől kiakadtam ujra.

nem kesergek tovább.

brekucrol nem tudok semmit, nem válaszol az smsemre.

vaktyúk (réka)

mi vanveletek? mikor volt az esküvő? é még nem olvastam vissza az irásokat, de kiváncsi lennék milyen volt, meg képekre. nem irnál privát? remélem azért néha erre is jársz. babucid? mekkor már?
csilla

Voltam ma a dokinál. Jó fej volt, ezentúl hetente egyszer megyek. Tök jó a TB támogatja. Elégedett volt a gyógyszerrel amit a körzeti adott, ő isazt javasolta volna. Remélem javul a helyzetem, bár a doki is azt mondta, hogy ebből jól már nem lehet kijönni.

Sziasztok!

Tmoni!Ügyes vagy,hogy elmentél a dokihoz,és ebből látszik,hogy erősödik a lelked,mert jobbra törekszel!Írj,hogy milyen a gyógyszer!Én a remotivot szedtem,igaz,nem terhesség alatt,de engem 1 hónap alatt úgy rendbe hozott,hogy teljesen visszazökkentem a boldogságba.Soha nem éreztem magam annyira depisen mint azelőtt.És nem gyógyszer volt,nem tudtam hozzászokni.

Brekuc!
Egyben vagy még???Tudjunk rólad!!!

Úgy tűnik valamennyit segít a gyógyszer. Elég álmos vagyok tőle, de nyugodtabb is. Nem épp happy, de most már csak naponta 2-3 alkalommal vagyok rosszul. Olyankor még sírógörcsöt kapok, meg teljesen reménytelennek látok mindent. Szerencsére aztán elmúlik és a nap többi részében viszonylag tűrhetően el vagyok. Remélem idővel ez is javul. Persze az lenne igazi, ha az életem rendeződne, de arra egyenlőre még nem látok esélyt.
Engem is nagyon érdekelne, hogy mi van Brekuccal.

Sziasztok!
Mi van veletel,lányok?Brekuc már tuti babázik,Móni?Tünde?Danusia?

brekuc 4én este világra hozta gyönyörü, nagy kisfiát, kemény küzdelem árán...

Szia Csilla!

Köszi az infot Brekucról. Reméltem, hogy könnyű szülése lesz, sajnos ezek szerint megszenvedett rendesen...
Viszont van egy gyönyörű kisfia. Milyen nevet adott neki?
Brekuc gratulálunk!

Csilla! Te hogy vagy? Újabb szemétkedés az ex részéről? Nem is tudom, mit lehetne ezekkel csinálni...Még a talpam is ökölbe szorul, ha rájuk gondolok!

Móni! Jól teszed, hogy jársz dokihoz és szedsz gyógyszert. Én annak idején nem tettem, meg is lett az eredménye: kórház, több hónapi bentfekvés, többszöri idegösszeroppanás, 6 kiló fogyás 1 hét alatt, a baba megállt a fejlődéseben a hasamban, ezért infúzióztak ezerrel....stb. stb. stb....szóval...ha így visszagondolok, nem lett volna szabad annyira elhagynom magam, de akkor nem tudtam másként viselkedni. A minap mondott nekem valaki egy mondatot, amivel csak most tudok egyetérteni. Így hangzott: ami nem öl meg, az erősít...
Hónapok, évek távlatából elismerem, így van.
Próbálj meg erős lenni.
Csak azt kívánom, hogy pár hónap elteltével már legyintve gondolhass vissza erre a nehéz időszakra...Kérlek, tarts ki....

Szia Kriszti!

Írnám, hogy jól vagyunk, de a kicsi lányom megfázott, porszívózni kell állandóan a nóziját. Szerencsére nem lázas. Én sem vagyok a csúcson egészségileg, ráadásul elaludtam a nyakam, és marhára fáj minden egyes hirtelen mozdulatnál...Vigyáznom kell, ha szólnak hozzám.
Készülünk a karácsonyra, szervezzük a családi programokat...

Míg el nem felejtem. Figyeljetek oda a számítógépes vírusokra. Majdnem bekapott a gépem egy ilyet. Karácsony közeledtével küldözgetik a Boldog Karácsonyt tárgyú vírusos üzeneteket, ami szerintem nagy szemétség. A másik vírusos a Soxor csók tárgyú. Ne nyissátok meg ezeket, töröljétek azonnal.

Minden jót mindekinek!

danusia!

köszi az infot, én már kaptam, vagyis a gépem egy virust de sikerült helyrehozni..

brekuc kisfia 3850g és 56 cm, ábel a neve. több mint tiz orát vajudott. apás szülése volt!!!

az én fiam apja változatlanul nem kiváncsi a gyerekre, és novemberben tartásdijat sem küldött. de nem hagyom annyibban.

jobbulást nektek is, mi még lábadozunk, most mindenkin itt nálunk végigsöpör a nátha, megfázás, meg gáborkám füle 3 napja fáj.

csilla

Sziasztok!

Danusia!
Sajnálom a picikédet,jobbulást neki!!!Télapóval mizujs?Nincsenek újabb képeid??Úgy lelassult a gépem,hogy alig él.Hiába váltottam szolgáltatót,van vírusszűrőm meg minden nyavaja,semmit nem érek velük,most is víruskeresést indítottam el,és már talált,pedig csak az elején vagyok.Ahhoz képes,hogy magasra van állítva a szűrőm...Küldtem neked méleket,megkaptad???Új címemmel!

Csilla!
Neked is küldtem az új címemmel,de visszajött.Megszűnt a címed?mert akkor nem küldözgetem a legutolsó,egy héttel ezelőtti levelemet.Mert az mindig visszajött.Most,hogy újra van netem,most is próbáltam,de nem sikerült.

Brekuc!!!
Nektek pedig ezer gratula,és mindenféle jókívánság,amire ilyenkor szüksége van egy kismamának és a bébikéjének!!!Olvastam,hogy apás szülés volt,remélem minden rendben volt,és erőt adott,segített neked!Neked ez biztos sokat jelentett,így helyes ez!!Kaphatunk képeket mielőbb???

Sziasztok!
Szerencsére már egész jól vagyok az elmúlt hetekhez képest. A jövőt még mindig nem tudom elképzelni, hogy hogyan fog alakulni, igyekszem a jelenre koncentrálni. Elkezdtem a 3. trimesztert, szóval már nagyon várom, hogy megszülessen Fanni. Már elég sok mindent megvettem neki. A pszichodoki szerint, akihez járok, ezt nagyon jól tettem. Nagyon jó fej a csaj, úgy érzem segít, bár még csak kétszer voltam nála. Azt beszéltük meg, hogy a szülésig megyek hozzá minden héten (ha kedvem van). Szerintem lesz. Gyógyszert már kevesebbett szedek. Igyekszem nagyon pozítivan gondolkodni és nem elhagyni magam. Remélem idővel majd minden rendeződik az életemben.
Brekucnak nagy gratula a kis Ábelhez!
Többeik jól vagytok?

szia móni

én csak a magam nevében irhatok, mi kicsit betegecskék vagyunk, a gyerekek..meg én is. de már javulóban a dolog. örülök h használ a doki, remélem segit is tul jutni a nehezén, aztán meg jön a bébi. vele minden rendben? mikorra vagy kiirva? dokid mit mond? tényleg te hol fogsz szülni? a gyógyszerektől azért bizom benn h nem lesz baja a babának, erről mit mondanak? Brekucnak átadom az üdvözleted, de teljesen lekötik már az anyai teendők, meg hát ugy e ismerkedik a babával..sajna teje kevés van, épp nemrég üzent nekem. nete nincs, ezért csak tolmácsolni tudom amit üzen.

kitartás,
csilla

Szia Csilla,

Remélem azért semmi komoly!
A baba rendben van, most pénteken megyünk 4D-re, már nagyon várom. Most kezdem a 29. hetem, március 9-revagyok kiírva.
Az Istvánban fogok szülni.
A homeópátiás bogyó állítólag teljesen ártalmatlan a babára, ezért is kaptam ilyet, nem "normál" gyógyszert.
Brekucnál mi újság az apával? Segít most, hogy meg van a baba? Most, hogy megszületett a bébi jobb kedve van már?

helló lányok

Én még nagyon új vagyok itt, de sajnos ez a topik az, ami illik rám. 10 hetes terhesen egyedül várom a gyerkőcöt. Tavasszal azt mondta a dokim, hogy nem működnek rendesen a hormonjaim, így gyógyszeres kezeléssel lehetek csak terhes. Ezek után októberben elmentel egy biorezonanciás kezelésre, hogy végre leszokjak a cigiről, aztán az olyan jól sikerült, hogy nemcsak a cigiről szoktam le, hanem rendbe rakta a hormonműködésemet is és két hétre rá teherbe estem. A "kedves" apuka meg közölte, hogy átvertem, hazudtam, ő nem akart soha gyereket, persze védekezni azt nem igazán szeretett volna. A "drága jó" édesanyja meg arról tájékoztatott, hogy nem érem meg a 30-dik születésnapmat, ha nem vetetem el a babát. A tegnapi uh-n láttam a pici kezecskéit, lábacskáit, hallottam a pici szivének a dobogását. Hát ki tud elvetetni egy ilyen drága babust?????? 29 éves vagyok, és soha nem voltam még terhes, mi van, ha utána többé nem is lehet??? Én és a családom nagyon örülünk a picinek. Szóval ilyen "jó" helyzetben gondoltam csatlakozom hozzátok.
Mindenkinek jó hétvégét kívánok.
Kriszti

szia kristzi!

