Sziasztok!
Úgy látom, nekem szerencsém volt a családommal, mert amíg itt volt anyu segíteni szülés után, igazán rendesen viselkedett, nem nagyon szólt bele, hogy mit hogyan csinálok, amin csodálkoztam is.
Bár sztem - bármit is mondanak a ligások - alkat kérdése is a tejcsi, mert nekem is minden bajom volt szülés után (gátmetszés, repedés, aranyér), Ákos is nehezen tanult meg szopizni, én idegenkedtem az egésztől, és semmi kedvem sem volt hozzá, pláne, amíg még fájt is, de a tejcsimennyiségen mindez meg se látszott.
Lakással, házzal én úgy vagyok, hogy nem tudom elképzelni, hogy ugyanabban éljem le az életem, hanem inkább azt, hogy ahogy bővül, majd szűkül a család, mindig a megfelelő méretűben lakunk majd. Persze ezt szűküléskor egyszerű lesz meglépni majd, a nagyobb lakásba, ill. kertes házba költözés lesz problémásabb.
Ó, manóka már megint felsírt
, pedig olyan jól bealudt szopi közben, és fáradt is volt. Most apája próbálja visszaaltatni.
Zsana,
Én nem is értem, ezekben az új építésűekben nemhogy nincs kamra, de a konyhát is a lakás közepére tervezik, rendes szellőzés nélkül. Pedig sztem még szoknak az emberek Mo.-n is főzni.
Vezso,
Úgy jött az ötlet, hogy két és fél éve elkezdtem járni ehhez az asztrológushoz, aki nagyon sokat segített olyan problémák megoldásában, amiket már évtizedek óta cipeltem magammal, és úgy, hogy végül is én oldottam meg, nem vártam tovább, hogy majd valaki megcsinálja helyettem. Nagyon tetszik a szemlélete, egyébként is szeretem, ha valamihez logika is kell, meg intuíció is, plusz használni tudom, amit kommunikációból meg pszichológiából tanultam, ezért kezdtem nála tanulni. Szerinte van is tehetségem hozzá, de inkább csak úgy magánhasználatra tanulok, mondjuk nem is haladok valami gyorsan, mert terhesség alatt kezdtem el, és havonta csak egyszer megyek ill. mentem. Most már szeretném folytatni, de egyelőre nem kerget a tatár, és valszeg nem is fog.