Szegény kölkök
Sisotris
15+4
Új privát üzeneted érkezett!
2005.04.21 16:01
Kati,
es a tobbiek, akik nem kerdezik meg a nemet
Le a kalappal, en nem birnam ki. En pontosan ezert akartam tudni, mert a ferjem es a fiam kisocsit akart, en voltam egyedul, aki valahol kislanyt szeretett volna. Most, hogy tudom, megis kisfiu, azert mar nagyon orulok neki. Nem birtam volna ki a aszulesig.
Kismama2004,
Ez is csak azt igazolja, hogy mindenki gondoljon amit akar. szerintem lehetetlen olyan temat talalni, ahol egyertelmu az allasfoglalas.
Ez mar tulsagosan is szep lenne, nem igaz?
Bolcso vagy agy, a legfontosabb a szeretet es a torodes.
Mi is egyutt aludtunk a fiammal majd 6 honapig, bar volt lehetoseg kulon szobara.
Egyreszt nekem is megnyugtato volt, latni, ha felkeltem, hogy minden rendben - eberalvokka valunk - es nem kellett allandoan szobarol szobara jarni. Sajat tapasztalatbol mondom, hogy utana nincs gond a szobavaltassal. Legalabbis nalunk nem volt.
Sis,
Halalra nevettem magam, szerencsere, hogy nem vesszuk komolyan, pedig VAN BENNE VALAMI
Megann,
Nagyon orulok a jo hirnek.
Hajmereszto, milyen felelotlen egyes labor vagy szakember. NO COMMENT
Penzrol pedig, ne mar!!!!!!!!!, az a legfontosabb, hogy nyugodt vagy most nem????????
Nagyon szep, a Lena nev. Nekem Sarah lett volna, ha kislany. De fiu
Kriszta,
Gratula a kiscsajhoz!
Aniko
24+1
es a tobbiek, akik nem kerdezik meg a nemet
Le a kalappal, en nem birnam ki. En pontosan ezert akartam tudni, mert a ferjem es a fiam kisocsit akart, en voltam egyedul, aki valahol kislanyt szeretett volna. Most, hogy tudom, megis kisfiu, azert mar nagyon orulok neki. Nem birtam volna ki a aszulesig.
Kismama2004,
Ez is csak azt igazolja, hogy mindenki gondoljon amit akar. szerintem lehetetlen olyan temat talalni, ahol egyertelmu az allasfoglalas.
Ez mar tulsagosan is szep lenne, nem igaz?
Bolcso vagy agy, a legfontosabb a szeretet es a torodes.
Mi is egyutt aludtunk a fiammal majd 6 honapig, bar volt lehetoseg kulon szobara.
Egyreszt nekem is megnyugtato volt, latni, ha felkeltem, hogy minden rendben - eberalvokka valunk - es nem kellett allandoan szobarol szobara jarni. Sajat tapasztalatbol mondom, hogy utana nincs gond a szobavaltassal. Legalabbis nalunk nem volt.
Sis,
Halalra nevettem magam, szerencsere, hogy nem vesszuk komolyan, pedig VAN BENNE VALAMI
Megann,
Nagyon orulok a jo hirnek.
Hajmereszto, milyen felelotlen egyes labor vagy szakember. NO COMMENT
Penzrol pedig, ne mar!!!!!!!!!, az a legfontosabb, hogy nyugodt vagy most nem????????
Nagyon szep, a Lena nev. Nekem Sarah lett volna, ha kislany. De fiu
Kriszta,
Gratula a kiscsajhoz!
Aniko
24+1
2005.04.21 16:08
Sziasztok!
Megann!
Na látod!
Minden negatííív
Tök örülök
Lányok!
Viszont most én aggódom egy kicsit
Ma voltunk UH-on.
Alig nőtt valamit, szinte semmit a múltheti UH- óta.
A doki szerint most meg csak szept. 15körülre várható. Az adatok:
múlthét csüt.:
BPD :43mm
THQ :37mm
FL :28mmKözepes mennyiségű magzatvíz.
Mai adatok:
BPD :43mm
OFD :58mm
HC :161mm
AC :133mm
FL :29mm
Ép koponya konfiguráció.
Arckoponya: eltérés nélkül.
Gerincoszlop követhető, csigolyaívek zártak, megtartottak.
Szív: 4 üregű, billentyűk ábrázolódnak.
Gyomor és hólyagtelődés látható.
végtagok csöves csontjai jól ábrázolódnak, épek.
Placenta: mellső falon.
Köldökzsinórban 3 ér.
Magzatvíz mennyisége átl.
A Magyar Szülészet-Nőgyógyászat Ultrahang Társaság érvényében lévő protokollja szerint végzett vizsgálat során magzati rendellenesség nem észlelhető.
A biometriai adatok alapján a grav. s. 19+0 d. - nek felel meg.
Elvileg már hétfőn töltöttem a 19. hetet
Most mi lesz?
Szerintetek behozza? Eddig meg mindig fejlettebb volt. Most lustálkodik? Jajj, valaki nyugtasson meg.
