Sziasztok!
Benianyu
Nekem utsó mensi: dec. 28., de még szoptattam, eléggé összevissza ciklusom volt. Nekem egy héttel tűnik kisebbnek a bébim a számítottnál, kedden megyek a Praxisba, gondolom, lesznek adatok, majd én is megírom, hátha akkor megnyugszol. / egyébként Balázs is a kisebbfajták közé tartozik, én nem is bánom, ha nem lesz négy kilós babám!/
Azt akartam még Neked írni, hogy pénteken láttam, hogy elkészült a Margitszigeten az új játszó, lehet fölfedezni!!!
A névnapi köszöntéseket mindenkinek köszönöm, aranyosak vagytok!
Sü_ti
Örülök a jóhírnek, én is nagyon izgultam! Most már bizti nem lesz baj! Az előző terhességnél nekem is volt egy-két ilyen frászos napom, mert valóban nem tudják a dokik megállapítani, hogy valójában mi folyik az emberből. / nem is értem egyébként: ha van olyan betét, ami kimutatja, miért nincs nekik is valami eszközük erre???/
And
Nekem a Praxisba olyan 10nappal későbbre tudtak időpontot adni, pedig délelőtt is jó. Már alig várom!
Tegnap elmentünk a Balcsira. Megbeszéltük, hogy korán megyünk, hogy a déli hőség előtt még pancsoljunk egyet, aztán elbújunk egy-két órára az étterembe, és amikor megint nem olyan égető a nap, akkor előjövünk. Hát nem egészen így történt. Előszöris névnapi köszöntéssel ébresztettek a srácok
Ez édes volt, csak nem lehetett igazán kapkodni / nem illett/. Aztán jött a szokásos tökölés, végül fél 11-kor indultunk el. Így eleve délben érkeztünk volna, de az a dugó, ami az M7-esen fogadott minket, hihetetlen volt. És hiába mondták a rádióban, hogy balesetek vannak, nyomát sem láttuk sehol. Hol meglódultunk, hol kettőben mentünk kilométereken keresztül. Én ezt fel nem foghatom. És persze a sok türelmetlen barom miatt párszor jól felhúztam magam. Egyszer akkorát kellett fékeznem, hogy minden repült a kocsiban. Ha ez hazafelé történik, lehet, hogy nem sikerül, mert akkor már nagyon fáradt voltam. Mindegy, a strandolás isteni volt, a Balcsi meleg, rengeteget lubickoltunk, csak hazafelé kezdődött minden előről. Már a strandról sem lehetett kimenni, a portás mondta is, hogy nyugodtan menjünk vissza fürdeni, órák óta állnak az autók. Visszamentünk vacsizni, volt vagy fél tíz, amikor elindultunk. Mondtam is, hogy én vasárnap nem jövök megint.
Hari
Kezdem azt érezni néha, hogy ugyanarról a pasasról beszélsz, aki engem is "boldogít" itthon
Ez a Pató Pál hasonlat teljesen ráillik. Néha meg tudok őrülni tőle. Ma is veszekedtünk egy jót, persze megint az lett a vége, hogy elbőgtem magam. Annyira utálom, hogy nem tudok egy jót ordítozni, mert bőgésbe fulladok!!!
Folyton nyafog a drága, hogy régen hétvégén mindig elvittem Balázst bevásárolni, és ő addig alhatott még egy jót reggel. Jó, de akkoriban oda vittem a gyereket, ahova akartam, most meg van saját akarata. Mostanában itthon akar maradni apjával. Mindegy, ma rávettem, hogy jöjjön el velem. Fél tizenegyig alhatott, akkor kapott kávét az ágyba, és mire fölkelt, asztalon volt a reggeli. / nekem meg már a második pólóm volt csuromvizes, és alig kaptam levegőt.../ És reggeli közben látom, hogy nincs jó kedve, de nem beszélt róla. Végül kiderült a szokásos nóta, hogy ki van éhezve, elégedetlen a "szolgáltatásaimmal", nem igaz, hogy nem lehetnek ilyen igényei. Valóban nem vagyok mostanában a lepedő ördöge, de ha meghozza a kedvemet, bizony mi is huncutkodunk jókat. De én azt gondolom, nem csak rajtam áll a dolog. Végül kibökte, hogy elmegy az irodába, van 1,5 órányi melója, Balázst is elviszi. / úgyis ment volna vele/. Na ekkor akadtam ki teljesen! Délutánra ugyanis idehívta a tesóját családostul, hogy nézzük együtt a Forma-1-et / jönni akartak, mert náluk van az egyik unokatesó is, és ő még nem járt nálunk/. A lakás meg szalad, ebéd is kéne, minderre volt két órám. Gondoltam, segíthetne. Rosszul gondoltam. Hatalmas tempóban nagyjából végeztem, de nagyon kitikkadtam, iszonyat meleg van! / jöjjön már az a hidegfront!!! Nálunk 31-32 fok van a lakásban!!!/ És ez mindig így megy. Ha valamit véletlenül mégis segít, akkor az egy hőstett a részéről, és napokig hallgathatom. Vásárolni nekem kell, cipekedni is persze. Semmiféle házimunka nem jöhet szóba részéről, de még annyira sem képes, hogy bepakolja a saját strandcuccait, de a strandon mindig jönnek a megjegyzések, hogy mit felejtettem otthon. Tegnap iszonyat álmos voltam a Balcsiról visszafelé. Õk is, de ők aludtak hátul. Nekem majd kiesett a szemem, de hazaértünk. Õ ledőlt az ágyra ahogy volt, és már aludt is. Nekem még ki kellett teregetnem a vizes cuccokat, és ez is természetes, hogy én csinálom. Néha biztosan érzem, hogy egyedül is jobb lenne, mint így. A meló ugyanannyi lenne, és senki nem elégedetlenkedne velem...
Bocs, Lányok, remélem, aki unta, átugrotta a panaszáradatomat! Mára nagyon elegem van!
El is dugulok, mindjárt itthon lesznek / hazakísérték a vendégeket/.
További szép estét mindenkinek!
Judit 30+5