Szmercsa, én is gratula a kuksihoz
Én is úgy nézném már az enyémet, mármint a babámat. De az még odébb van, csak június 8-án megyek. Persze azért sokkal jobban bírom a "láthatási szüneteket" mióta érzem, ahogy mocorog. Ez egy ici-picit helyettesíti.
Képzeljétek, ma akartam menni a védőnénihez, mert a múlt héten már telefonált, hogy ideje lenne jelentkeznem nála. De ma meg csak 10-ig volt én meg azt hittem, hogy délig. Úgyhogy megint lemaradtam róla. Na mindegy, majd csütörtökön talán összehozom.
Amúgy meg élvezem a jó időt, én azt hittem, hogy ma már zuhogó eső lesz. Ehhez képest annyira szépen süt a nap, hogy már be kellett jönnöm, mert égette a bőröm. De én nem panaszkodom, mert én ezt szeretem. De gondolom, hogy van aki most szenved azért ettől a nagy melegtől.
Építkezés: én nem aggódok, viszont iszonyú mérges vagyok, mert nálunk már majdnem készen van a tetőtéri szoba, ahol a mi hálónk van és ahol a baba is aludna velünk. Egy kis vakolás hiányzik, meg glettelés és le kéne tenni a laminált padlót. De a párom nem csinál semmit. Viszont azt sem engedi, hogy kihívjak valakit, aki megcsinálja. 2 napja adtam neki egy 2 hetes határidőt, mondván, ha addig nem lesz kész, akkor ha tetszik ha nem, akkor is kihívok valakit. Bele is egyezett, de azóta sem csinált semmit. Ma nem kellett neki dolgoznia, de mivel összevesztünk, így felment aludni és azóta nem hajlandó lejönni. Képes abba a koszos félkész szobában dögleni, ahelyett, hogy csinálná. Fel tudnék robbanni! És ráadásul 2x mentem fel, hogy lehívjam, mondtam hogy még lehetne egy szép napunk ha most lejönne, ne rontsa el. De nem jött. Úgyhogy most bekeményítek, és nem fogok kibékülni, hanem nagyon meg fogok sértődni. Nekem nehezen megy, mert úgy vagyok vele, hogy előbb utóbb úgyis kibékülünk, akkor meg minek húzzam az időt, ki tudja meddig élünk. De ezzel elértem, hogy ő tudja, hogy én bármikor kibékíthető vagyok, úgyhogy simán megbánt. Hát most megtanulja. Égek a bosszúvágytól, de majdnem szó szerint
Ráadásul olyan hülyeségen sértődött meg, amiben szerintem nekem volt igazam. (naná
)
Jöttem haza a piacról, jól megpakolva, a kutyánk meg ott ugrált és hiába szóltam rá, nem ment a helyére. Ráadásul az ajtó zárva volt, úgyhogy le kellett raknom a szatyrokat, hát neki meg muszáj volt megszaglászni
Pont akkor nyitotta ki az ajtót a párom, és lekevert egy jó nagy pofont a kutyának. És én ezért harapok, mert szerintem felesleges ütni szegényt. De ez nálunk örök vita téma. Ahelyett, hogy a két szatyrot fogta volna meg... Na és akkor aztán mondtam neki, hogy büszke lehet magára, erre egy utolsó primitív ember is képes, hogy felpofozzon egy kutyát, ez nem nevelés. Õ meg közölte, hogy én még ahhoz is primitív vagyok, hogy felpofozzam a kutyát. És innen meg már ment a vita, ahogy annak kell
Mondtam, hogy a fene vinné el, hogy én elmegyek bevásárolni, sietek haza hozzá és erre kell hazajönnöm. Na mindegy a vége az lett, hogy felment.
Most meg lejött, miközben ezt írtam, de most már késő bánat.
Apropó szex: nekem az ilyenek miatt nincs hozzá kedvem
Na majd még írok, most kicsit kiadtam magamból a dühömet
Persze azért még maradt bennem.....
Hari 20+3