Hali Lányok!
Már második napja vagyunk itthon Lillával. Bevallom tegnap nagyon féltem, állandóan néztem a gyerek, hogy nem lázas e, vagy nem álmos e, ha álmos, akkor miért álmos...Annyira vizsgálgattam, hogy a gyerek már tolt el magától.
Ma reggel 6.45 -ig bírtam, akkor megpiszkálgattam kicsit a csajszit, hogy ébred e.
Hát felébredt, de nem nagyon örült nekem, még álmi volt egy kicsit. Azért mára már kezd elmúlni a pánikolásom. Figyelem rendesen, de nem ez tölti ki a napomat. Ami számomra jó hír, hogy a széklete ma kifejezetten kemény volt.
(bocsika)
Dokinénivel megegyeztünk, hogy azért csináltatunk még egy vizeletvizsgálatot, mivel a kórházban nem sikerült a zacsis vizeletgyüjtés, és nem is foglalkoztak vele. Ezért dokinéni írt kísérőpapírt, én meg mareggel levettem Lilláról a pelust, ráültettem a bilire. Így játszottunk.
Építettünk. Aztán csorr-csorr, és meg is érkezett a vizeletminta. Gyorsan átmertem egy kémcsőbe, apa riaszt...és már vizsgálják is.
Remélem, nem találnak semmi mást...
Ja, és olyan étvágya van most LIllának, hogy már furcsálom is. Egész nap mondja, hogy hammm-hammm. De nem csak úgy cél nélkül, megy a konyhába. A napi ötször étkezésen kívül még folyamatosan eszik vagy kekszet, vagy almát...már attól félek, hogy kicsit sok lesz. Viszont alig tudom róla elterelni a figyelmét. És tényleg éhes, mert tegnap ebéd előtt üvöltött, csapkodott. Mikor kész lett a leves, akkor úgy ettünk, hogy az ő kezében volt egy táskanál, ő azzal evett, nálam egy evőkanál, és azzal nyomtam be. És ha látta, hogy maradt még a kanálon valami, akkor addig nem volt hajlandó rágni, amíg azt be nem kapta...
Megyek, van még egy kis dolgom. Még alszik a csajszi. Már mostam három adagot, kivasaltam, megfőztem, takarítok (csak ez félbeszakadt, alvás közben nem akarok zörögni)...de még mindig van mit csinálni.
Pussz mindenkinek!
Timi