Jó reggelt!
Vizimanó,
Én is lassan flakongyűjtésbe kezdek.
Márcsak azért sem akarok mindenféle cuccot megvenni a gyereknek, mert aztán meg hova teszem, ha már nem használja. A gyerekpszichi könyv szerint, még nem alakult ki nála a tárgyak állandóságának tudata, azaz, ha más szögből lát vmit, nem hozza össze az előző látvánnyal. Az majd csak akkor lesz, ha fogni fog. Ami tök jó, mert amiket most fellógattam neki, azok majd az újdonság erejével fognak hatni, mikor leveszem, és a kezébe adom.
Legalábbis elméletben.
Munka: én abszolút nem vágyom vissza a helyemre. Tavaly májusban neveztek ki minőségirányítási igazgatónak, ezzel bekerültem a cégvezetésbe is, de kiderült, hogy nem nekem való az ilyesmi. Se a furkálást nem bírtam idegekkel, se azt, hogy ha kérek vmit egy beosztottól, és el is magyarázom, miért így kérem, akkor még 20x el kell mondani és 3x össze kell vele veszni, mire hajlandó az új rendszer szerint dolgozni (épp ISO-t vezettünk be). Tiszta idegbajos voltam folyamatosan a stressztől. Itthon sokkal jobb, kreatívabb dolgokkal foglalkozom, és egy normális, aranyos, zabálnivaló főnököm van.
Aztán mivel szeretnénk még 2 gyerkőcöt viszonylag gyors egymásutánban, nem is tudom, hogy tudnék visszamenni dolgozni közte. De ha megyek is, akkor is patikába, az sokkal nyugisabb, kiszámíthatóbb és nincs túlóra.
Timurr,
Igen összement, de tudom úgyrendezni, hogy tartsa a babát. Azt hittem csak optikai csalódásom van.
Ákos nagyon jól elvan apával, de hát a férjem az első naptól kezdve pelenkázta, büfiztette stb., bent volt egész nap a kórházban. Az első hetekben meg inkább nála nyugodott meg, amíg én hormonális, fáradt meg ideges voltam.
De biztos szokja majd Maja is. Meg kell egy kicsit hagyni az apukákat is kreatívkodni, hogy mivel tudják lekötni a gyereket attól megjön az önbizalmuk. Én hagyom őket nyüglődni együtt, ha úgy alakul, mikor apaidő van.
Egyszer szóltam rá a férjemre, hogy mit csináljon, hogy Ákos megnyugodjon, de tök rosszul esett neki, azóta jobban figyelek.