Félek még örülni, mi van ha nem igaz, mi van ha baj lesz, jaj, úgy utálom, hogy ilyen parázós vagyok!
itt a görbém, ma is 37 volt a hőm, bár most 5:58-kor felébredtem, vártam még 12 percet és nem bírtam tovább, úgyhogy ma kicsit korábban mértem, aztán kisurrantam a Wc-be és megcsináltam a tesztet és aztán nem hittem a szememnek.
Utána visszabújtam a férjemnek és elmakogtam neki, hogy apuka lesz. Van három kutyánk, nekik elmondta a nagy hírt, de előbb megkérdezte, hogy szabad-e, mert hogy babona meg minden. Első reakciója az volt, hogy vigyorgott, nézett rám és azt kérdezgette "tényleg?, nem szivatsz?" Nem hitte el ő sem és amig el nem indultam munkába azt mondogatta, hogy meg kellene csinálni a másik tesztet is, hogy biztos legyen. Én meg nem akartam megcsinálni, mert félek, hogy az nem lesz pozitív.
Kitaláltam már korábban, hogyha pozitív lesz a teszt, akkor a fa alá teszek egy Anne Gedes képeslapot borítékban és ráírom anyuék és anyosomék nevét, belülre pedig azt írom, hogy "Kedves Nagymamik és Nagypapik! Boldog karácsonyt kívánok!" Vagy valami ilyesmi, majd még finomítom.
Anyukám egyébként jan. 1-én lesz 50 éves, már meg van szervezve neki a meglepetés buli, de a legnagyobb ajándék neki is és mindegyik szülőnek ez lesz. Anyuval ma találkoztam, mert itt dolgozik mellettünk és nagyon szeretném elmondani neki, kérdezte miért vagyok morcos, nem tudom, hogy viselkedjek. Annyira szeretném, ha igaz lenne.