Tisztára kivagyok!
Bocsi, hogy most nem tudok mást írni
Nézzétek el nekem!
Sziasztok!
Angelani
19+?
Megann!
Na látod!
Minden negatííív
Tök örülök
Lányok!
Viszont most én aggódom egy kicsit
Ma voltunk UH-on.
Alig nőtt valamit, szinte semmit a múltheti UH- óta.
A doki szerint most meg csak szept. 15körülre várható. Az adatok:
múlthét csüt.:
BPD :43mm
THQ :37mm
FL :28mmKözepes mennyiségű magzatvíz.
Mai adatok:
BPD :43mm
OFD :58mm
HC :161mm
AC :133mm
FL :29mm
Ép koponya konfiguráció.
Arckoponya: eltérés nélkül.
Gerincoszlop követhető, csigolyaívek zártak, megtartottak.
Szív: 4 üregű, billentyűk ábrázolódnak.
Gyomor és hólyagtelődés látható.
végtagok csöves csontjai jól ábrázolódnak, épek.
Placenta: mellső falon.
Köldökzsinórban 3 ér.
Magzatvíz mennyisége átl.
A Magyar Szülészet-Nőgyógyászat Ultrahang Társaság érvényében lévő protokollja szerint végzett vizsgálat során magzati rendellenesség nem észlelhető.
A biometriai adatok alapján a grav. s. 19+0 d. - nek felel meg.
Elvileg már hétfőn töltöttem a 19. hetet
Most mi lesz?
Szerintetek behozza? Eddig meg mindig fejlettebb volt. Most lustálkodik? Jajj, valaki nyugtasson meg.
Tisztára kivagyok!
Bocsi, hogy most nem tudok mást írni
Nézzétek el nekem!
Sziasztok!
Angelani
19+?
2005.04.21 16:27
Angelina!
Ne aggódj, hogy nem minden úgy van, ahogy a nagykönyvben meg van írva. TelJesen normálisan fejlődik a baba. Kérlek ne parázz, hanem legyél nyugodt.
Megann!
Nagyon örülök, hogy itt is mindent redben találtak.A doki meg elmehetne a sóhivatalba, hogy ilyen felelőtlenül dobálódzik a kijelentéseivel.
Ma hívtam a dokim és a kedden levett AFP meg labor teljesen rendben van. Nem faggattam a pontos értékekről, jövőhéten úgy is ideadja, amikor megyek hozzá.
Kriszta
Ne aggódj, hogy nem minden úgy van, ahogy a nagykönyvben meg van írva. TelJesen normálisan fejlődik a baba. Kérlek ne parázz, hanem legyél nyugodt.
Megann!
Nagyon örülök, hogy itt is mindent redben találtak.A doki meg elmehetne a sóhivatalba, hogy ilyen felelőtlenül dobálódzik a kijelentéseivel.
Ma hívtam a dokim és a kedden levett AFP meg labor teljesen rendben van. Nem faggattam a pontos értékekről, jövőhéten úgy is ideadja, amikor megyek hozzá.
Kriszta
Kriszta és Kincső
2005.04.21 17:09
Angelani! Ne aggódj, hisz a mérések sem mindig pontosak. Nekem már többször előfordult, hogy egyik síkban mért adat kisebb volt, ezért többször rámértek, és más síkból nézve más adat lett a vége.
Penna! Beletennél minket a táblába? Vrucsincá/első baba/2005.08.26/Olivér/Pécsi Szülészeti Klinika/27,Baja/21+6
Előre is köszönet
Ildi 21+6
Penna! Beletennél minket a táblába?
Vrucsincá/első baba/2005.08.26/Olivér/Pécsi Szülészeti Klinika/27,Baja/21+6 Előre is köszönet
Ildi 21+6
2005.04.21 17:11
Sziasztok!
Nagyon köszönöm a bíztatást
Remélem a lusta fiúcska megnő.
Jajj, azt nem is mondtam, hogy 292g a kicsikénk
Már majdnem három tábla csoki
A férjem olyan jót nevetett, hogy csokihoz hasonlítom. Azt mondta, ez egy kicsit morbid, de mosolygott. A lényeg, hogy fehércsoki legyen, tette hozzá a fokozás kedvéért. De legalább megnyugodtunk egy kicsit. Felvetettük videora 1000Ft-ért. Talán 2perc az egész, de nem várhatom el, hogy a doki miattunk 20percig bámulja a kukist
Már csak a cytológia és a toxoplazma eredményért kell aggódnom.
Na ma meg megint karbantartás volt itt a babaneten.
Vagy 3órába telt mire el udtam küldeni az üzimet.
Bkrisztina!
Örülök, hogy nálatok is minden rendben
Attól független, hogy nálam is a mellső falon tapadt meg, mégis néha már érezhető (már írtam is).
Na jó, befejezem a hülyeségeimet!
Végre tudok másra is koncentrálni
Puszi mindenkinek!
Sziasztok!
