Halihó,
Ma apa altatja Lilit, így le tudok ülni kicsit a gép elé. Micsoda egy napunk volt ma, jó hogy már vége. Reggel oviba menet, látom, hogy a szépséges szürke cicánk az út szélén fekszik kiterülve
. Lili szerencsére nem látta meg, majd hétvégén finoman megmagyarázom neki, hogy őt már nem fogjuk látni többet. A napot szinte végig a konyhában töltöttem, megfőztem szinte mindent holnapra a nagyvendégségre. Holnap már csak a köreteket kell frissen összeütni és slussz. Izgulok nagyon a holnap miatt, mert olyan rokonok jönnek akik nem is voltak még nálunk, a keresztmamám meg talán 1x. Csináltam tiramisut és málnahabtortát is
. A pofim továbbra is jó kis puklis, hétfőre majd kitalálom, hogy hova menjek vele, remélem addig nem fog megfájdulni. Egyébként ma kiöntöttem szívem-lelkem apának. Totál kivagyok
. Mindennel foglakozunk, csak magunkkal és egymással nem és ezt nem akarom így folytatni. Szerencsére nincs gond még eddig a kapcsolatunkkal, de nem is akarom azt megvárni, szeretném megelőzni a bajt. Ez az egyik, a másik, hogy nagyon mélyponton vagyok fizikailag. Gyakorlatilag kb 4 éve vagy terhes vagyok, vagy szoptatok, és ez nagyon sok. Mert ugye abban a hónapban tudtam meg, hogy terhes vagyok, amikor Lili abbahagyta a szopizást. Nem írom le mennyi nyavalyám van, de döntöttem, mindennek a végére járok és kigyógyítom magam. Egyszerűen meguntam, hogy magamra sosincs idő. Ezentúl igenis kell, hogy legyen, és ezt szerencsére apa is megérti, gondolom látja rajtam, hogy most ez milyen fontos nekem
. Megint meg fogom reformálni kicsit a napirendünket, az mindig segít
, aztán remélhetőleg eljutok hamarosan oda is, hogy esténként le tudjak ülni könyvet olvasni, esetleg hímezni
.
Csics,
Drukk a műtéthez! Mesélj majd.
Rit,
Köszi. Ma rendesen leesett az állam. Lilivel készülődtünk hazafelé az oviban, egyszer csak jöttek ki a nagycsoportosok, egyből Lilihez és mint az ezer éves barátokat úgy köszöntek neki, hogy: Szia Lili! közben meg a vállát simogatták, én meg csak lestem
. Ja és tegnap hazafelé mondja Lili, hogy mesélt bent Baláról, kérdem mit? Hát azt hogy a konyhában a sok morzsát összeszedi és a szájába veszi. Na mondom szegény fejem, biztosan azt hiszik, hogy sohasem takarítok
, erre Lili: dehogy anya, azt is mondtam, hogy egyfolytában porszívózol, meg én is
. Ja és hozzátette, hogy ezen mindenki nagyon nagyot nevetett, hát mit mondjak én is
.
Jól hangzik ez az ovi.
Nyuszi,
Értettem nyuszimami
!
A reggeli és az uzsi a mi ovinkban is egész normális, sőt szinte nincs is olyan, hogy ne kapnának zöldséget hozzá, igaz azt még itthon ki szoktam egészíteni rendesen, de ez is valami. Eddig 1x volt párizsi, egyébként sonka, sajt, vagy gyümölcsjoghurt van a kiflihez vagy a kenyérhez. Na jó, 1x volt libazsíros kenyér
.
Bala kapott a szülinapjára olyan toligát, amit tőletek kaptunk kölcsön, amikor Lili tanult járni. Hát hogy annak mekkora sikere van
, a kispasi 2 nap alatt megtanulta, hogy kell vele kanyarodni, úgy hogy most már nagyon megy. Igaz néha esik is rendesen, főleg ha tolja és elfelejt lépni, vagy vissza húzza és állva marad
.
Conti,
Jobbulást Bettinek!
Na irány az ágy,
Puszi,
Ilke