szörnyű dilemma a te helyzeted, de egy biztos h én se tudtam volna elvetetni a babámat. Kicsit hasonló a helyzetünk, legalábbis a z arésze, h nekem is azt mondták nem lehetek ujra terhes (már van egy 7 éves lányom), és mikor már feladtam a reményt akkor lettem terhes. az akkori pasimnak viszont nem kellettem,mert nős volt, és a családját választotta, az én fiamról pedig azóta sem akar hallani. Nem is keres, de azt hizsem a többiek nevében is talán kivétel még tmoni- h lassan kezdünk túljutni ezen a nehéz időszakon, és legtöbbet ebben a babánk, és a családunk tud segiteni. nekem is nagyon nehéz volt, és csak a szüleimre támaszkodhattam, és nem bántam meg h a baba mellett döntöttem. Bár neked kell dönteni, de hidd el, boldog leszel a kicsivel, és ne félj senkitől. Ne kockáztass szerintem. Hiszen még amugy is van 30 heted arra h valamilyen mederbe terelődjön azéleted, de ha apuka igy áll már most a helyzethez, akkor talán nem is kéne várni h megváltozik, és még most az elején kell erősnek lenned. én elég sokáig vártam és féltem h a babának baja esik a sok idegeskedéstől amit én is átéltem. Látod Moninak sem könnyű, sajnos neki több segitség kell, de te még az elején vagy, és ha mellette döntesz, erősnek kell lenned. nem biztos h jól fogalmaztam meg amit szerettem volna elmondani, de remélem kicsit segitettem neked.

tmoni!

brekucrol alig tudok valamit, csak azt h nagyon kevés teje van, kétségbe van esve, mert a pici nem gyarapszik kellőképpen, ezért valószinű h tápszerezni fogja. én igyekszem tanácsokat adni neki, de sajnos én sem tudok többet tenni. apuka azóta néha keresi őket, de még nem tudja h későbbiekben hogyan fog alakulni azé letük. ÉN is az istvánba szültem elárulod h kinél fogsz szülni? talán egy az orvosunk is.. milyen volt a 4d uh? ugy ,milyen fantasztikus..nekem is van képem róla ha tudom felteszem, és már a születése után láthato volt h mennyire élethűek ezek a képek. neked ébren volt a vizsgálatnál? nekem végig aludt, fel kelteni sem lehetett..

kitartást,

Csilla

Szia Csilla és mindenki

Először is köszi a lelki lökdösődést. Jól fogalmaztad meg a dolgokat. Én legalábbis azt hiszem értem. Igazából nekem meg se fordult a fejemben, hogy elvetetem, már az első perctől kezdve, amikor tuti lett, hogy itt baba lesz, az volt a véleményem, hogy ezt a babát nem szabad elvetetni. Csak a papa és családja volt ellene. Vagyis először csak a papa, mert ő annyira "bátor" ember, hogy otthon nem merte elmondani. Az anyját is én hívtam fel. És először képzeld el, még örült is neki, aztán egyszer csak 180 fokos fordulat, és közölte, hogy megöl. Szóval itt tartunk most, meg hogy a papa 3 hete nem dugta felém a pofáját sem, azt sem kérdi hogy vagyok, meg ilyesmi. Õ rágalmaz engem. Nem nagyon értem én az ilyen pasikat. Aki tutira nem akar gyereket, az nem szokott védekezni szerintetek? Mert én a hormon bajaimra had ne szedjek még fogamzásgátlót, nem? Én legalábbis ezen a véleményen vagyok. Na mindegy. Ez is csak pasiból van. Próbálok nem depibe esni, mert az a babának árt. A családom és a barátok szerencsére nagyon sokat segítenek.
Neked mennyi idős a fiad? Remélem Tmoni is túljut a nehezén. Én még nem estem nagyon depibe egyenlőre. Azzal próbálom visszafogni, hogy egyrészt árt a babának, másrészt ilyen pasiért nem fogok sírni, ilyen ember ne legyen a gyerekem apja. Amikor nagyon rámjönne, akkor vagy kibőgöm magam hamar, vagy átmegyek a szüleimhez, vagy valakihez, vagy leülök dolgozni. Szóval ilyen házi terápiákat próbálok alkalmazni. Eddig bevált. Bár néha azért jobban elszontyolodok, mert úgy eszembe jut, hogy én egyedül lakom, és mondjuk majd nagy pocakkal, hát igencsak rám férne majd némi segítség a mindennapokban. És ez az apuka dolga lenne. De ő nem lesz, és persze addig honnan akasszak le másik pasit, aki esetleg felvállalja a gyereket is? Kellene szervezni egy olyan társkereső szolgálatot is, ahol állapotos, vagy kisgyerekes anyukák találhatnának maguknak párt. Még a gyermeküket egyedül nevelő apukáknak is jó szolgálatot tenne. Azt mondják, rengeteg olyan pasi van, akit marhára nem zavar, hogy van már gyereked, vagy akár épp babát vársz. Hát, ezt én kicsit kétkedve fogadtam. Még nincs tapasztalatom. Remélem valami majd alakul egyszer, mert nem szeretném társ nélkül leélni az életemet. Csak végre egy értelmes pasit találnék. Gondolom Nektek is jól jönne. Szóval, akinek valami jó ötlete van ezzel kapcsolatban, az ossza meg velünk, és akkor majd megalapítjuk azt a társkeresőt. Szóval komolyra fordítva a szót, várom a babust nagyon. Olyan jó érzés, ammikor látom az uh-n a babámat, ahogy ver a pici szive, meg ahogy mocorog. Ezt a csodát legalább a gyökér pasik (tisztelet a kivételnek) nem tudják elvenni tőlünk. Még ezzel is szoktam magam vígasztalni.
Mindenkinek depi-mentes, babázós hétvégét kívánok.
Kriszti

szia kriszti

szivemből szoltál társkereső fronton. én is probáltam ismerkedni a 6. hónapban voltam mikor megismertem egy pasit, aki őszintének tűnt, és nem zavarta a tény h második gyerekemet várom,és egyedül maradtam terhesen. csak furcsa volt h igen ritkánért rá találkozni velem, utoljára akkor láttam mikor három hetes volt a fiam, azóta is jön...szóval csak arra lettem volna, jó, ennyit a pasikról. nem tudok hinni és bizni bennük. persze biztos vannak kivételek, de nem arra ahol én probálkozom. de ne aggodj, előbb utobb találunk vlakit. erre akár példa ha kicsit vissza olvasol vaktyuk, aki szintén terhesen talált párt, és férjhez is ment azóta. tényleg jó lenne egy társkereső, de szerintem oda se a normálisabbja tévedne be..(pasik). az én kisfiam jövö héten lesz 7 hónapos, és már gyakorlatilag egy éve élek egyedül. ő is vádolt h én direkt csináltam, és hazudtam h nem lehet gyerekem, becsapta, később meg azzal h csak a pénz miatt szültem. fel vonultatot mindent ellenem. de mostmár örülök h nem keres minket, és bizom abban h nem is fogja 3 éves kora után elvinni, láthatásra. mert azóta papiron elismerte ugyan. de csak a gyámügy nyomására. gyerektartást meg alig fizet.
A védekezésről annyit, h a pasik nem nagyon vannak oda érte, szerintük inkább a nők védekezzenek. én sem szedtem semmit pont ezért mert orvosi kezelés ellenére sem lettem terhes, akkor meg minek? azután jött azén kis csodám.. és nem bántam meg, és soha nem is fogom egyiket sem. ne is hibáztasd magad, tojd le messziről, és tegyél ugy mint eddig, probáld magad mással elfoglalni. nyugodtan irj ide is olyankor vagy nekem privát..én mindig itt vagyok,és segitek ha tudok. remélem sikerül. nekem 7. hónap környékén sikerült tuljutnom rajta, de teljesen csak mostanában, de nem mondom h nem rágódom még rajta éjszakánként. ez szerintem még igy is marad egy darabig.