Angelani
19+3 (azért is ezt írom, majd behozza a lemaradást)
Nagyon köszönöm a bíztatást
Remélem a lusta fiúcska megnő.
Jajj, azt nem is mondtam, hogy 292g a kicsikénk
Már majdnem három tábla csoki
A férjem olyan jót nevetett, hogy csokihoz hasonlítom. Azt mondta, ez egy kicsit morbid, de mosolygott. A lényeg, hogy fehércsoki legyen, tette hozzá a fokozás kedvéért. De legalább megnyugodtunk egy kicsit. Felvetettük videora 1000Ft-ért. Talán 2perc az egész, de nem várhatom el, hogy a doki miattunk 20percig bámulja a kukist
Már csak a cytológia és a toxoplazma eredményért kell aggódnom.
Na ma meg megint karbantartás volt itt a babaneten.
Vagy 3órába telt mire el udtam küldeni az üzimet.
Bkrisztina!
Örülök, hogy nálatok is minden rendben
Attól független, hogy nálam is a mellső falon tapadt meg, mégis néha már érezhető (már írtam is).
Na jó, befejezem a hülyeségeimet!
Végre tudok másra is koncentrálni
Puszi mindenkinek!
Sziasztok!
Angelani
19+3 (azért is ezt írom, majd behozza a lemaradást)
2005.04.21 17:40
Sziasztok,
Ezt írtam kb 1 órakor, de akkor nem engedte elküldeni:
"Megann!!!
Nalátodénmegaszontam!!!
Most már aztán nincs kibúvó, tessék megnyugodni és angyali mosolyú, gondtalan kismamává változni!
Bkriszta
te sem vagy ám benne a táblában...direkt? Küldd el az adatokat (beleértve a nevet is, láttam, hogy már válaszottatok, de már elfelejztettem, hogy mit) és akkor beteszlek.
Ettől az időtől olyan nyomi vagyok...megyek pihegek egy kicsit, amíg Kevin alszik.(Persze ebben az időben sem volt jó csak az Állatkerti játszóház, muszáj volt megnézni a zsiráfot az esőben.)
Ja, a náthám még megvan, igaz már jobban kapok levegőt, de a torkom is jobban fáj mint eddig.
üdv
Penna (17+2)
Ja! A játszóházban ott volt a Vujity Tvrtko a két kisfiával, hát halálra vihogtam magam, az egyiket mindig kereste. Általában a "Bendzsit" Ja, és a sapijától ott sem vált meg ám!"
És most hozzátenném:
Angelani
figyu, jól értem, hogy most azon parázol, hogy az uh szerint nem 19+4 vagy "csak" 19+0???
Ezt most mindenkinek mondom: 5-7 nap eltérés itt-ott az uh-ban tök normális! Mindenhol mások a normák, a határok, lehet hogy ugyanilyen méretekkel nekem csak pl 18+4-et mondanak, vagy akármit, mert másik orvos, másik kórház. Meg a pocakbabók sem úgy fejlődnek, hogy minden nap "1 napi mennyiséget" hanem ugyanúgy mint a "kinti" gyerekek: híznak, aztán nyúlnak, aztán "csak" fejlődnek (pl idegrendszer).
Annyi egyéb paráznivaló akad, ilyesmikkel ne izgassátok magatokat, ez tényleg tök felesleges. Aggódni akkor kell, ha hirtelen 2-3 hetes elmaradás van, de még akkor is hallgatni kell a dokira, ha szerinte oké, akkor az.
üdv
p
Ezt írtam kb 1 órakor, de akkor nem engedte elküldeni:
"Megann!!!
Nalátodénmegaszontam!!!
Most már aztán nincs kibúvó, tessék megnyugodni és angyali mosolyú, gondtalan kismamává változni!
Bkriszta
te sem vagy ám benne a táblában...direkt? Küldd el az adatokat (beleértve a nevet is, láttam, hogy már válaszottatok, de már elfelejztettem, hogy mit) és akkor beteszlek.
Ettől az időtől olyan nyomi vagyok...megyek pihegek egy kicsit, amíg Kevin alszik.(Persze ebben az időben sem volt jó csak az Állatkerti játszóház, muszáj volt megnézni a zsiráfot az esőben.)
Ja, a náthám még megvan, igaz már jobban kapok levegőt, de a torkom is jobban fáj mint eddig.
üdv
Penna (17+2)
Ja! A játszóházban ott volt a Vujity Tvrtko a két kisfiával, hát halálra vihogtam magam, az egyiket mindig kereste. Általában a "Bendzsit"
Ja, és a sapijától ott sem vált meg ám!" És most hozzátenném:
Angelani
figyu, jól értem, hogy most azon parázol, hogy az uh szerint nem 19+4 vagy "csak" 19+0???
Ezt most mindenkinek mondom: 5-7 nap eltérés itt-ott az uh-ban tök normális! Mindenhol mások a normák, a határok, lehet hogy ugyanilyen méretekkel nekem csak pl 18+4-et mondanak, vagy akármit, mert másik orvos, másik kórház. Meg a pocakbabók sem úgy fejlődnek, hogy minden nap "1 napi mennyiséget" hanem ugyanúgy mint a "kinti" gyerekek: híznak, aztán nyúlnak, aztán "csak" fejlődnek (pl idegrendszer).
