Helloka! Újra itt!
Bartika!
Úgy tervezem, hogy a végéig dolgozni szeretnék. Recepciós vagyok itt a termálfürdőn. Univerzálisak vagyunk kolleganőmmel, mert két helyen is váltjuk egymást. Van egy gyógyászati rész, kis büfével (kávé, ücsi, süti, stb.) és egy kemping-panzió recepció. A gyógyászaton a reumatológiai kezelésre járó betegek adminisztrációját csináljuk, plusz a privát masszázsra érkezőket írjuk be, kedveskedünk, mosolygunk az öreg nénikre, bácsikra, stb!
Ez még nem lenne olyan megerőltető fizikailag, de sajnos a mi munkakörünkbe tartozik a tangentorkádak (víz alatti vízsugármasszázs) mosása is, ami naponta 8-10 alkalmat jelent. Ebben sem szakadnék meg csak sajnos pont olyan magasságban van a kád, hogy ha belehajolok, pont a hasamat nyomja a széle. A hetek nagyobb részében itt vagyok (voltam) a gyógyászaton, és kevesebbet a panzió résznél. Mivel elég családias a hangulat, kis cég, mindenki ismer mindenkit, jó fej a főnök is, megbeszéltük, hogy a gyógyászaton már csak hétvégente dolgozok. Persze nem mindkét nap, hanem egyik hétvégén a szombat szabad, másikon a vasárnap. Így elviselhető. Meg már hozzászoktam. És hétvégén nincs, vagy nagyon kevés a TB-s beutalós kezelés, tehát nincs is tangentorozás, lightosabb a meló. De ezt is csak egy darabig csinálom, mert nagyobb pocakkal minden nehezebb. Így maradt a másik recepció, ami csak irodai munkát jelent. Bejelentkeztetés, fizettetés, számítógép, telefon, iktatás, szóval minden, ami könnyű. Ezzel akár a végéig is elszórakozok. Így tervezem. És szerencsére főnök ebben teljes mértékben támogat. Kicsit nagyképűen hangzik, de úgy is mondhatjuk, hogy valahol én vagyok a jobbkeze. Sok mindent rám lehet bízni, szeretnek a visszajáró betegek és vendégek is, sokan velem együtt már most babalázban égnek!
Meg hát szeretem is csinálni. Bár néha (főleg nyáron) amikor sokan vannak, már-már fárasztó meghallgatni mindenki gondját-baját. Sokszor ebbe fáradok bele, nem is abba amit valóban csinálok. De hát ez ezzel jár. És összességében szeretek emberekkel foglalkozni, szóval nem panaszkodhatok. Vissza is várnak dolgozni, persze ez majd csak akkor derül ki igazán, amikor majd már ott vagyok!
És így a végén még annyit szeretnék kérdezni tőletek, hogy ki hányadik babát várja? Próbáltam kibogozni az előzményekből, de sokan vagytok
, rengeteg van, még nem jutottam el a végére. Vagyis az elejére!
Köszönöm: Nadine.