Szia Kriszti!
Nekem is hasonlóan indult a terhességem,apuka lelépett,és én is láttam-hallottam a kis dobogó szivecskéjét...Aztán egyedül a hónapok alatt,anyóséktól-apucitól gyűlölködés,ahogy ez meg van írva ilyenkor.Sajnos volt részem azóta jóban-rosszban pasiügyileg,de a vége szerencsére jó lett(kopkopkop).Sok ismerősöm volt,aki állította,más gyerekét ugyan nem neveli,ezért nem is jön össze olyan nőkkel,akiknek már van gyermekük.És a keresztfiam anyukája,aki a legjobb barátnőm,ő is hitt már ezer férfiban.Többel együtt is élt,és csak hosszú idő után derült ki,hogy a gyermeket csak a szükséges utánfutónak tartották...Nekem is volt részem egy ilyen kapcsolatban.Belenyugodtam,hogy nekem nem lehet ennél jobb,összejöttem egy olyan régi ismerősömmel,akinek nagyon jó volt a humora,pörgős volt mint én,és nagyon kellettem neki.Mai napig nem tudom miért ragaszkodott hozzám ennyire,hogy én még azt is megmondtam neki a legelején,hogy tőlem ne várjon egyelőre nagy érzelmeket,és később sem tudom garantálni.Mert nagyon jól érzem magam vele,együtt mászkáltunk hárman mindenhová,Domit a tenyerén hordozta,és tényleg jó volt az az időszak.Tudta,felesleges hozzám férfiként közelednie,mert én egyelőre olyasvalamit érzek,ami még az idő rövidsége miatt barátságnak sem volt nevezhető.A környezetemből(családomat,barátnőmet kivéve) csak azt hallottam,hogy nem fogok párt találni magamnak egy gyerekkel...Ezért közösen megegyeztünk,hogy ismerkedünk egymással,sok program lesz,mindketten törekszünk a legjobbra,a gyerek a szent(tudta jól a kikötéseimet),és meglátjuk,mi alakul ki belőle.Azt hiszem így volt fair,mert így tisztában voltunk egymással,és nem állt fenn a veszély,hogy becsapjuk a másikat.Én közben,ahogy teltek a hosszú hónapok,éreztem,ha nem lépek,ha nem teszek valamit,talán elege lesz a passzivitásomból.Engedtem neki,bár így visszanézve kár volt.Így éldegéltünk,és én kezdtem érezni,hogy ebből nemhogy nem lesz soha szerelem,de még rosszabb is lesz,mert kezdtem megismerni,hogy folyton becsapott(nem nőkkel,hanem anyagilag használt ki,kétes ügyei voltak),meg folyton csúnyán átvert,kihasznált.És egyre több helyről hallottam,hogy Domcsikámmal sem bánik úgy,ahogy kellene.Nem csodát kértem-vártam én,csak hozzám bizony a gyermekemen át vezet az út.Mert ha őt nem fogadják el,akkor nekem az a pasi nem kell.Ha nem sikerült volna megtalálni a férjemet,akkor maradtam volna kettesben a fiammal,és mellette,a fiam megkímélésével éltem volna a kapcsolataimat.Mert egy nőnek szüksége van társra,kapcsolatokra,egy kis melegségre(és nem a szexre!!!).De ezt megteheti úgy is,hogy abból a gyermeke kimarad,ha úgy látja,sérülne a kicsi.Mert a barátnőm sajnos a fia mellett csinálta,de úgy,hogy a férfiakat beengedte a közös életükbe is,és a gyermek mindannyiszor kudarcként élte meg a felnőttek szakításait,ő is elvesztette a férfit,az apaképet...Na,én ennek sosem tettem volna ki a fiamat.Azzal a sráccal 2 és fél évig voltam együtt,mikor már teljes anyagi csődbe vert,és egy szavát sem hittem el,meg láttam,Domival is egyre durvább.Nem volt miért tovább tűrnöm.Éreztem,ennél én többet érdemlek,még ha egyedül is élek a fiammal ezután.Láttam,mennyire megnéznek a férfiak,kezdtem a szülés előtti önmagamra hasonlítani,és láttam,hogy igenis kellek én még a férfiaknak.Ha másra nem is volt ez jó,arra igen,hogy pozitív visszajelzést kapjak a nőiességemről,és azért valljuk be,ez igenis fontos egy nő számára,hogy ember tudjon maradni egy ilyen becsapott,kihasznált helyzetben,amilyenbe mi kerültünk.Akkor ismerkedtem meg egy olyan pasival,aki válófélben volt.Ismertem a feleségét,és onnan is ugyanez volt a vélemény.Én itt is leszögeztem előre,hogy nem akarok szerető lenni.Ha nem válnak el idővel,én bele sem megyek az egészbe.Döntse el,mit akar,és vagy hozza rendbe a családját,de akkor rám ne számítson,hisz én is családra vágyom,vagy ha velem kezdene új életet,akkor ne legyen visszatáncolás,mert komoly a tét,nem tini szerelmesek vagyunk gyerekek nélkül...Így telt el majdnem egy év,már szét is költöztek,és akkor érezte meg igazán a hiányukat.Egyik napról a másikra visszakönyörögte magát,én meg maradtam a bánatommal.Valahol éreztem én ezt tudat alatt szerintem,mert a fiam nem tudott az egészből semmit.Csak annyit,hogy a kis barátja apukájával sok időt vagyunk együtt,de számtalan ismerősöm volt még,akiről ugyanezt el lehetett volna mondani,akár nő,akár férfi legyen.Ezért nem is érezte a hiányát,mikor elköltöztek végleg vidékre.Nem is emlegette őket.Lehet ezt így is csinálni,nem csak úgy,hogy a gyermek tönkre megy bele...
És akkor ismertem meg Pistit.Már lassan 4 éve vagyunk együtt,lett közös gyermekünk,Domit most fogadja örökbe,a nyáron házasodtunk össze,és közös lakásban élünk,közös kasszán,szerelemben.Domiért harcol mint egy oroszlán,óvja-védi,büszke rá,Domi pedig Istenként néz föl rá,akkora példa számára az apja.oviban meg mindenhol az a vélemény.Szóval a sok csalódás után szerintem mindenkinek eljön az az ember az életében,aki mellett megtalálja a boldogságot.Szerintem az elmúlt évek lecke volt számomra,egy nagyon nehéz lecke,tele szívszorító pillanatokkal,nehéz és fájdalmas helyzetekkel.Próba,vajon talpon tudok-e maradni,vajon bírom-e.Úgy érzem,úgy harcoltam a gyermekemért,az egészségéért,a boldogságáért,beválallva nehezet,anyagilag-lelkileg-testileg,hogy talán mostanra már megkapom a "jutalmat" is,hogy szépen,boldogan élhetünk.Már csak anyagilag kell rendbe jönni,de az pár év még...Viszont ma is tartom az állításomat,miszerint egy rossz húzás a gyerekek ellen,legyen az nevelt vagy vérszerinti,habozás nélkül a gyermekeimet választom!!!!!
Sok sikert és kitartást kívánok neked én is,a pozitív példa még ha elérhetetlen meseként is hangzik,valahol erőt ad,vagy legalább megmutatja,sikerülhet is...És nagyon jó egészséget Neked és a Kisbabádnak is!!!!!
Kriszti
A címem a profilomban van,oda is írhatsz nyugodtan,ünnepek alatt is!!!!

tmoni

brekuccal beszéltem, sajnos nincs internete, és nem is lesz ugy tudom egy darabig, ezért annyit mondott h adjam át neked az üzenetét, h ne fogadd vissza az apukát, bármennyire nehéz, mert ő megtette és most ennek issza a levét. minden sokkal rosszabb lett, és talán ennek is köszönhető h az idegeskedéstől nagyon kevés teje van. ha gondolod és megadod amailcimed, elküldöm a telefonszámát, és akkor tudtuk beszélni egymással.

sziasztok

Mindenkinek nagyon köszönöm a biztatást. Néhány hsz-t visszaolvastam, persze mindet még nem, mert ugyebár munka mellett nem mindig erre van ideje az embernek.
Bár ma szombat volt, és nem dolgoztam, de ma meg nem voltam itthon. Szerencsére a családom csinál annyi programot, hogy amint depibe esnék, rögtön lefoglalnak. Legalábbis nagyrészt mostanság. Szerencsére mellettem állnak egy jó páran (nem akarom elkiabálni), de az a helyzet, hogy még így is elég nehéz. Ma uncsitesómmal bevásárolni mentünk a 4 éves kisfiával. Az auchanben voltunk, és egy párszor összeszorult a szívem. Láttunk legalább 5 nagyon pici babát, mindnél ott volt apuka, ott vigyorgott a gyerekre büszkén. Hát ez az ami nekem nem biztos, hogy megadatik. Ez nagyon nehéz. Elég rosszul viseltem mindig az elgyedül létet.
Remélem nem lesz gond.
Gratula a gyerkőcökhöz mindnyájotoknak, és annak örülök, hogy Nektek már kezd jól alakulni az életetek. Valószínűleg nekem is olyan komoly tehetségem van ahhoz, hogy a legeszementebb pasikat fogjam ki. De ahogy olvsgatlak Titeket, azt hiszem ez is lehetne a topic neve. Tudjátok, amilyen pasikat én kifogtam már életemben, hát nem is tudom, szerintem ha filmet készítenének belőle, valami "tragi-komédia" lenne. Annyira rossz, hogy már csak nevetni lehetne rajta. Volt akit normálisnak gondoltam, dolgozott, a családja ari volt, csak épp a srácnak minden faluban volt nője, aztán volt egy olyan mamlasz, hogy ha beültettem a sarokba, addig ült ott, amíg nem szóltam, hogy kijöhet, aztán volt egy óriási szélhámos, ő anyagilag elég rendesen padlóra tett. Azóta is iszom a levét, pedig tavaly nyáron vége lett. Aztán volt egy bizt.őr, akivel letárgyaltuk, hogy túl sok komoly érzelmet egyenlőre nem várunk. Aztán vége lett, pár hónapja meg itt üzengetett, hogy még mindig szeret. Õ utána lett egy elég fiatal srác, aki még suliba járt. Hát ő a tányérba hamuzott. Utána úgy gondoltam, nem biztos, hogy őt akarom. Aztán lett gyermekem apja, hát őrá már nem is tudom mit mondjak. Szóval szép sor. És ez csak az utolsó 5 év termése! Lelkileg már simán edzett vagyok, de valahogy mindig megvisel a dolog. Pedig nálam már rutinosan megy a szakítás.
Fél óra alatt simán kiköltöztetek valakit a lakásomból (ki van próbálva). Közlöm vele, hogy ennyi ideje van, hogy összekapja a holmiját, mert utána repül az ablakon. Úgy tudják szedni a cuccost, hogy öröm nézni. Utána egy-két dolgot utánuk hajítani, hogy azért legyen mit keresgélnie (persze számára fontos dolgot). Tiszta megkönnyebbülés. Sose láttam még pasit ilyen gyorsan rámolni. Ugye hogy tudnak ők, ha akarnak. Csak rá kell vezetni őket.
Na, befejezem, jól elfáradtam ma. Legalább nem agyaltam a hülyegyereken. (mármint az apán). Most megy a national geogr....-on az élet az anyaméhben című műsor. Megnézem a babákat, ápolgatom a lelkemet, aztán csicsika.
Mindenkinek jó éjszakát kívánok, és mégegyszer köszönöm, hogy bár csak így ismeretlenül, de próbáltok belém is lelket önteni.