Annyi egyéb paráznivaló akad, ilyesmikkel ne izgassátok magatokat, ez tényleg tök felesleges. Aggódni akkor kell, ha hirtelen 2-3 hetes elmaradás van, de még akkor is hallgatni kell a dokira, ha szerinte oké, akkor az.
üdv
p
2005.04.21 17:41
Sziasztok,
Ezt írtam kb 1 órakor, de akkor nem engedte elküldeni:
"Megann!!!
Nalátodénmegaszontam!!!
Most már aztán nincs kibúvó, tessék megnyugodni és angyali mosolyú, gondtalan kismamává változni!
Bkriszta
te sem vagy ám benne a táblában...direkt? Küldd el az adatokat (beleértve a nevet is, láttam, hogy már válaszottatok, de már elfelejztettem, hogy mit) és akkor beteszlek.
Ettől az időtől olyan nyomi vagyok...megyek pihegek egy kicsit, amíg Kevin alszik.(Persze ebben az időben sem volt jó csak az Állatkerti játszóház, muszáj volt megnézni a zsiráfot az esőben.)
Ja, a náthám még megvan, igaz már jobban kapok levegőt, de a torkom is jobban fáj mint eddig.
üdv
Penna (17+2)
Ja! A játszóházban ott volt a Vujity Tvrtko a két kisfiával, hát halálra vihogtam magam, az egyiket mindig kereste. Általában a "Bendzsit" Ja, és a sapijától ott sem vált meg ám!"
És most hozzátenném:
Angelani
figyu, jól értem, hogy most azon parázol, hogy az uh szerint nem 19+4 vagy "csak" 19+0???
Ezt most mindenkinek mondom: 5-7 nap eltérés itt-ott az uh-ban tök normális! Mindenhol mások a normák, a határok, lehet hogy ugyanilyen méretekkel nekem csak pl 18+4-et mondanak, vagy akármit, mert másik orvos, másik kórház. Meg a pocakbabók sem úgy fejlődnek, hogy minden nap "1 napi mennyiséget" hanem ugyanúgy mint a "kinti" gyerekek: híznak, aztán nyúlnak, aztán "csak" fejlődnek (pl idegrendszer).
Annyi egyéb paráznivaló akad, ilyesmikkel ne izgassátok magatokat, ez tényleg tök felesleges. Aggódni akkor kell, ha hirtelen 2-3 hetes elmaradás van, de még akkor is hallgatni kell a dokira, ha szerinte oké, akkor az.
üdv
p
Ezt írtam kb 1 órakor, de akkor nem engedte elküldeni:
"Megann!!!
Nalátodénmegaszontam!!!
Most már aztán nincs kibúvó, tessék megnyugodni és angyali mosolyú, gondtalan kismamává változni!
Bkriszta
te sem vagy ám benne a táblában...direkt? Küldd el az adatokat (beleértve a nevet is, láttam, hogy már válaszottatok, de már elfelejztettem, hogy mit) és akkor beteszlek.
Ettől az időtől olyan nyomi vagyok...megyek pihegek egy kicsit, amíg Kevin alszik.(Persze ebben az időben sem volt jó csak az Állatkerti játszóház, muszáj volt megnézni a zsiráfot az esőben.)
Ja, a náthám még megvan, igaz már jobban kapok levegőt, de a torkom is jobban fáj mint eddig.
üdv
Penna (17+2)
Ja! A játszóházban ott volt a Vujity Tvrtko a két kisfiával, hát halálra vihogtam magam, az egyiket mindig kereste. Általában a "Bendzsit"
Ja, és a sapijától ott sem vált meg ám!" És most hozzátenném:
Angelani
figyu, jól értem, hogy most azon parázol, hogy az uh szerint nem 19+4 vagy "csak" 19+0???
Ezt most mindenkinek mondom: 5-7 nap eltérés itt-ott az uh-ban tök normális! Mindenhol mások a normák, a határok, lehet hogy ugyanilyen méretekkel nekem csak pl 18+4-et mondanak, vagy akármit, mert másik orvos, másik kórház. Meg a pocakbabók sem úgy fejlődnek, hogy minden nap "1 napi mennyiséget" hanem ugyanúgy mint a "kinti" gyerekek: híznak, aztán nyúlnak, aztán "csak" fejlődnek (pl idegrendszer).
Annyi egyéb paráznivaló akad, ilyesmikkel ne izgassátok magatokat, ez tényleg tök felesleges. Aggódni akkor kell, ha hirtelen 2-3 hetes elmaradás van, de még akkor is hallgatni kell a dokira, ha szerinte oké, akkor az.
üdv
p
2005.04.21 19:10
Sziasztok, már csak 2 nap, és 16 hetes leszek!!!!
