2005.08.02 00:00
Szerző: bannamari
Lilla!
Amikor hazajöttünk akkor nálunk rendszeresen egybefolyt a fél 7-es és a fél 10-es szopi. Most is úgy van, hogy este állandóan éhesek, a fél hetes szopi (ami most inkább 6 órakor van) után még kiabálnak legalább egy-másfél órát. Én olyankor ölbe szoktam őket venni, hogy ne nagyon üvöltsenek. Igaziból nem fejtettem még meg, hogy tulajdonképpen miért is van akkora hiszti az esti szopi előtti másfél-két órában, csak gyanakszom rá, hogy olyankor éhesebbek. Ez tulajdonképpen mindig is így volt, és erre csak annyi volt a gyógyszerem, hogy ölbe vettem őket és dédelgettem a fürdetésig. Utána szopi és mentek/nek aludni.
Miután hazajöttünk, én a fejéssel nem nagyon bíbelődtem, mert rögtön többet ettek, mint a kórházban, így nem sokkal több tejem volt, mint amit megettek. Az igényükkel pedig növekedett a tej mennyisége is. Csak mostanában kezdtem el fejni, mert amióta 6-7 órákat alszanak éjszaka hajnalra úgy tele lesz a cicim, hogy durran szét. Tehát hajnalban le szoktam fejni kb. 180-at, és azt fagyasztom. Az állandó fejéssel épp azért álltam le, mert a tej elég volt, a fagyasztóm megtelt, tejet pedig nem nagyon akartam leadni, mert nagy macera. No meg sok időt meg tudtam vele spórolni is. Amúgy a hajnali fejés nekem most is másfél óra, mert valahogy nem akar működni fejés közben ez a tejleadó reflex.
Alvás: napközben nem tudnám megmondani, hogy mikor mennyit alszanak. Igazból minden szopi között alszanak egy keveset (kivéve a vacsi előtt), de délután szokott olyan is lenni, hogy két szopi között végig alszanak.
Amikor fent vannak, akkor egy keveset gőgicsélnek, ami csak egy-két eööö, hööö, esetleg ge szótagból áll, de nem olyan látványos. Ma volt olyan, hogy Gergő álmában felnevetett, mint ahogy a nagyok nevetnek. Meg most már Ádám szokott hangokat adni nevetés közben.
Amúgy Ádám ahogy hazajöttünk, rögtön egy kis mosolyautomata lett, ahogy hozzászólok, rendelésre vigyorog (a 8. héten jöttünk haza). Gergő viszont nem olyan rég mosolyog, talán csak vagy 3 hete, de messziről nem olyan sokat és nem rendelésre, hanem csak néha, amikor neki kedve van.
Játék: első perctől ott volt a zenélő forgó a fejük felett, és reagáltak is a zenére, de nem láttak el odáig. Tulajdonképpen nem is vártuk/hattuk, hogy nézelődjenek, mert ugye a szemben az ereződés csak a 40. héten fejeződött be, tehát addig úgymond nem is volt teljesen működőképes a szemük. Amúgy a zenélő forgót kb. 4-5 hete követik a szemükkel, és ugyanennyi ideje figyelnek más dolgokra is a környezetükben.
Mondjuk, a játékokat amiket odateszünk nem fogják meg, és nem is nagyon nézegetik, csak ha mi csörgünk-zörgünk velük (még akkor sem biztos).
A fejüket viszont nagyon szépen tartják, kinyomják magukat, ha hasra teszem őket (neha egész hosszasan elnézelődnek úgy), illetve a lábuk is nagyon erős. Először csak kinyomták magukat a lábukkal, most már lépegetnek is, ha leér a lábuk. Persze nem erőltetjük, de jó látni, hogy ügyesednek. Az ölünkbe is szoktuk ültetni, és már igazi ülés ez, úgy értem, hogy már nem csuklanak össze, mint egy bicska és nem folynak szét.
Sajnos Gergő baloldalazik egy kicsit, ami abból áll, hogy nem szeret jobb oldalra fordulni. Péternek már vagy két hete feltűnt, de én állandóan lehordtam, hogy ugyan már, ez természetes. Igazi struccpolitikát folytattam, ami most nagyon bánt, mert megmutathattuk volna a dokinéninknek mielőtt elment szabadságra. Ma megmutattuk a dévényesnek, aki mutatta is, hogy ahogy fordítjuk a fejét, emeli hozzá a vállát is, mert úgy könnyebb neki fordulni. Most kicsit kimasszírozta, így ma Gergő többet is fordult jobb oldalra, sőt, most jobbra fordulva alszik.
Szóval igaziból ezt egyrészt azért írtam le, hogy panaszkodjam egy kicsit, és talán könnyebb is lesz, mert most csak vádolom magam miatta, hogy nem akartam észrevenni, másrészt, hogy tudj róla, hogy erre is oda kell figyeni.
Most Péterrel azon vitázunk, hogy hívjam-e fel a dokinéninket a szabadság alatt ezzel. Péter azt mondja, hogy ráérek majd két hét múlva, ha visszajön szabiról, mert addig úgysem tud mit tenni, én viszont szeretném ha tudna róla, mert lehet, hogy mégiscsak tud valamit intézkedni. Mert hát mégiscsak jó lenne egy koponya-ultrahang, hogy lássuk, nincs-e agyvérzés vagy kamratágulat vagy ilyesmi.
Jaj, nem is gondoltam, hogy ilyeneken kell majd agyalnom, ha megszületnek a manók.
Sziszus!
Én a kórházban majd két hónapig fejtem szinte kizárólagosan, mert ha emlékszel, mindig közbejött valami, ami miatt nem tudtam szoptatni, és nekem egyáltalán nem csappant tőle a tej mennyisége. Viszont én addig fejtem, amíg több nem lett (később ugyanannyi), mint az előző napi mennyiség volt.
Amúgy - szerintem - akinek van napi 6-700 ml teje, annak annyi is tud termelődni, amennyi ikreknek elég, legfeljebb nagyon meg kell dolgozni vele.
Na, most lelövöm magam, mert ilyen hosszút még sosem írtam.
Pocakosok, hogy bírjátok ezt a meleget? Méghogy lehűlés? A lakásban változatlanul 30 fok van.
Jó éjt mindenkinek és puszi
Annamari
bannamari
Budapest XIII. kerület