Kriszti

Szia Kriszti!

Ahogy olvaslak,látom,mennyire erős és határozott vagy,és az nagyon jó,hidd el!Kell,hogy legyen benned egyfajta gyűlölet a pasi iránt,csak így tudsz megszabadulni tőle rövid határidőn belül.Voltak itt olyan lányok,és az elején én is átestem azon,hogy természetesen szerettem a gyermekem apját.Volt,aki nehezebben tudott utána nemet mondani,azoknak hosszabb volt az elszakadás,de az a legjobb,minél előbb megtörténik ez az érzelmi leválás,mert akkor annál kevésbé sérülünk.Ha újra hiszünk,bízunk,és remélünk,az a szemét újra becsap minket.Sajnos ez már csak egy örök igazság marad.Nekem is a családom adott erőt,teljesen mellettem álltak.Volt két hugom,és ahogy látom,melletted is van olyan kb.veled egykorú,akivel mehetsz néha ide-oda.Ez sokat számít nagyon,mert Brekuc írta,hogy ő teljesen depibe zuhant a magányába,és szegény nagyon sokat szenvedett ezért.Rossz mindannyiunknak,és mindenki másképp dolgozza föl.De az,hogy Te kimozdulsz,és nem akarsz otthon beőrülni,az már az erődet bizonyítja.És ez kell a magad és a picikéd érdekében!!!Ne nézd a kicsik mellett az apjukat(könnyű ezt mondani)....Mert bármikor otthagyhatja őket,a szép családi idillt.És akkor ők mit csinálnak?Hisz akkor már egy hármas bomlik föl,valami,amit együtt csináltak végig,amiben együtt éltek?Szerintem az még rosszabb!!És bárkivel előfordulhat,bármelyik nap!Én azt vallom,ha egyedül vágsz neki a terhességnek,ahogy én is tettem,tudod,hányadán állsz!Nem érhet már csalódás közben,és magad építed föl az életed.Én egyedül voltam,mint Te,de százezerszer boldogabb,mint a legjobb barátnőm,aki a párjával csinálta a terhességet.Harc volt köztük,veszekedés,állandó stressz,még ha kívülről apuci örült is a babájának,és bizto irigyelték őket,meg apás szülés volt,stb.Fél éves volt az apróság,mikor apuci az idillt elrontotta,és lelépett egy 16 éves bigével.A barátnőm megzuhant,most 6 éves a kisfiú,de máig hurcolja azt az időszakot magában,és nincs egy normális kapcsolata.Én tudtam mire számíthatok,és tudatosan éltem,csak én és a babócám.Nagyon közel kerültünk egymásahoz,a mai napig látszik.Más is írta,hogy sokkal közelebb kerül a gyermekéhez egy ilyan helyzetben.Körülöttem meg egyre csak mentek szét azok a párok,akiket én is irigyeltem,hogy jaj de szép,anyuciapucibabuci.Néha jobb,ha az ember csak maga van,csak magára számíthat,mert akkor tényleg teljesen képben van.Olvass vissza,hány lánynak tette tönkre közben a lelkét a pasi,aki ide-oda mászkált mellettük...Egy férfi legyen tisztességes annyira,hogy vagy vállalja föl gyermekét anyjával együtt,vagy engedje őket a maguk életére...A köztes állapot sosem működik.Én annyira megkeményedtem,egy férfi kedvéért sem vagyok hajlandó magamon változtatni.Ilyennek fogadjanak el,amilyen vagyok.Tudom,beképzelten hangozhat,de elegem van,hogy csak én masszírozom mások hátát,én mosom le a sminkem ha lemondják a randimat,én megyek haza fázva mástól,és rendelem magam alá másoknak...Nekem is nagyon hiányzott egy társ,pláne Karácsonykor a fánál,meg mikor tavaszodott és zöldellt minden.Romantikus volt a langyos levegő,én meg csak sétáltam az utcákon.Hiába volt ott anyukám vagy a hugaim,nem volt az igazi.De ha belemélyültem volna minden egyes ilyen helyzetbe,megbolondultam volna.Én pedig azt akartam,hogy a kicsim egy erős embernek szülessen,aki tud róla gondoskodni.Mert ott csak én vagyok neki,nincs kinek a kezébe adjam,ha rámjön a sírógörcs.Márpedig sokszor rámjött,és nem a legjobb,ha a gyermekem közben a kezemben van.Na,szóval csak azt szerettem volna kihozni ebből,hogy olyan jó,hogy van végre valaki,akinek elszántságot és erőt lehet olvasni a soraiban,aki harol a jóért,aki tesz is valamit azért,hogy ne zuhanjon meg,bármilyen nehéz is.Nem az a hibás,aki megzuhan,félre ne értsen senki.Csak mint írtam,mindenki másképp dolgoz fel dolgokat,mások vagyunk.Van,hogy én is kiborulok apróságokon.De az a jó,ha egy anyuci,aki ilyen helyzetbe kerül,úgy gondolkodik és éli az életét,ahogy Te Kriszti!!!

szia kriszta!

tényleg érződik a soraidből h erősebb vagy mint én voltam amikor végleg elhagyott az apuka. az én pasim is hitegetett, és titkon biztam benn e h elfog válni de nem igy lett. tanultam belőle, többet nős pasi se kéne. amikor 5 hónapban voltam, akkor elém állt és közölte h nem hagyja el a családját. meg kérdezte h elmenjen v maradjon? én gyenge voltam és inkább hagytam h időnként mikor kedve szotyan eljöjön mert ugy éreztem ez több mint a semmi, és legalább egy kicsit velem,velünk is van, nem akartam elvesziteni. azóta rájöttem h hülye voltam, mert igen is akkor kellett volna erősnek lennem és elküldenem a fenébe, előbb tul jutottam volna rajta, és nem kockáztattam volna a fiamat. májusig még találkoztunk azután lelépett végleg. egyszer látta a gyereket, de nem keresi azóta sem. terhesen sem érdekelte h mi van vele, vagy velem. igy utolag visszagondolva nyűg voltam számára terhesen,és igyekezett minél ritkábban látni és megszabadulni tőlem. reménykedett abban h talán meg sem fog születni a baba. legutobb kb. 2 hete csak azért tudott jelentkezni mert kapott egy levelet a gyámügytől és akkor szeretett volna megállapodni velem a gyerektartás összegében mert ő nem akar birosági tárgyalást. még most is elvárná h én legyek elnéző, meg megértő. amikor ilyen szemét lett velem. ha nem megyek gyámügyre el sem ismeri a gyereket, csak tovább vádaskodott volna h nem is az övé.de már elég erősnek érzem ahhoz magam h ne kelljen saját magamtől is tartani, attol h ha meglátnám esetleg ujra éreznék valamit, esetleg megpóbálna vissza csábitani. idő mulásával tényleg azt érzem, h kezdem meggyülölni.
ezt azért irtam, h az elején kell végleg kizárni az életünkből őket, mert szerintem ha az első reakciójunk a babára az h vetesd el, vagy elhagy akkor ő már nem változik meg. ebben szerintem nincsenek kivételek.

próbáltam megfogalmazni ami bennem van és amit érzek, nem tudom sikerült e.

sziasztok lányok

azt hiszem, értem, mire gondoltok. Nem akarok bekattanni. Igyekszem lefoglalni magam. Most pl egy kicsit dolgozgatni fogok. Egyenlőre a pasi nem zaklat. Remélem később sem fog. Azok után, hogy az anyja megfenyegetett, én nem hiszem, hogy szóba akarok-e velük állni. Sőt, még majd futok egy pár kört a gyámügynél, mert már 1x telefonon érdeklődtem, hogyan lehet lemondtani apukát a gyerekről. Eddig nem túl sok jóval kecsegtettek, de majd csak lesz valami eredmény. Nem hiszem el, hogy ne lenne valami jogszabály, ami a mi jogainkat is védené. Az anyja fenyegetőzése után nem igazán szeretném, ha ők bármikor is kíváncsiak lennének a babára. De lehet, hogy gyerektartásra még beperelem a mocskot. Bár, ha annak az az ára, hogy látogathassa a babát, akkor nem kell a pénze sem. Költse patikára. Bár baromi jól jön nekem is az anyagi segítség. Nem olyan egyszerű amúgy sem egyedül élni, orvoshoz járkálni, és akkor még a baba holmiját nem is említettem. Mert ugyebár az még egy kicsit odébb van, de már arra is kell gondolni. Egyébként ha rajtam múlik, ez az ember ide be nem teszi a lábát többé. Meg az anyja sem.
Sajnálom, hogy Brekuc ennyire összezuhant, és biztos, hogy nem vigasz neki, hogy nincs egyedül (persze senkinek sem az). Az igazság az, hogy az évek alatt a sok barom pasi mellett én is annyira megedződtem, hogy már lassan tényleg rutin-munka lesz a szakítás. Csak most egy kicsit nehezebb a helyzet, mivel jön a baba. Az igazság az, hogy annyira meg tudnám verni a pasit, mert ez annyira igazságtalan és pofátlan dolog, hogy ő jön, kefélget egy kicsit (bocsánat a kifejezésért, de én őszintén kimondom, amit gondolok), aztán meg még én vagyok mindenért a hibás, én becsaptam őt, meg egész egyszerűen majdnem azt mondja, hogy ő itt sem volt. És lelép. Te meg tégy amit akarsz. Persze azért azt is megmondaná, hogy mit tégy (vetesd el), de akkor se lenne melletted, és azt is egyedül kéne végigcsinálnod. Ez olyan szinten felbosszant, hogy ha itt lenne, akkora maflást kapna, hogy köpködné a fogait. Na mindegy. Nem bosszankodok, inkább vigyázok a babusomra. Meg dolgozgatok egy kicsit, mert lemaradtam a nagy események közepette.