Jó, tudom, itt már sokan túl vagytok rajta, de én már úgy várom. Azt mondjuk nem tudom, miért, mert pont ma tudatosult bennem, hogy már milyen közel van a szülés, vagy messze van? Mikor hogy érzem. Hétfőn megyünk a dokihoz és végre láthatom majd a kis pockot!
Ma voltam bent a volt munkahelyemen, illetve hát még most is az, csak ugye nem dolgozom.Így egész kellemes volt, de nagyon nem kívánkozom vissza. Már most gondolkozom, hogy kéne egy második baba
Közületek nem fáj vagy fájt valakinek a szeméremcsontja? Olyan fura, mintha megütöttem volna, de gondolom az is tágul? Vagy mi lehet?
Hari 15+5
Jó, tudom, itt már sokan túl vagytok rajta, de én már úgy várom. Azt mondjuk nem tudom, miért, mert pont ma tudatosult bennem, hogy már milyen közel van a szülés, vagy messze van? Mikor hogy érzem. Hétfőn megyünk a dokihoz és végre láthatom majd a kis pockot!
Ma voltam bent a volt munkahelyemen, illetve hát még most is az, csak ugye nem dolgozom.Így egész kellemes volt, de nagyon nem kívánkozom vissza. Már most gondolkozom, hogy kéne egy második baba
Közületek nem fáj vagy fájt valakinek a szeméremcsontja? Olyan fura, mintha megütöttem volna, de gondolom az is tágul? Vagy mi lehet?
Hari 15+5
2005.04.21 20:49
Penna!
Tudom, hogy még nem vagyok bent a táblában, de direkt. Megadom az adatokat, de még várjunk egy picit.
Kriszta/35 év/BP.Csepel/Schöpf-Mérei/ 2.gyerek/1.Ivett/ 2.kislány és Csenge/utolsó m.időpont 2004. dec. 10./szülés várható ideje szept. 16-17.
Csilla!
Ne bosszankodj!
BOLDOG NÉVNAPOT!
Kriszta
18+6
Tudom, hogy még nem vagyok bent a táblában, de direkt. Megadom az adatokat, de még várjunk egy picit.
Kriszta/35 év/BP.Csepel/Schöpf-Mérei/ 2.gyerek/1.Ivett/ 2.kislány és Csenge/utolsó m.időpont 2004. dec. 10./szülés várható ideje szept. 16-17.
Csilla!
Ne bosszankodj!
BOLDOG NÉVNAPOT!
Kriszta
18+6
Kriszta és Kincső
2005.04.22 07:37
Angelani
tegnap még azt elfelejtettem leírni, hogy a kisbabára is így kell készülni: nem tankönyviek. Az egyik mindent eszik, sokat, a másik válogat és alig vesz magához valamit. Mi sem vagyunk egyformák, vki rá sem bír nézni a húsra, a másiknak meg a saláta "nyúltáp"
Nagyon-nagyon toleránsnak kell lenni, elfogadni őt olyannak, amilyen. Hátha mindig is kisebb lesz a többieknél, vagy nagyobb...ki tudja?
Csak azért akartam ezt az elsőbabások miatt leírni, mert nagyon sok parát megspórolsz magadnak, ha elfogadod az egyéni dolgait, fejlődését. (Saját tapasztalat, elhihetitek)
üdv
p 17+3
tegnap még azt elfelejtettem leírni, hogy a kisbabára is így kell készülni: nem tankönyviek. Az egyik mindent eszik, sokat, a másik válogat és alig vesz magához valamit. Mi sem vagyunk egyformák, vki rá sem bír nézni a húsra, a másiknak meg a saláta "nyúltáp"
Nagyon-nagyon toleránsnak kell lenni, elfogadni őt olyannak, amilyen. Hátha mindig is kisebb lesz a többieknél, vagy nagyobb...ki tudja?
Csak azért akartam ezt az elsőbabások miatt leírni, mert nagyon sok parát megspórolsz magadnak, ha elfogadod az egyéni dolgait, fejlődését. (Saját tapasztalat, elhihetitek
) üdv
p 17+3
2005.04.22 07:39
Már megint történt valami, amitől beparáztam.
Mint régebben irtam, párom nem egy stabil személyiségű ember, borderline személyiségzavarban szenved, amit gyógyszerrel és terápiával tart kordában. Ez már önmagában is nagy szó, mivel a borderline betegek 99%-a nem hajlandó belátni, hogy problémája van. Párom általában stabil, bár azért a személyiségzavar tipikus tünetei néha előjönnek rajta, mint pl a végletes gondolkodás (valami vagy fekete vagy fehér, nincs átmenet), önmagának vagy alá vagy felülbecsülése, indokolatlan lelkiismeretfurdalás, és az elhagyatástól való megalapozatlan rettegés, a düh és a harag nem megfelelő lereagálása. A stresszhelyzetek főleg ki tudják váltani ezeket belőle, és sajnos a betegség profiljába tartozik, hogy a legbensőségesebb kapcsolatokon belül jelentkezik a legdurvábban. A gyerek születése komoly kihivás egy ilyen betegségben szenvedő embernek.
