Sziasztok!
Magam is csodálkoztam, hogy fertőtlenítés híján Afrikában a gyerekek, hogy tudnak életben maradni???
Cas
akkor csütörtökön hívlak.
Myra
A névválasztással megjártuk. A Fanni név tetszett meg nekünk és mi "öregek" naívan úgy gondoltuk, hogy az nem gyakori, mert a mi korunkban nem volt az. Elkezdtük annak szólítgatni teljes beleéléssel, és erre azt vettük észre, hogy a boltokban, utcán szinte minden kislányt Fanninak hívnak. Azért most már csak azért se változtatunk rajta, szegényke már erre hallgat, hanem inkább adunk mellé egy litván nevet, mert a párom nagypapája onnan származik. (Amit nem is olyan egyszerű intézni, mert az Anyakönyvvezetőnél a kisebbségi nevek között nincsenek litván nevek.) Egyébként elpoénkodunk rajta, hogy majd az iskolában a tanítónéninek egyszerű dolga lesz, mert csak annyit kell mondani a szülőin, hogy "a Fanni apukákat kérem álljanak fel, mert a rosszcsontok megint rossz fát tettek a tűzre". De már arra is felkészültünk, hogy a szülés után a növérkéknek is könnyű dolguk lesz, mert csak beviszik a gyekőcöket a "Fanni szobába",és majd az Anyukák szétosztják őket.
Egyébként amióta azt mondtuk, hogy akkor sem változtatunk, mintha eltűntek volna a Fannik a boltból, biztos a "sors" próbája volt, hogy kitartunk-e mellette.
A szüléssel kapcsolatban elég fura érzésem van. Meglepődnék ha ma kellene szülnöm, úgy érzem nem vagyok felkészülve, bár a 37. héttől ugye bármikor lehet. De tegnapelőtt éjjel is alig tudtam aludni, és olyan fáradt voltam, hogy ha éjjel rám jött volna a szülhetnék, én nemet mondtam volna.
Most még úgy érzem, hogy bármikor váratlanul érne a dolog, de lehet, hogy X idő múlva már nagyon fogom várni.
Boglárka 37+4