Jó pihenést Nektek.

Kriszti

Szia Kriszta!

A gyerektartást a szülés után 6 hónapig igényelheted, amennyiben nem fizet önként. Ekkor gyerektartási pert kell indítanod. Ha 6 hónapon belül nem teszed ezt meg, a törvény úgy veszi, hogy nincs rá szükséged, utána már nem is kaphatod meg. Mindenképp hajtsd be a gyerektartást!!! Keress egy jó ügyvédet!
A gyerektartásról nem mondhatsz le annak fejében, hogy ő majd lemond így a gyerekről. A bíróság nem veszi tárgyalási alapnak a gyerektartást, mert az a gyerek joga, neki jár.
Az "apát" csak úgy tudod lemondatni, ha önként aláír minden papírt, amit általában nem szoktak megtenni, mondván: ki tudja, mire lesz még jó, hogy van egy gyerekem? Gusztustalan, de ez van.
Én ledöbbentem, amikor a lehetőségeimről értesültem. A láthatást csak úgy lehet megvonatni, ha az apa 5 éven túli börtönbüntetését tölti, vagy az a szemét a gyereked vagy a te életedre tör, bizonyíthatóan! Próbálj meg tanúkat szerezni az életveszélyes fenyegetésekkor: vedd fel diktafonra. Vezesd úgy a beszélgetést, hogy olyan dolog hagyja el a szájukat, amit később a bíróságon fel tudsz használni. Tudom, hogy gyomorforgató, de anyatigrisnek kell lenni.

Még egy alkoholista mocsok is elviheti magával láthatásra a gyereket, mivel JOGA van hozzá, hiszen az ő spermájából lett a gyerek. Hangoztatják, hogy mennyire anyapártiak a bíróságok és a jog. Hahaha...Én teljesen kiakadtam, mikor rá kellett döbbennem, hogy semmi lehetőségem nincs arra, hogy törvényes kereteken belül megszabaduljak örökre attól a rohadéktól. Lemondani meg nem hajlandó, merthogy mégiscsak ő csinálta!!! Az ügyvédem közölte, hogy amikor gyereket vállaltam ettől a szeméttől, kitettem magam ennek az egésznek, rossz alaktól akartam gyereket, semmi lehetőségem ellene tenni.

Szerintem sincs értelme szóba állni velük ezek után. Meg nehogy meggondolják magukat, és elakarják majd tőled venni a gyereket. Nálunk ennek a veszélye is fennállt.

Megértem az indulataidat és egyet is értek velük!

A hozzászólásaid alapján hihetetlenül erős nő vagy, úgyhogy szerintem nagyon is rendben leszel. Nem mondom, hogy könnyű lesz, de tuti, hogy megtudod csinálni.

Vigyázz magadra és a pocaklakóra! Ha rosszul érzed magad lelkileg beszélgess sokat a családod tagjaival, támaszkodj rájuk.

Nagyon drukkolok nektek!

Danusia

Kriszti!
Én is le akartam mondatni apukát,de mivel addigra már elismerte(és ezt a te beleegyezésed nélkül is kérvényezheti a bíróságon sajna),erre nem volt mód.Nem is akart,ő is úgy gondolta,jó lehet még valaha,hogy van egy fia.A szemét,ember az ilyen?Aztán több évnyi gyermektartásdíj fizetése után,ami mára 12ezerről 27ezerre ugrott az évek alatt fokozatosan,meg hogy született egy közös fia is a cafkájával,észhez térítette,hogy az a majdnem 30ezer jobban jönne nekik,és oké,lemond róla.Csakhogy még mindig nem teheti meg,csak ha valaki,vagyis nekem a férjem,örökbefogadja a fiamat.Ezt meg a családvédelmisek,pszichológus,jogász,környezettanulmányis,gyermekvédelmis,gyámüg yes ellenőrzi és kivizsgálja,több hónapig.Na,mi most pont itt tartunk,talán februárra vége.de ez is látszik a jogrenden,hogy még minket vizsgálgatnak mint valami pedofilgyanús vagy leprás embert,hogy alkalmas-e a férjem erre,aki 4 éve neveli egyébként a fiamat.És ha mégsem találnák úgy,akkor vajon mi történne?Ugyanúgy élnénk tovább,nem?Nemhogy tisztelt szemetet vizsgálnák ilyenkor,aki évek múlva felbukkanva látogatni akarja nagy hirtelen a gyermekét...Nem azt kellen fürkészni,hogy egyáltalán alkalmas-e???????

Sziasztok!

Ne haragudjatok,hogy idefurakodom közétek,de a topic címe felkeltette az érdeklődésemet.Így elolvastam jónéhány történetet és hozzászólást.Ezekből az derült ki számomra,hogy csak férfi lehet aljas egy terhes nőhöz.
Ellenpéldaként szeretném elmesélni az én történetemet:

Volt (múlt időben) egy nagyon jó barátnőm,aki minden gondolatomat,minden érzésemet ismerte.Sokszor többet tudott rólam,mint a saját férjem.De ez kölcsönös volt.Én is tudtam mindent róla.Együtt éltük át a szakítását az élettársával (gyermeke apjával),azt,hogy új párt talált,a boldogságát.Elkezdtük tervezgetni,hogy egyszerre szüljünk.Õk is szerettek volna egy közös babát,meg mi is szerettünk volna egy másodikat ( akkor már majd 6éves volt a fiúnk).Aztán az ő kapcsolata egyik napról a másikra teljesen megromlott.Erre a volt barátnőm teherbe ejtetette magát,hátha ezzel megfoghatja a fickót.Óriási csatározások,viták,balhék,fenyegetések következtek.Õ többször eltűnt,idegileg összeomlott,öngyilkossági fenyegetések (meg nem próbálta).Én mindig melette voltam,nem egyszer költözött ide hozzánk az akkor 4éves kislányával.Ápoltam a lelkét,törödtem a kislányával és próbáltam etetgetni nehogy a bébinek a hasában baja legyen.Aztán mire megszült,rendeződött a kapcsolata az apukával.Bár én ezt nem találtam helyesnek,sose mondtam neki (hisz az ő élete,érzései és gyermekei),ekkor is mellette álltam és mindenben támogattam.Amikor megszületett a második lánya,sokat segítettem az ő ellátásában is,hogy a barátnőm tanulni tudjon.
Közben a kisbabája 1éves lett,de én még mindig nem voltam terhes.A volt barátnőm minden egyes kudarcról,vizsgálatról,az ehhez fűződő érzéseimről tudott.Az ő vállán (is!) sírtam ki magam.Azt gondoltam,hogy nőként megérti,hogy mit érzek minden egyes hónapban azokon a piros betűs napokon.
Több mint 2évi próbálkozás és egy enyhe hormon tabletta segítségével terhes lettem!A volt barátnőm volt az első ( a férjem után),aki megtudta a hírt.Először nagyon örült neki.
Aztán 8hetes terhesen egyik éjszaka elkezdtem vérezni,a férjem bevitt a kórházba és ott derült ki,hogy bizony nem 1,hanem 3 babát várunk.Örömünk és kétségbe esésünk leírhatatlan volt!Örültünk,mert nem vetéltem el és nagyon féltünk,hogy ezek után hogy tudok 3 babát kihordani és mit csinálunk 70m2-en 4gyerekkel.Bár szóba se került köztünk se a redukció,se az abortusz,hiszen ennyi küzködés után semmivel nem veszélyeztettük volna a babákat,azért azokban az első napokban nem igazán tudtuk elképzelni,mihez is kezdünk majd ebben a helyzetben.
Mindenki biztosított bennünket a támogatásáról,csak a legjobb barátnőm nem.Sőt elkezdte feszegetni a redukciót (részleges abortusz,ahol 1 vagy kettő magzatot szíven szúrnak káliummal és így elhalnak,felszívódnak).Amikor megtudta,hogy ez szóba se került köztünk és vállaljuk mindhármat,a fejemhez vágta,hogy felelőtlen vagyok.Hogy lennék én képes egyszerre 3gyereknek (mitöbb 4-nek) jó anyja lenni,mikor azzal az 1-gyel se bírok.Az az 1 mellesleg kitűnő tanuló,nagyon szereti a tesóit és igazán jó fiú.Csak éppen nem a volt barátnőm elvei szerint neveljük.Továbbá mit fogok csinálni,ha az apuka ránkun és elhagy bennünket vagy ha meghal!És különben is anyagilag se állunk úgy,hogy ezt bevállalhatnánk,mert mit fogok így tudni nyújtani a gyerekeimnek.1-gyel se tudunk elmenni külföldre nyaralni,síelni,meg csak 1autónk van,ja és így is anyóséknál lakunk.Mi lesz,ha 4-en lesznek?!Milyen gyerekkort tudok így biztosítani nekik?!
Én csak álltam és a döbbenettől hallgattam,amiket a telefonba mondott.Merthogy ezt telefonon közölte.Azért hogy rábeszéljen az abortuszra, 24órán belül még 2szer hívott fel.A harmadik telefonhívás után megszakítottam vele a kapcsolatom.Azokban a felfokozott napokban segítő kezekre volt szükségem,rá pedig nem.
Iszonyatosat csalódtam,a mai napig nem tudtam feldolgozni.Bánt,hogy olyan embernek hittem és abban bíztam,aki valójában ezeket gondolta rólam.
Persze azóta megszülettek az ikrek: 3 kisfiú!ma már 7,5hónaposak és van egy nagyon jó apukájuk,aki mellesleg kitűnő férj is, egy majd 9éves nagytesójuk,aki imádja őket.És nagyon,de nagyon boldog vagyok velük!

