Az előbb írtam egy csomót, de elszállt...
Na akkor megpróbálom mégegyszer:
Móni!
Nem értettem félre semmit, csak én is nagyon nagy dilemmában vagyok. Mert most vagyok az első Closty mentes hónapban és nagyon sokan estek már ilyenkor teherbe. Igazánból félek, hogy még most is hat, és ha meg is foganna, a sz*r hormonjaim miatt úgy járnék pár hét múlva, mint Emese, és ezt -érthetően- nem akarom.
Nagyon jól megfogalmaztad ezt az életberendezés-dolgot. Már régóta rágomj magam ezen, de még nem sikerült ilyen jól összeszednem.
Nekem is sajnos a baba volt az életcélom, és ez nagyon nem jó!
Ezért kezdtem volna a búvárkodást, de egyszerűen nem akar öszejönni. na majd türelmes leszek.
Sajnálom, hogy nem jó hírekkel jöttél az UH ról, de ennek valamiért így kellett lennie.
Most nagyon türelmes vagyok. A szívem mélyén érzem, hogy biztosan sikerülni fog, csak még érnem kel egy kicsit és nem hamar, de nem is soká, spontán össze fog jönni egy gyönyörű kisbaba, akivek probléma-mentes terhességem és szülésem lesz. csak ki kell várni az időt.
Addig meg egymással foglalkozunk, jókat bulizunk, a hétvégén leugrunk a Balatonra, utána anyámékkal egy hétvége, azután a barátnőméknél egy hétvége, majd egy férjem-kollégái-azok feleségei-gyerekei-buli egy tóparton, szóval lesz elfoglaltság
És közben nagyon-nagyon szeretjük egymást.
(Végül is a kapcsolatunk elején így terveztük, hogy miután különköltöztünk, 2 évet kettesben élünk és csak utána jön a baba. Lehet, hogy jól is van ez így
)
Micsoda szóf*sásom van...