Szóval párom eddig stabil volt, mármint önmagához képest. Terhességem elején volt egy pár érdekes nap, amikor én is érzelmileg labilis voltam, nem voltam felkészülve, hogy a terhességi hormonok mennyire érzékennyé tesznek majd, és akkor végigveszekedett (ő, mert én általában veszekedésre nem vagyok kapható) egy-két napot, majd mindketten keservesen végigbőgtünk egy-két napot, szóval kimeritő és megrázó élmény volt.
Azóta ő saját magához képest stabil, és mondhatni mintaférj és mintaapuka (leendő). De pár napja észrevettem rajta a stressz jeleit. Egyik pillanatról a másikra visszahúzódó lett, megjegyzéseket tett magára, hogy ő nekem biztos tök unalmas, meg hasonlókat. Láttam hogy egyre többet bújja a computerjátékát, szétszórt lett (bár erre amúgy is hajlamos), és hogy sajnos bekerült a házba sör. Én természetesen most nem iszom. Páromnak meg nem kéne hogy igyon. Ugyan nem iszik gyakran, de annyira alacsony a toleranciája, hogy neki két üveg sör az totál betesz. Ráadásul észrevettem, hogy nem mindig, de mintha az alkohol gyengitené a gyógyszerei hatását, és még akkor is ha csak becsip, utána egy-két napig még labilisabb lesz érzelmileg. Szóval én nagyon örültem mikor a terhességem elején kijelentette, hogy szolidaritásból ő sem fog inni, ha nekem nem lehet. Ezt többé kevésbé be is tartotta. De az elmúlt hetekben észrevettem, hogy egy-két sör azért lecsúszott, ami önmagában nem lenne baj, csak most társult mellé ez a hangulat.
Ami tegnap azt eredményezte, hogy elment haverokhoz ilyen összejövetelre, és olyan totál részegen jött haza, amilyennek ritkán láttam. Rosszul is lett azonnal. Még ma reggel is hányt. Már akkor sejtettem hogy valami gáz van, mikor SMSben azt irta napközben, hogy csak aludni, inni meg játszani lenne kedve. Aztán mikor hazajöttem akkor még rosszabb érzésem támadt, mert ott találtam alva az ágyban és ő csak akkor szokott igy délután bevackolni, hogyha önmagával birkózik, és igy próbál túljutni valamiféle lelki nehézségen.
Szóval mikor hazaért a társaságból és csak úgy lezuppant az ágyra és úgy is maradt, és kérdeztem, mi baja van, és mondta, hogy semmi csak túl sokat ivott, én nagyon megijedtem. Annyira, hogy csak úgy vert a szivem és elkezdett égni a gyomrom, még a baba is felébredt és elkezdett rúgkapálózni szegény. Annyira félek attól hogy visszacsúszik valami olyan lelkiállapotba, ami lehetetlenné teszi a kapcsolatunkat (volt már ilyen, akkor is stresszhatásra). Egész egyszerűen rettegek attól, hogy megint jönnek a rohamok, az önmarcangolás, a zokogás, a dühkitörések, és a sok zagyva szöveg. És akkor nem lesz más választásom mint otthagyni, mert akkor a betegsége révén ő kizsigereli az embert, és azt nem fogom hagyni, hogy ezt tegye velem vagy a gyerekkel.
Tudtam, mikor bevállaltam ezt a kapcsolatot, hogy ennek a veszélye fennáll, de minden egyes alkalommal amikor ő megcsúszik, engem elfog a rettegés. Neki ez komoly munkát igényel, hogy érzelmileg szinten tartsa magát, tulajdonképpen önmagában még a gyógyszer meg a terápia sem elég, neki naponta kordában kell tartania a gondolatait, ami borzasztó nehéz lehet. Ennek ellenére általában minden szép és jó.
Most azt se tudom, hogy én is nem túlreagálom-e a helyzetet. Egyrészt mert nagyon félek attól, hogy visszacsúszik, másrészt mert a terhesség miatt már eleve sokkal érzékenyebb vagyok.
De félek attól, hogy ami más leendő apukánál egy kezelhető aggodalom, mert biztos ők is beparáznak, hogy úristen, változik az élet, az nála olyan érzelmi labilitást vált ki, amiből nem tud majd kikecmeregni.
Szerintetek túllihegem a dolgot? Más párja nem viselkedik furcsán a közelgő dátum hatására?
Mint régebben irtam, párom nem egy stabil személyiségű ember, borderline személyiségzavarban szenved, amit gyógyszerrel és terápiával tart kordában. Ez már önmagában is nagy szó, mivel a borderline betegek 99%-a nem hajlandó belátni, hogy problémája van. Párom általában stabil, bár azért a személyiségzavar tipikus tünetei néha előjönnek rajta, mint pl a végletes gondolkodás (valami vagy fekete vagy fehér, nincs átmenet), önmagának vagy alá vagy felülbecsülése, indokolatlan lelkiismeretfurdalás, és az elhagyatástól való megalapozatlan rettegés, a düh és a harag nem megfelelő lereagálása. A stresszhelyzetek főleg ki tudják váltani ezeket belőle, és sajnos a betegség profiljába tartozik, hogy a legbensőségesebb kapcsolatokon belül jelentkezik a legdurvábban. A gyerek születése komoly kihivás egy ilyen betegségben szenvedő embernek.
