Sziasztok Lányok!
Először is: nagyon szépen köszönjük a köszöntéseket! Jól esett, hogy gondoltatok ránk! Mi is nagyon boldog szülinapot kívánunk így utólag is az eddigi szülinapos babyknek!
Szilvi Katájának külön még egyszer sok boldogságot!
Másodszor pedig mindenkinek üdvözlet és sok-sok puszi! Aki régi, annak azért, aki új, annak pedig azért! Végeredményben most én is új vagyok, olyan rég jártam már erre.
Szeretnék jönni közétek újra, de sajnos rendszerességet nem ígérhetek! Viszont igyekezni fogok! Tudom, nagyon eltűntem, de elég sokminden történt velünk és sajnos itt sem volt mindig felhőtlen a hangulat, úgyhogy megmondom őszintén, sokszor nem is nagyon volt kedvem emiatt írni!
Olvasni hébe-hóba olvastalak benneteket és főleg a képeket néztem sűrűn. Úgyhogy sokmindent nem tudok rólatok, de minden babát megismerek, tudom kié és mondhatom, hogy csudaszép kiscsajok és kispasik vannak a topicban! És hogy megnőttek! Hiszen még csak most születtek! Emlékeztek? Mennyire jó volt! Most is az, de valahogy olyan varázslatos visszagondolni pocista korunkra, mikor alig bírtunk leszakadni a babanetről, annyi mondanivalónk volt! És mennyit izgultunk egymásért! Húúú! És akkor elindult a menet Mucska Annájával és szép sorban megszületett minden baba! És most egy évesek! Döbbenet!
Bocsi a nosztalgiáért, de jó volt visszaemlékezni!
Mi egyébként jól vagyunk, bár most Panka épp beteg, bekapott valami nátha jellegű vírust. Előtte mindkét füle be volt gyulladva, azelőtt meg a nyaraláson ugyanazt a betegséget kapta el, mint Lino Katája, csak a miénk kicsit enyhébb lefolyású volt Katáéhoz képest. Egy hónappal ezelőttig semmi baja nem volt soha, kis megfázásoktól eltekintve.
Még Panka is szopizik, de csak reggel, este és éjjel 1-2x. Tehát még nem alussza át az éjszakát. Ez eléggé meg is visel. Nagyon szeretnék már végre 8 órát egyben aludni.
Most bújik az 5. foga. Mászik, és kézenfogva megy, fut ezerrel, és néha egyedül megáll, de még elindulni nem mer. Õ is mondja, hogy ana (anya), addá (adjál), haddá (hagyjál), utánozza a kutyát, rámutat dolgokra, ha kérdezzük, hol van. Mára megtanítottam neki, hogy ha kérdezem, hogy hány éves vagy, akkor mondja, hogy ed (egy) és közben feltartja a mutató ujját. Pápát int és megölel, ha kérdezem, hogy szeret-e. Bilizik, ha itthon vagyunk és nagy nehezen megtanult az aventes pohárból inni. Cumisüveggel továbbra sem tud mit kezdeni. Már majdnem mindent eszik, kivéve tej, tojásfehérje, füstölt, túl fűszeres dolgok. Egyre inkább a mi kajánkat kéri és a bébiételt nem. Amit villával összetörök neki, azt nem eszi meg, csak azt, ami ugyanúgy néz ki, mint ami a mi tányérunkban van. Vizet nem régóta issza meg, előtte csak a répalé csúszott és persze az anyatej. A kedvence a szőlő, ha meglátja vagy hallja a szót, akkor addig kiabál, hogy addá-addá, míg nem kap. A banán is majdnem ekkora sláger. Érdekes viszont, hogy az almát nem igazán szereti.
Imádja a zenét, ha meghallja, már elkezdi rázni a fenekét, még fekve is. Szereti, ha mesélek vagy énekelek neki, ő is próbál dudorászni.
Hú, most hirtelen nem is tudom, mit tud még, olyan kis ügyes, napról-napra egyre értelmesebb!
Majd holnap úgyis jövök estefelé, akkor írok még magunkról. Hiába, vissza kell rázódni! Igyekszem visszaolvasni, legalább az elmúlt egy hónapot, hogy nagyjából képben legyek mindenkivel kapcsolatban!
Bocsi, hogy most nem írtam név szerint, de már elég álmos vagyok a visszaolvasáshoz! Ígérem, pótolni fogok!
Próbálok egy legfrissebb képet feltenni, aztán holnap majd küldök visszamenőleg is párat.
Addig is mindenkinek sok puszi, aludjatok jól, szép álmokat minden babának és mamának!
Hiányoztatok ám!
Jó éjt!
Mariann
(Emlékeztek? Ide mindig írtuk, hogy x hét és y nap!)