Edit

Szia Edit!

Olyan jó érzés,mikor olyanok is írnak ebbe a topicba,akik nem közvetlenül vannak érintve,mégis úgy érzik,írniuk kell.Már én sem járok ebben a cipőben,csak érzem,talán erőt adhat,ha leírom a múltamat,és azt,hogyan jutottam el idáig.Talán egy pozitív példa is segíthet.A Te történeted pedig sajnos tipikus,egyre több barátságban fedezem föl magam körül is,mindazonáltal nagyon szomorú,és tanulságos is.Érthetetlen ,hogy egy olyan ember,akiben vakon bíztunk,akire az életünket bíztuk volna rá,az egyik napról a másikra elárulhat minket,mint derült égből a villámcsapás.Mikor terhes lettem a fiammal,volt egy 10 éves barátságom,ami az utóbbi években mélyült el igazán.Apuka faképnél hagyott,a barátnőm pedig egyre jobban kezdett "átállni" apuka pártjára.Vele értett egyet,hogy hát ő még nem szeretne babát,és én értsem meg őt,és én ne tegyem tönkre annak az embernek az életét.És évek múlva is megkaptam a pofámra,hogy miért nem rohantam el az ambulanciára,ahol kaptam volna egy bogyót.Na,ezt mondta akkor,mikor már volt ilyen,mikor a csapból is ez folyt,hogy a tinik,meg bárki élhet a lehetőséggel.Csakhogy évekkel azelőtt nem volt,mikor szerinte nekem szükségem lett volna rá.Azóta megszakadt a kapcsolatunk,én nem keresem,és ha összefutunk,cinikus vagyok az álszent érdeklődéseire.Nem is kell részleteznem,miért..Mindegy,hogy barátnő,anyós,férj vagy ki az,aki így viselkedik,hatalmasat csalódunk benne.Csak az bánt,hogy én meg mindenkinek annyira szívemen viselem a gondját,ahogy Te is kiálltál a barátnőd mellett,mikor bajban volt.Bebizonyosodik ilyenkor sajnos,hogy van akinél ez tiszta szívből jön,van akinék érdekek is motiválnak.A barátnőmnek én is jó voltam mindaddig,míg a férje éjszakázott és ott voltam nála,de hajnalban már én gyalogoltam haza nagy pocakkal,mert haza nem dobtak volna kocsival.Jó voltam,míg meg kellett hallgatni telefonon a bajaikat,de mikor nekem lett volna rá szükségem,rögtön fontosabb volt egy moziba menés neki,vagy egyszerűen csak nem "pazarolta " rám a az egységeit a kártyán.Nagyon örülök,hogy egészséges és boldog gyermekeid vannak,hogy Ti is őszinte boldogságban éltek a férjeddel,és így vagytok egy nagyszerű kis család.A gyermekeid büszkék lesznek rád,az anyukájukra,hogy ilyen szépen felneveled őket.Mi hárman voltunk tesók,három lány.Másnak már parfüm volt a táskájában,én meg tornaóra után a 8x4 golyós dezodorral kenegettem magam.De boldogságban élek,és nagyon összetartunk a hugaimmal.A fa alatt nekünk is volt mindig narancs,és nem vágytam a barbira.Mi is nyaraltunk minden évben Balcsin meg falun a nagyiéknál,és elmentem az első fizetésemből külföldre.Semmiről nem maradtam le.Nem kellett ahhoz luxusban élnem,hogy teljes értékű ember legyek.Sokkal többet értem el az akkori barátaimnál.Mind tengődik a párja meg a szeretője között,elkorcsosodik egy olyan munkahelyen,ahol már rég váltani kellett volna.Én meg gyerekek mellett is tanultam,szép családom van,biztos fizetésem,és csak irigyelnek kívülről,holott ők ítéltek el.Most tükörbe nézhetnek,ki az,akire követ lehetne dobálni,és kinek kellene elszégyellnie magát.
Kívánom,hogy legyél boldog a kis családoddal együtt!!!!
Kriszti

Kriszti!

Köszönöm kedves szavaidat!Én is pont ugyanezt gondolom.Semmilyen veszekedésben eltöltött külföldi nyaralás (volt rá példa a volt barátnőmékkel anno 1gyerekesen) nem pótolja az udvaron eltöltött meghitt grillezést,kártyázást,focizást.
Kívánom mindanyiotoknak a legjobbakat, hogy megtaláljátok a számotokra rendelt boldogságot!Kellemes ünnepeket és boldog új évet mindenkinek!

Edit

Sziasztok!

Üdv itt Kriszta9! Írtad, hogy fáj a szíved amikor boldog kis családokat látsz. Nekem is, de ilyenkor arra gondolok, hogy ki tudja valóban boldogok-e, nem tudhatjuk valójában milyen életük van. A "pasimmal" mi is tökéletes, szép és boldog párnak tűnhetünk az utcán. Nekem ez a gondolat szokott segíteni.

Kcsilla: Kár, hogy Brekucnak a szülés után se könnyebb. Reménykedtem, hogy jobb lesz neki. A mail címem tmoni@rocketmail.com, várom a telcsiszámot és köszi!
Megnéztem a reglapod és én is a Horváthoz járok. Te elégedett voltál vele? Én még godnolkodom, hogy nála maradok-e, mert nem biztos, hogy egyeznek az elképzelésink. Viszont eléggé benne járok már a korban, szóval nem tudom eldönteni mi legyen.
A 4D képdre kiváncsi lennék, ha fel tudnád tenni. Majd megpróbálkozom én is feltenni. Nagyon édes volt a lánykám, tiszta apja. Az én babóm is állandóan alszik az UH alatt, nem lehet felkelteni. Máskor persze napi 24 órában tombol.

Sziasztok

Nagyon meg tudok döbbenni a leírtakon. Tényleg, hogy lehet ember ennyire aljas és gusztustalan??? Legyen az férfi vagy nő. Azt mondják, hogy a barátság sokszor erősebb, mint a szerelem. Hát én már ebben is kezdek kételkedni. Eddig szerencsére az én babusom apja nem zaklatott a gyerek miatt. Mármint, hogy majd kéne neki, vagy ilyesmi miatt. Remélem, hogy a továbbiakban sem fog. Gondoltam, hogy nem lesz egy egyszerű eset, hogy lemondjon a gyerekről, mert a gyámügyet felhívtam, és nem sok jóval biztattak. Abban reménykedek, hogy ha ők ennyire nem akarják, akkor hátha lemond róla. Én megmondtam nekik hogy nem kell tőlük semmi, úgy hogy hátha. Majd a héten felhívom az egyik ügyvéd ismerősömet, hátha tud valami biztatót. Az is eszembe jutott már, hogy elcibálom egy közjegyzőhöz, és ott nyilatkoztatom, hogy lemond a gyerekéről. Még nem tudom mi lesz ezzel kapcsolatosan, csak próbálok okosodni, nehogy hülyeséget tegyek véletlenül. Én nem vagyok jogász, úgyhogy nem tudom ezeket a dolgokat. Csak reménykedni tudok, hogy nem lesz gáz.
Soha nem hittem volna, hogy én is ilyen helyzetbe kerülhetek.
Mindig oda jutok, hogy ember hogy lehet ilyen patkány??? Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy egy kisbaba ugyebár egy boldogság. Még akkor is, ha épp nem túl tökéletesek a feltételek (szerintem sose lesznek ideális körülmények). De ha még valaki nem is örül neki, legalább miért nem hagyja, hogy a másik könnyebben boldoguljon, pl lemond róla, hogy a későbbiekben legalább egy útlevelet tudjon anyuka csináltatni a gyereknek. Az apuka ezzel csak korlátozza a saját gyerekét. Ez meg már ugyebár kimondottan rosszindulat. Mert még ha az anyját korlátozza (bár ahhoz se sok joga volna), de hogy a saját gyerekéét???
Meg hogy az anyja (mármint az én esetemben a gyerek apjának az anyja) hogy mondhat olyat, hogy megöl, ha nem vetetem el. Hát ő miből van???
Na nem bosszankodok tovább. Ma amúgy is elég szétszórt vagyok, azt sem tudom, értelmesen írtam-e amit akartam. Ma egy kicsit depisebb vagyok az átlagnál, de majd remélem nem tart sokáig. (biztos azért, mert egész nap itthon dolgoztam).
Mindenkinek jó estét kívánok.
Ne búslakodjatok, nekem ma az egyik ügyfelem azt mondta, hogy ne aggódjak, egyszer úgyis eljön az, akivel igazán boldog lehetek és nem akarja kukába dobatni a babámat. Hát ez tartja ma bennem a lelket.

sziasztok

Kriszti

Kriszti,ezeket a sorokat mintha én írtam volna...
Ugyanígy átestünk a lemondási dolgon,útlevelen,névváltoztatáson,mindenben keresztbe tett,amiben csak lehet...Undorító emberek..

szia moni!

mindenképpen irok privit, mert ahorváttal kapcsolatban nincs jó infom, de ezeket nem itt osztanám meg veled. de nincs késő h válts nyugi. a kislányod olyané des már most, eszembe jutott h én is mennyire izgultam és olyan boldog voltam mikor először készült 4d uh a fiamról. csak ő aludt, alig lehetett felkelteni. köszönöm h megosztottad velünk a képeket.


kriszta!