Szóval párom eddig stabil volt, mármint önmagához képest. Terhességem elején volt egy pár érdekes nap, amikor én is érzelmileg labilis voltam, nem voltam felkészülve, hogy a terhességi hormonok mennyire érzékennyé tesznek majd, és akkor végigveszekedett (ő, mert én általában veszekedésre nem vagyok kapható) egy-két napot, majd mindketten keservesen végigbőgtünk egy-két napot, szóval kimeritő és megrázó élmény volt.
Azóta ő saját magához képest stabil, és mondhatni mintaférj és mintaapuka (leendő). De pár napja észrevettem rajta a stressz jeleit. Egyik pillanatról a másikra visszahúzódó lett, megjegyzéseket tett magára, hogy ő nekem biztos tök unalmas, meg hasonlókat. Láttam hogy egyre többet bújja a computerjátékát, szétszórt lett (bár erre amúgy is hajlamos), és hogy sajnos bekerült a házba sör. Én természetesen most nem iszom. Páromnak meg nem kéne hogy igyon. Ugyan nem iszik gyakran, de annyira alacsony a toleranciája, hogy neki két üveg sör az totál betesz. Ráadásul észrevettem, hogy nem mindig, de mintha az alkohol gyengitené a gyógyszerei hatását, és még akkor is ha csak becsip, utána egy-két napig még labilisabb lesz érzelmileg. Szóval én nagyon örültem mikor a terhességem elején kijelentette, hogy szolidaritásból ő sem fog inni, ha nekem nem lehet. Ezt többé kevésbé be is tartotta. De az elmúlt hetekben észrevettem, hogy egy-két sör azért lecsúszott, ami önmagában nem lenne baj, csak most társult mellé ez a hangulat.
Ami tegnap azt eredményezte, hogy elment haverokhoz ilyen összejövetelre, és olyan totál részegen jött haza, amilyennek ritkán láttam. Rosszul is lett azonnal. Még ma reggel is hányt. Már akkor sejtettem hogy valami gáz van, mikor SMSben azt irta napközben, hogy csak aludni, inni meg játszani lenne kedve. Aztán mikor hazajöttem akkor még rosszabb érzésem támadt, mert ott találtam alva az ágyban és ő csak akkor szokott igy délután bevackolni, hogyha önmagával birkózik, és igy próbál túljutni valamiféle lelki nehézségen.
Szóval mikor hazaért a társaságból és csak úgy lezuppant az ágyra és úgy is maradt, és kérdeztem, mi baja van, és mondta, hogy semmi csak túl sokat ivott, én nagyon megijedtem. Annyira, hogy csak úgy vert a szivem és elkezdett égni a gyomrom, még a baba is felébredt és elkezdett rúgkapálózni szegény. Annyira félek attól hogy visszacsúszik valami olyan lelkiállapotba, ami lehetetlenné teszi a kapcsolatunkat (volt már ilyen, akkor is stresszhatásra). Egész egyszerűen rettegek attól, hogy megint jönnek a rohamok, az önmarcangolás, a zokogás, a dühkitörések, és a sok zagyva szöveg. És akkor nem lesz más választásom mint otthagyni, mert akkor a betegsége révén ő kizsigereli az embert, és azt nem fogom hagyni, hogy ezt tegye velem vagy a gyerekkel.
Tudtam, mikor bevállaltam ezt a kapcsolatot, hogy ennek a veszélye fennáll, de minden egyes alkalommal amikor ő megcsúszik, engem elfog a rettegés. Neki ez komoly munkát igényel, hogy érzelmileg szinten tartsa magát, tulajdonképpen önmagában még a gyógyszer meg a terápia sem elég, neki naponta kordában kell tartania a gondolatait, ami borzasztó nehéz lehet. Ennek ellenére általában minden szép és jó.
Most azt se tudom, hogy én is nem túlreagálom-e a helyzetet. Egyrészt mert nagyon félek attól, hogy visszacsúszik, másrészt mert a terhesség miatt már eleve sokkal érzékenyebb vagyok.
De félek attól, hogy ami más leendő apukánál egy kezelhető aggodalom, mert biztos ők is beparáznak, hogy úristen, változik az élet, az nála olyan érzelmi labilitást vált ki, amiből nem tud majd kikecmeregni.
Szerintetek túllihegem a dolgot? Más párja nem viselkedik furcsán a közelgő dátum hatására?
2005.04.22 07:59
Szép jó napot mindenkinek!
Csillam!
Tök jó fogom nézni: a Nationalt
Rokica!
Fúúúú, hát ez nehéz ügy
Nem is tudom mit tennék a helyedben.
