Sziasztok!
Angéla
Nagyon örülök, hogy jöttök Connie-hoz a talira és kíváncsi vagyok a cukrász anyós-féle édességre!
Megértem, hogy nem tudsz többet írni minden nap, Valér izgő-mozgónak látszik a képeken is, igazi aranyos kissrácnak.
Nálunk is zajlik az élet ezerrel minden nap, de én kiharcolok magamnak kis időt mindig arra, ami jólesik, akár 5 percet, pl könyvolvasás, vagy amíg a bögrécske kávémat iszogatom, kiülök a teraszra elmélázni, vagy írok itt a neten stb. Muszály, hogy legyen egy icipici időm ilyesmire, mert a lelkemnek kell, így is már annyi mindenről lemondtam. Úgy értem vannak hobbijaim, amikkel szeretek foglalkozni, csak egyre kevesebb rájuk az időm, de kell, hogy legyen. Mert így tudok teljesértékű mami lenni. Szóval én így szoktam csinálni
Kingu
Társasházban laktunk mi is ezelőtt, tudom milyen. Pedig nálunk még nem is hallatszott át annyira minden, de akkor is, azért mégis jobb a magam ura lenni a saját házamban, az biztos. Még úgy is, hogy iszonyú sok munka van egy ház körül. A társasházban volt egy-két igen furi szomszéd. Nálatok is?
A barackos keksz egyszerű.
Van ilyen aprítógépem, és a barackot vagy más gyümölcsöt pl almát beleteszem darabokban, rászórok kevés darált háztartási kekszet (így veszem darálva) és kevés forralt vizet. Összeturmixolom és kész. Annyi forralt vizet teszek bele, hogy jó, pürés állaga legyen. Ma almát adtam így, mert a barackok nagyon kemények, ami itthon van. Egy almából csináltam egy adag pürét és két részletben (de és du) kapja meg. Timurr is írta, hogy Maja remeg a kajáért, na, én is ezt tapasztalom, alig bírja Rozika kivárni, míg a kanál újra a szájához ér, nagyon gyorsan akar enni, próbálom visszafogni.
Mukika, Hüpi
Bocsi, hogy írtam a gyerekrablós sztorit, de jobb félni, mint megijedni. Nekem sem megy ki a fejemből, főleg azért, mert valszeg az elkövető régóta készülhetett erre, csak az alkalmat várta. A szemét állat (bocs). Én még a nagylányaimat is féltem, hurcolászom őket a suliba, egyedül nem engedem őket még sehova.
Mukika, én is próbálok mindent megtenni, hogy a cicánk ne menjen bele a baba ágyába, de tul képp ez a veszély a szülésig állt fenn. Azóta nem megy ilyen babás helyekre, biztos érzi a baba illatát. De nagyon kiakadnék, ha mégis bemászna pl a babakocsiba.
A parákkal kapcsolatban, én mindig azt szoktam mondani, ha felróják nekem, hogy aggódom ezért-azért, hogy nekem, mint anyukának , egyik fő dolgom az aggódás. Nem tudok kivetkőzni magamból. De, sztem ez teljesen normális, hogy aggódunk. Én képes lennék ölni a gyerekeimért, pedig mielőtt ők lettek volna, eszembe sem jutott ilyesmi.
Vezso
folyt köv