én ugy tudom h a gyerektartáshoz tényleg kell a per, de nem kell h nevére vegye, csak az apaságot kell elismernie. viszot akkor tényleg vannak jogai, és kötelességei is. nálunk most ettől bonyolultabb a helyzet, mert az én fiam még a volt férjem nevén van , mivel aválást sokára mondták ki, én meg már terhes voltam akkor és ajog szerint az ő nevére került. az apuka már irtam h nemrég ismerte el, de legbelül érzem h ahogy eddig sem kereste ezután sem fogja, és ez egy kicsit megnyugtat. remélem te is szerencsésebb leszel, mint kriszti,(doktorkitti), és nem fog zaklatni a pici apja.

Sziasztok

Kriszta amiko megszuletett a fiam, en nem jeloltem meg apat az anyakonyvi kivonathoz, 1 honapra ra kaptam levelet a gyamugytol, hogy ki az apa stb stb, en azt mondtam nem tudom.../nagy volt a buli.../
szarok ra mit gondolnak rolam de meg igy a legjobb a fiamnak.

Szia Vaktyúk!
Igazad van,ne is érdekeljen mit gondolnak rólad,a gyermeked biztonsága a fontos!!!!Nálad tudja apuka,hogy van gyerkőc?Mert sajna Krisztánál tudja,és hiába tesz úgy mint Te,az apára ha rájön a görcs,beadhatja ellene a keresetet,és követelhet apasági vizsgálatot,aztán meg már minden jön csőstül...

Sziasztok

na igen, én is attól tartok, nehogy az jusson abba a csökevényes eszébe, hogy valamire még jó is lehet a gyerek. Merthogy neki ráadásul van is olyan ügye, aminél szerintem jól jöhet egy gyerkőc. Nevezetesen egy lakással kapcsolatos per az önkormányzattal. És ha oda bejelenti, hogy neki gyereke lesz, azért mindjárt lökne rajta egy kicsit. Lehet, hogy tényleg az a legjobb megoldás, ha azt mondom, hogy nem tudom ki a papa. Akkor legalább nem kell minden apróságért valakinek a beleegyezése (pl útlevél). Úgy tudom, egy apasági vizsgálat elég drága, nem? Én ilyen százezres nagyságrendet hallottam. Bár lehet, hogy ez hülyeség. De azért remélem, hogy ilyen drága, mert azt a smucig barom úgysem fizetné ki. Gondolhatjátok, hogy eddig egy szem narancsot nem hozott ide, hogy mégiscsak jól jön nekem most a vitamin, akkor ennyi pénzt kiadana-e.
Képzeljétek el, tegnap volt nálam az egyik ügyfelem, velem egykorú lány a barátjával. Mikor elmeséltem, mi történt, a srác azt mondta, hogy ilyen patkány nem lehet valaki. Õ, ha csak egy egyéjszakás kapcsolatban véletlenül teherbe ejtene egy lányt, még akkor is felajánlaná, hogy segít amiben tud, ha már 100%-ig nem tudja felvállalni. Erre csak azt tudtam neki mondani, hogy na igen, nem vagyunk egyformák. Azért az jó érzés, hogy a családom, a barátaim, az ismerőseim, Ti is, de még az ügyfeleim is (még azok is akikkel nem olyan régóta tart a munka-kapcsolatom), mindenki mellettem áll. Senki nem erőszakoskodik, hogy márpedig ebben a helyzetben tényleg el kéne vetessem, meg semmi ilyen rossz megjegyzés. Mindenki jóindulatú. Ja, és tegnap tudtam meg, hogy itt a házban, ahol lakom, az egy 3 gyerekes anyuka szintén terhes. Nagyjából egyidősek vagyunk (talán ő 1 héttel fiatalabb terhes). Õ is azon a véleményen van, hogy nem szabad aggódni, van egy ismerőse, aki 3 gyerekkel maradt egyedül és azóta boldog családban él új párjával. Szóval fel a fejjel, van élet a marson is. Úgyhogy mindenkinek ezt javaslom én is. Én is próbálok eszerint gondolkodni. Kezdem egyre jobban lefoglalni magam (bár ez most nem olyan nehéz, mert a munkámban most kezdődik a hajtás). Így nem gondolkodok hülyeségeken. Majd előbb-utóbb (remélem inkább előbb) lesz egy olyan párom, aki elfogad, és persze a babust is.
Szóval fel a fejjel lányok.
Puszi mindenkinek
Jó éjszakát

Szia Kriszta!
Hát megint csak gratulálni tudok,hogy ilyen erős anyuka vagy,a születendő gyermeked már most nagyon büszke lehet rád,és az is tuti,hogy érezni fogja egész életében,Õ a legfontosabb Neked!!!Le a kalappal előtted,tényleg,őszintén.
Egyre vigyázz csak:mindig az fizeti a bíróságon a perköltséget,aki úgymond veszít.Ha apaságira kerül a sor,először ő fogja kifizetni,de nem kell aggódnia,mert mikor kiderül a bizonyíték,hogy ő az apa,veled fizettetik ki a vizsgálat díját és kapja vissza ő,plusz még a perköltséget is a nyakadba varrják.Én elmentem egy ügyvédnőhöz,5000Ft-ért kaptam tőle jogi tanácsadást,és annyi kérdést tettem föl neki,amennyit csak akartam,csak össze kell írni előtte,hogy az ember lánye el ne felejtsen valamit.Lehet,hogy egy ilyen helyzetben el kellene menned neked is,hogy tisztában légy minden jogi kiskapuval,nehogy olyat tégy,amit utána nem lehet helyrehozni.Nálunk is azért nem mondhatott le Domiról,mert megvolt az apai elismerés,és nekem nem volt egy olyan párom,aki örökbefogadta volna.De mondok valamit,ami talán jó lehet,ezt kellene megkérdezni ügyvédtől:ha egyelőre azt mondod,nem tudod ki az apa,és neki is azt mondod,nem is ő az apja a gyereknek(de ezt ki is hagyhatod).Aztán drukkolni,hogy minél előbb legyen egy párod,aki örökbefogadja a babódat(mert Téged hihetetlenül szeret,és a gyermekedért sajátjaként rajong).Akkor Ti már egy család vagytok,és lehet,hogy hiába jön lobogtatni a jogait.Talán a bíróság mondhatja,hogy korábban is eszébe juthatott volna,ha annyira kell neki a gyermeke,és ezért elutasítja.Nem tudom ilyenkor mi van.Talán az apasági vizsgálatot akkor is kiharcolhatja..Utána kellene nézni.

Sziasztok

Nalunk tudja az "apuka", hogy van gyerek de nem jelentkezik szerencsere, nalunk nem igy indult a szitu mint tobbeteknel, hanem tenyleg egy futo kapcsolat volt es amikor mar egy honapja szakitottam vele, vettem eszre terhes vagyok, mivel volt mar egy kislanyom aki meghalt szivfejl. rendellenesseg miatt, es normalis pasinak hire hamva sem volt bevallaltam egyedul de szinten en voltam a szar szemet aki meg akarja fogni es elveszi szegeny fiu szabadsagat, nem reszleteznem tovabb ezeket a pasas siramokat sztem mindannyiotok ismeri.
Kriszta te nem vagy koteles tudni ki az apa, es azt hazudsz amit akarsz max utolag o perelhet de akkor sincs semmi, sot en a helyedben most elkezdenem hinteni neki megcsaltad stb stb, persze nem szemtol szemben hanem valami haverjatol tudja meg, kezdjen csak el ketelkedni neked az a legjobb, foleg ha nem annyira fontos az a nevetseges tartasdij amivel a kedves "apukak" dobalozni szoktak.
Reka

szia vaktyuk!

régen hallottunk rolad, örülök h irtál. nekem nem is emlitetted az elején,vagy csak nem emlékszem rá, h mi történt veled sajnálom h meghalt a kislányod. biztos nagyon nehéz volt feldolgozni, utána meg az h elhagytak téged is terhesen. most hogy vagytok? a tartásdijjal kapcsolatban, igazad van igyekeznek mindig kihuzni magukat alóla, és a legszomorubb ha az meg sem fordul a fejükben h az agyerek ne adj isten beteg is lehet, akkor meg kell gyógyszer meg egyebek, legalább abban adnának támogatást, ha már lelkileg és egyéb más formában sem állnak mellénk. nekem csak két példa jut eszembe a fiam apjának érzéketlenségére, amikor még terhes voltam és majdnem elment a baba, lesza..a fejem, és nem is érdekelte, amikor meg már megszületett és 2 hetes volt, nagyon sokat bukott, megijedtem mert soha ilyet nem tapasztaltam, azt hittem beteg, meg is üzentem akkor neki ijedtemben, azt hittem majd reagál rá. hát semmi! és azóta is csak hallgat, de mostmár maradjon is igy.talán ha vége a birosági tárgyalásnak, és a tartásdijat megitélik,fizeti is, de a gyereket nem akarja majd látni, (ezt már mondta is egyszer), akkor elmondhatom h "szerencsés" vagyok, és nem kell tartanom h elveszi tőlem. na most megint tul bonyolult voltam, bocsánat, csak szétzuhan a fejem, megint migrénes fejfájásom van.

ha nem jelentkeznék, akkor mindennek ellenére boldog karácsonyt kivánok mindannyitoknak!!

