Timi: suli
A tejjel az a baj nyáron, hogy nyár van, meleg, és ilyenkor sokkal nagyobb baj lehet a nem megfelelő tárolásból, jöhetnek a bacik,... Ez az egy hónap már nem számít! Én is kivárom Edinánál!
És Rita kapcsán jut eszembe, először reggel adjad csak a kisasszonynak, hogy ha baj van. tudjatok szaladni!
Mesét mi is olvasunk minden este csajoknak!
Hiszti
Rita: doki szerint mi a baja? Én ma beszéltem a miénkkel. Szerinte sok most a mandulagyuszi! ÉS az magas lázzal is jár.
Anikó: most olvaslak, és nesze
Tényleg sok a mandulagyuszi. Jobbulást! Mit kapott rá Bence?
<font size="-1"><font color="0000ff">Az agyhártyagyulladásról
Avagy ismerjük meg azt, amitől félünk!
Napjaink egyik vezető híranyaga valamennyi televíziós-és rádiócsatorna híradójában, valamennyi napilap az első oldalon foglalkozik vele. Azzal a kórképpel, amelyről az átlagember alig valamit tud, és amit tud, az sokkal inkább pánikot, félelmet keltő, mint a valóságot híven tükröző információ.
Először is, mi tulajdonképpen ennek a betegségnek a lényege, és hogyan keletkezik? A gyulladás a meningitis esetében a lágy agyhártya(ák) gyulladását jelenti, vagyis a kórokozó a központi idegrendszerbe kerül, azt betegíti meg. Eközben számtalan biokémiai folyamat zajlik le, melyek során többféle, részben a kórokozó, részben saját immunrendszerünk által termelt anyag, fehérvérsejt stb. gyűlik a gyulladás helyére, az agyhártyára, és ott különböző reakciókat eredményez.(pl. vérbőség, vizenyő, szövetkárosodás stb.) Ezeknek a folyamatoknak a következményei jelennek meg a klinikai tünetek formájában. Ezeket észleli a beteg, és ezek alapján születik meg az első vizsgáló orvos diagnózisa, melyet a laboratóriumi vizsgálatok tesznek bizonyossá.
Sajnos azonban a klinikai tünetek nem minden esetben vetik fel egyértelműen az idegrendszeri gyulladás lehtőségét, mert hasonlatosak lehetnek a télen egyébként gyakori influenza-szerű megbetegedések tüneteihez. Van azonban néhány alapvető jellemző, melyek fennállása a laikusokban is fel kell, hogy vesse, a betegség az idegrendszert is érintheti.
Ezek a tünetek a következők:
- Általában magas láz
- Erős fejfájás
- A tudati állapot zavartsága (a beteg nem reagál a helyzetnek megfelelően, vagy egyáltalán nem reagál az ingerekre, esetleg csak fokozottan aluszékony, vagy éppen ellenkezőleg túlzottan nyugtalan, csecsemőknél vigasztalhatatlan, semmire sem szűnő, magas, sipító hangú sírás jelentkezhet)
- A beteg elesett, rossz általános állapotú, közérzete rossz, a gyermek nem játszik, fekszik, nem eszik, nyűgös, nyugtalan, vagy folyamatosan alszik.
- Járása bizonytalanná válik, szédül, hányingere van, hány.
- Esetleg látászavarról számol be.
- Lefektetve típusos esetben jellegzetes módon fekszik, ún. vadászkutya-tartásban (oldalán fekszik, lábait sokszor felhúzva, fejét hátraszegi, és ellenáll, ha előre akarjuk hajlítani)
- Súlyos esetben a testén kiütések jelennek meg, melyek száma gyorsan nő. Ezek a kiütések valójában apró bevérzések, melyek rendkívül súlyos állapotra utalnak.
Összességében, ami leginkább jellemző az agyhártyagyulladások minden formájára, függetlenül attól, hogy milyen kórokozó okozza, az a folyamat rendkívül gyors előrehaladása, gyakorlatilag az órák alatt bekövetkező rosszabbodás, mely a megfelelő orvosi kezelés nélkül többnyire végzetes.
Éppen ezért a felsorolt tünetek bármelyikének észlelésekor egyértelműen az tanácsolható a szülőknek, hogy azonnal vigyék orvoshoz a gyermeket, aki ezután speciális klinikai vizsgálatokkal megerősíti, vagy elveti a meningitis diagnózisát.
Amennyiben az agyhártyagyulladás gyanúja az első orvosi vizsgálat alapján nem zárható ki, a beteg kórházba, lehetőség szerint fertőző osztályra kerül, illetve olyan osztályra, ahol a megfelelő elkülönítése a többi beteg védelmében lehetséges. A biztos diagnózist a laboratóriumi vizsgálatok, elsősorban az agyfolyadék (liquor) különböző vizsgálatai alapján lehet felállítani. Így lehet különbséget tenni a vírus, illetve a baktérium okozta agyhártyagyulladás között, illetve a liquor tenyésztésével a kórokozó baktériumot lehet pontosan azonosítani. Mivel ez utóbbi 1-2 napot vesz igénybe, de addig a kezeléssel nem lehet várni, már az első agyfolyadék vizsgálatok, a klinikai kép és a különböző ún. gyorstesztek alapján megkezdhető a beteg gyógyítása.
A gyógykezelés valamennyi gennyes agyhártyagyulladásos esetben igen komplex, intenzív ellátást igénylő feladat, melyre kizárólag csak jól felszerelt kórházi körülmények között kerülhet sor. A kezelési elvekre vonatkozó szakmai irányadások gyakorlatilag egységesnek tekinthetők az egész országban, s ezen előírások megegyeznek a nemzetközi gyakorlatban a világ fejlett országaiban alkalmazott és eredményes gyógyító elvekkel. A gyorsabb és pontosabb diagnosztikának, az egyre modernebb gyógyszereknek, az intenzív therápia fejlődésének és a rehabilitációnak köszönhetően napjainkban a gennyes agyhártyagyulladás okozta halálozás csökken, és csökken a komolyabb idegrendszeri károsodások (pl. nagyothallás) kialakulása.
Forrás:
http://www.hazipatika.com/articles/Az_agyhartyagyulladasrol?aid=20011126134901 </font></font>
Anikó: és Bencének nem ez van, az tuti!!!
Zs.
[
[
[/url
