And! Nem vagyok ám mindenben ilyen bátor, de vannak előjelek, ha itt az idő. Én meg semmit se érzek, most is bejöttem megtudakolni, hogy mikor lesz évnyitó, nálunk az nagy társasági esemény. Van még egy szép blúzom, a kismama kollekcióból, amit be akarok mutatni a kollégáknak. Mult héten amikor voltam a corában automatikusan megnéztem a kismama rucikat, és olyan furcsa volt arra gondolni, hogy már nem fog kelleni. Annyira megszoktam az állapotomat...
. El se tudom képzelni, milyen lesz, ha már nemcsak tükörből látom bizonyos részeimet
.
Na szóval az utazásra visszatérve, láttam, hogy sokan nem mertek nekiindulni, azért írtam, hogy én tök jól éreztem magam, kivéve a lábdagadást (édi volt, nem tudom ki írta: olyan mint egy nyuszis lufi
), de ez a pluszkilókkal meg az állapottal jár. Az én pasim jól kezeli a kismamival utazunk kérdést, ha kell megáll hogy levegőzzek, pisiljek stb. és tök normálisnak veszi, nem idegeskedik miatta. Tehát a "sofőr" hozzáállásától is függ, hogy milyen az utazás.
Penna! Olvastam persze a vakriasztásodat, és teljesen egyetértek, kétség esetén én is a korházba mennék, hiába írták itt is, hogy a szülési fájdalom nem keverhető össze mással, meg a dokink is mondta, hogy másodpercekig tartó kőkemény has, stb. tünetek, de egyetlen esetet se hallottam, amikor megbántották volna a kismamit. Max. utána nevetnek egy jót, de ez szerintem belefér, nagyon stresszes melójuk van, semmi pénzért...
Hari, szerintem nagyon komoly lett a frizurád, előtte olyan kis szeleburdi fürtös volt, most meg olyan kis pedáns. A pocakod meg hatalmas, én naptár szerint előrébb vagyok asszem, de alig van pocim, Hozzád képest. Mondjuk a mamim már így is sajnált, hogy ebben a melegben hurcolom a pocit, de mivel ő is és a párom is jelentős súlyfelesleggel küzd, mondtam neki, hogy én sajnálom őket, az én pocim legalább záros határidőn belül elmúlik
. Mostanában emlegettelek, tényleg a pocakmérettel egyre terhesebbnek érzi magát az ember. A gyomorégésem még most is megvan, nem tudlak bíztatni, kitartás. Az én párom eléggé gyomorégős, rá is kapott a rennie-mre, pedig eddig jó volt neki a sima szódabikarbóna... Szóval ő megérti, milyen amikor a pici az egész gyomortartalmat visszafocizza a nyelőcsőbe. Én a délutáni szundikból már többször ébredtem úgy, hogy köhögnöm kellett, annyira visszajött... De csak leszáll egyszer és vége lesz ennek is.
Angelani! Drága, Te már két hónapja folyton szülni készülsz
. Ne izgulj. Már nincs sok. Egyél rendesen és ne hajts magad. Szedsz vasat? Vitamint? Vigyázz magadra, ez a babó érdekei is, ha már ennyit küzdöttetetk érte!
Rokica! Mi a helyzet? Tegnap találkoztam a földalattin a hugommal, ő is bagyon izgul érted
. Pont gondoltam valamelyik nap amikor szoftosan tornáztam egy kicsit, hogy a labdán való ugrándozás is jót tesz, a doki szerint segíti a beilleszkedést. Azt meg tényleg nem értem, hogy hogyan lehet korházanként (orvosonként?) eltérő, hogy mikor indítanak szülést, van ahol 40+5-nél, van ahol 42-nél. Ne idegeskedj, a mamám kettőnket tulhordott, oxitocinnal és burokrepesztéssel születtünk normál módon. Tehát a beindítás nem feltétlenül császár, csak Te is legyél laza, és engedd kibújni a kicsit. (Na jól játszom a pszichológust
?)
D