CSilla

sziasztok

köszönöm a jótanácsokat előre is. valamelyik nap beszéltem egy ügyvéd ismerőssel. nagyon aranyos volt. igazából elmondott pár dolgot, hogy mire van jogom, meg apukának mire lenne joga. meg azt is mondta, hogy még várjak a döntéssel, mert most még düh, meg megbántottság van bennem, aztán később majd higgadtan tudom végig gondolni, mi legyen, mi lesz a babának a legjobb. úgyhogy most egyenlőre annyi a biztos, hogy a papa nevére nem fog kerülni a baba. aztán, hogy megmondom-e, hogy ki a papa vagy sem, azt még tényleg nem tudom. vannak kétségeim mindkét lehetőséggel kapcsolatban. egy a biztos: ezek a pasik (minden hasonszőrű kolléga) nekem nem emberek a szememben. végülis ha azt mondom, hogy a gyerekem apja senki, akkor még nem is hazudok.
azért annyira nem vagyok erős ám. valamelyik este is olyat bőgtem. azt hittem már sosem tudom abbahagyni. aztán bealudtam. persze szerencsére nagyon sokan mellettem állnak (szinte minden ismerősöm). a szülésre is már egy egész focicsapat jelentkezett, hogy "ha más nem tud menni, akkor ő szívesen jön". a barátném is tegnap közölte, hogy gondoljam meg, szívesen ideköltözik néhány hétre ha itt lesz az ideje, csak hogy ne legyek egyedül, amikor menni kell. ezek a dolgok azért nagyon sokat segítenek nekem. remélem Nektek is akad ilyen lelki támasz, mert szerintem ezt másképp elviselni nem igazán lehet. én csak ezekben a dolgokban tudok vígasztalódni. meg persze abban, hogy végre jövő nyáron lesz egy édi kisbabám. 29 évesen (jövőre 30) már éppen ideje.

nem tudom, hogy ünnepekig tudok e még jönni, de ha nem, akkor MINDENKINEK NAGYON BOLDOG ÜNNEPEKET KÍVÁNOK, FEL A FEJJEL MINDENKINEK! AKINEK MÁR MEGVAN A BABUS, ANNAK ÖRÖM, HOGY KARÁCSONYKOR LÁTHATJA ÖRÜLNI A CSÖPPSÉGET, AKINEK MÉG NINCS, AZ PEDIG GONDOLJON ARRA, HOGY A KÖVETKEZÕ KARÁCSONYT MÁR A PICIVEL EGYÜTT TÖLTHETI.

PUSZI MINDENKINEK

Kriszti

Sziasztok,
Ma még csak karácsony elötti este van, de én már teljesen kész vagyok. Egész este bőgök, mint a hülye, pedig probálok optimistán gondolkodni, de nem nagyon megy. Azt terveztük, hogy a karácsonyt már tuti együtt töltjük. Erre itt álok 30 hetes terhesen karácsonykor egyedül. Persze a szüleimhez megyek holnap délután, de nem vagyuk épp ideális viszonyban. Ráadásul szégyenlik is a helyzetem, mindenkinek össze-visza hazudnak, hogy együtt élek a gyerek apjával. Nem is tudom, ha más rokonakkal is találkozok mi lesz. Próbálok arra koncentrálni, hogy jövő karikor már Fanni is velem lesz és talán egy apuka is.
Kriszti: tök jó, hogy ennyien melletted állnak. Kicsit irigyellek is ezért.

Sziasztok,
Kedves Tmoni,
Remélem szenteste azért jobb kedved lesz. Az én babám pont szenteste született, az apuka 4 hónapost terhesen hagyott ott engem. Gondolhatod milyen karácsonyom volt... Az igazság az, hogy sokáig ( szülés után még egy évig!!)nem tudtam feldolgozni hogy egyedül maradtam, Ráadásul olyan helyen lakunk (lakótelep) "mindenki tud mindenkiről mindent" és a sok kérdezősködés, majd sajnálkozás még rosszabbította a lelki-helyzetem. A babám ma 2 éves, tündéri és imádnivaló. Õ segített át lelki bajaimon. Rengeteg szeretetet tud adni, s pont ma azon vettem észre magam, hogy nincs is rossz kedvem, hiába vagyok megint egyedül. Megyek kirakom az ajándékokat, mire felkel, már jön is a Jézuska
Boldog karácsonyt mindannyiotoknak

sziasztok

én is elég erősnek hittem magam, most mégsem vagyok az. bevallom őszintén ma én is bőgtem. talán az ünnepek hozzák ki belőlem, h szörnyű érzés a magány főleg ilyenkor. imádom a gyerekeimet de jó lenne most egy társ, mert bár a szüleim is itt vannak, de mind tudjuk az nem ugyanaz. bocsánat, de m,ost semmi jot nem tudok irni.-

Mindenkinek Boldog Karácsonyt!

Amikor nagyon rossz, meg kell próbálni anak örülni hogy nem még rosszab a helyzet.És bízni benne hogy jobb lesz.

Egyébként néha olvaslak titeket, de nem nagyon van erőm írni.
Nálunk egyik "apuka" sem jelenkezett se szülinapkor se most karácson körül.
Kisebbik fiamat nem is látta pedig itt lakik pár utcával arrébb és már három hónap eltelt a születése óta.
Kit érdkel egy ilyen nemtudommi?Le van tojva.
Szerintem jobb kevesebb pénzel nagyjából nyugiban békessékben, mint azér a pár ezresért amit esetleg adna hagyni hogy belógjon-zavarjon a képbe.
Na mindenkinek minden jót!
Ja és brekucnak meg monqnak is gratuláció a babákhoz!
ja még a magánytémához szólva: ahogy elnézem más topikokban csomóan panaszkodnak a férjükre, meg el vannak keseredve hogy nem értenek egyet gyerekkérdésekben egymással meg hogy összevesztek, meg hogy férj elment a haverokkal inkább mint hogy együtt fürdessék a kicsit.szóval akkor sem fenékig tejfel ha van apuka.
Nyilván a legjobb egy igazi TÁRS.Hát akkor mindenkinek ilyet kívánok az új eszetendőre, vagy amikor itt lesz az ideje!(kivéve drkittit, neki van )
megpróbálom föltenni a két tesót ahogy megdumálják a világ dolgait éppen.
sziasztok

damami!

alig hiszem h irtál. gyönyörűek a gyerkőcök. már hiányoltalak, épp mostanában gondoltam rád ha nem is hizsed, h irok,hátha olvasod néha forumot.
kiváncsi vagyok mi történt még veletek azon kivül amit leirtál. nincs testvérféltékenység nálatok? bár a kép alapján nincs, nálunk viszont van, és nem egyszerű mostanra a helyzet, pedig már a fiam 7 hónapos. igazad van a társ kérdésben, de azt a legnehezebb megtalálni.

ha lesz időd és kedved, irj még nekünk.

csilla

itt pedig az én két gyermekem, testvéri szeretetben (féltékenység ellenére).

Sziasztok,

Egész tűrhető volt a tegnapi nap. Igaz megkérdezték a rokonok, hogy hol van most apa. Annyit mondtam, hogy hát most nincs itt. Ebből azért érezték, hogy nem kellene tovább feszegetni a témát és nem is zaklattak többet.

Ma reggel jött apa és közölte, hogy megyünk anyuékhoz mert vett nekik ajándékot. Örültek neki, szóval ma családi ebéd volt anyuéknál. Még össze is tegeződtek és apámmal megbeszélték, hogy jól bewishkyznek ha meg lesz a a kiscsaj. Még szerencse, hogy én is gondoltam az ő szüleire is én is készítettem nekik ajándékot. Szóval a körülményekhez képest egész jól ment idáig minden.

Nagyon édesek mindkettőtök gyerekei. Már alig várom, hogy az én kislányom is kint legyen.

Monih: Neked se lehet egyszeű életed. Apuka azóta se kiváncsi a gyerkőcre?

tmoni!

olyan furcsán hangzik, h most mégis apukával együtt ünnepeltetek!? én legalábbis igy értelmeztem. nem félsz h ujra kiborulsz? vagy miben maradtatok? most meggondolta magát? veletek marad? vagy csak az ünnepek miatt keresett meg téged?beszéltél brekuccal? nem volt gond remélem h megadtam a telcsiszámát.??? nálunk apuka még ünnepekre való tekintettel sem jelentkezett, még egy sms erejéig sem. de erre számitottam nem is lepődtem meg. a szüleim meg arra tippeltek h most jelentkezni fog. hát nekem lett igazam. de erről ennyit. el sem hiszed milyen hamar elszalad az idő, és nem soká te is a karodban foghatod a picikédet..))

Csilla

Sziasztok

Igy utolag szeretnek mindenkinek Boldog Karacsonyt kivanni.
Csilla a regota igert kepek

TMoni most olvastam csak a hozzászolásod, sztem nagyon meg fogod bánni, de ez az én véleményem.
Van egy barátnöm, hihetetlenül "fogtechnikus" nem volt hajlando normális gyerekülést venni a torpejenek mert minek az /amugy tele van pénzzel/ ehhez képest azért, hogy a pasijat kiengedjék a sittröl több 100ezer ftot költ /mindenoras epp/ es a pasija ki is jott aki az uj nojevel karacsonyoz ill unnepli az egy hetes szabadsagat ugy hogy szetissza, kokszolja, stb magat es a baratnomnek csak azert kell a pasi, hogy "legyen apja" a gyerekenek, normalis az ilyen?????????? Es ugy gondolja ha megindul a szules majd az apuka bemegy vele..... Mert epp persze veluk van.