Sziasztok!
Ahogy ígértem, itt vagyok.
Juli,
de biztos nem izgatja a dolog Nadi párját. A pasiknak van még egy tulajdonsága: k...ára pókerarcuk van.
A párom ez idő alatt - utólag derült ki - gyógyszert szedett, orvosnál volt, annyira nem tudott mit kezdeni a tehetetlenséggel. És azt mondta, h. szörnyű volt, h. én bele voltam süppedve az önsajnálatba, mert ettől csak nagyobb büntudata lett, s görcsként telepedett ez az egész rá.
Egy idősebb, nagyon kemény, szigorú kolleganőm egyszer azt mondta: egy kapcsolatban nincs megalázkodás (most nem a szélsőségekre gondolok pl. erőszak)
És Juli, bár egy romantikus naiv (vagy buta?) libának, pöttyöskönyvvel a hónom alatt érzem már magam
, de hidd el, nálam kevés szkeptikusabb és gyanakvóbb, pesszimistább ember van a Földön.
De ezen tulajdonsgok erősítették a problémánkat, s mikor át tudtam lépni az egomon, akkor jöttem rá, h. a páromnak segítségre van szüksége, nem ellenség.
Azt hiszem, Juli, ne legyen üldözésid (vagy előítéleted, előfeltevésed az olvasókról
). Nem a népszerűség kedvéért írunk ide szerintem. És az a jó, ha sokfélék a vélemények.
Az együttélés nehéz, tenni kell minkét félnek érte. Lehet, h. nem tettél meg mindent (nincs is definiálva, mi az a minden
), lehet, h. az exed amúgy is más "massza".
De abban szerintem egyetértünk, h. jó, h. leírod ide a véleményedet. Nadi sem azt várja, h. azt írd, amit hallani akar.
Nadi,
én is sokszor éreztem, h. felháborító, elkeserítő, megalázó, amit csinálok. Aztán kijött apránként a páromból sok panasz, sérelem. Nem is volt mindig következetes, s sajnos most sem tudnám összefoglalni, mi is volt a baj. (A hormonok a legegyszerűbb.
)
És azóta tudom, h. a kapcsolat nem csak úgy van. Tenni kell érte minden órában na jó, kis túlzással.
És lehet, h. holnap kiderül, h. van vkije.
És tartom az álláspontomat, h. aki megcsalja a társát, az a gyanút el akarja terelni. Ha meg már annyira "leszarom" szinten van, akkor ennyire sem kedves, mint Nadi párja, akkor eltűnik otthonról, akkornnem ad a látszatra sem.
Én felnagyítottam a dolgokat, s bárhogy igyekeztem, pánikomban központi kérdést csináltam az ügyből, és ezzel örvényként lehúztam csak a párom esélyeit, hátráltattam.
Szó szerint hangzott el a párom szájából: "Amúgy is szorongok, te meg folyton emlékeztetsz rá. Ideges leszek, megbántlak, tehetetlenségemben, dühömben csak újabb sebeket ejtek rajtad."
El kell terelni a párod figyelmét a kapcsolatotokról (és a tiédet is). Itt már nincs helye spontaneitásnak, pedig a szexhez az kell.
Egy kicsit tudd "leszarni" a dolgokat...
szerintem
Juli, jobban vagy a műtét után?
Anamaria, köszi az aggódást.
Sajna, nem úgy haladok a takarítással, mint szeretném...de én utálnám, vki. itt "molyolgatna" a családi fészekben.
Kata, félelmetes egy perszóna vagy, hallod-e?