Az én párom annyira nyugodt személyiség, hogy el sem tudok ilyen szitut képzelni(remélem nem is lesz soha ilyen), nem is tudok nagyon tanácsot adni.
Egy a lényeg, hogy te és a babád jól legyen, tehár ha Téged kiborítana majd esetleg vagy netán még több is előfordulna, lépned kell!
Mea(19+5)
Csillam!
Tök jó fogom nézni: a Nationalt
Rokica!
Fúúúú, hát ez nehéz ügy
Nem is tudom mit tennék a helyedben.
Az én párom annyira nyugodt személyiség, hogy el sem tudok ilyen szitut képzelni(remélem nem is lesz soha ilyen), nem is tudok nagyon tanácsot adni.
Egy a lényeg, hogy te és a babád jól legyen, tehár ha Téged kiborítana majd esetleg vagy netán még több is előfordulna, lépned kell!
Mea(19+5)
Mea
2005.04.22 08:08
Sziasztok!
Csilla,
Boldog névnapot!!!
Rokica,
én sok okosat nem tudok a leírtakhoz hozzászólni, de az biztos, hogy minden férfit megvisel ez az állapot. (még a második gyereket váró apukákat is - lásd mi)
Kitartást kivánok, hátha csak egy átmeneti hullámvölgy, bár megértem, ha azokat sem tudod tolerálni...
Kati
22+2
Csilla
, Boldog névnapot
!!! Rokica
, én sok okosat nem tudok a leírtakhoz hozzászólni, de az biztos, hogy minden férfit megvisel ez az állapot. (még a második gyereket váró apukákat is - lásd mi
) Kitartást kivánok, hátha csak egy átmeneti hullámvölgy, bár megértem, ha azokat sem tudod tolerálni...
Kati
22+2
2005.04.22 08:19
Rókica!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen "rossz" passzba kerültetetk!
Minden erőmmel megpróbálnék segíteni, de sajnos fogalmam sincs mitévő legyél.
Én annyira nem értek a lélek dolgaihoz, szerintem talán Te vagy az egyik legprofibb köztünk, hiszen Te tanultál pszihológiát.
Minden esetre nem tudom, hogy van e rendszeres orvosi ellenőrzés alatt(úgy értem "beszélgetős" doki), mert ha van ilyen és pár napon belül nem változik a helyzet, mindenképp fel kellene keresni és sűríteni a találkákat!
Hétvégére meg mindenképpen egy sétálós merengős napot ajánlok, pl:Kékestető- hóbúcsúztató sétálás.
Ott talán nyugodtak a körülmények hogy kifaggasd hogy érez e valami problémát, hogy tudsz e segíteni...
Ne haragudj ha "laikus"-ként hülyeséget ajánlok, de megpróbálom magam beleképzelni a helyzetbe és talán én ezt tenném.
Bár sajnos tudom hogy ez nem ilyen egyszerű, nekünk "csak" egy depressziós ember van a családba, és vele sem bír senki...
Nagyon nehéz lehet ez így Neked!
Legyél nagyon erős!
Csillám!
Isten éltessen névnapod alkalmából!
A tesóm is Csilla, megyek őt is megköszöntöm!
Megann 19+5
Nagyon sajnálom, hogy ilyen "rossz" passzba kerültetetk!
Minden erőmmel megpróbálnék segíteni, de sajnos fogalmam sincs mitévő legyél.
Én annyira nem értek a lélek dolgaihoz, szerintem talán Te vagy az egyik legprofibb köztünk, hiszen Te tanultál pszihológiát.
Minden esetre nem tudom, hogy van e rendszeres orvosi ellenőrzés alatt(úgy értem "beszélgetős" doki), mert ha van ilyen és pár napon belül nem változik a helyzet, mindenképp fel kellene keresni és sűríteni a találkákat!
Hétvégére meg mindenképpen egy sétálós merengős napot ajánlok, pl:Kékestető- hóbúcsúztató sétálás.
Ott talán nyugodtak a körülmények hogy kifaggasd hogy érez e valami problémát, hogy tudsz e segíteni...
Ne haragudj ha "laikus"-ként hülyeséget ajánlok, de megpróbálom magam beleképzelni a helyzetbe és talán én ezt tenném.
Bár sajnos tudom hogy ez nem ilyen egyszerű, nekünk "csak" egy depressziós ember van a családba, és vele sem bír senki...
Nagyon nehéz lehet ez így Neked!
Legyél nagyon erős!
Csillám!
Isten éltessen névnapod alkalmából!
A tesóm is Csilla, megyek őt is megköszöntöm!
Megann 19+5
2005.04.22 08:23
Rokica,
nagy szemekkel olvasom a "sztoridat", tudom, hogy ez neked nem csak sztori, hanem maga a nagybetűs É. Én csak annyit tudok ehhez hozzáfűzni, hogy le a kalappal, hogy bevállaltál egy ilyen kapcsolatot és ebbe a gyereket, biztos nagyon szereted a párodat. Bevallom, én tuti megfutamodnék már az elején, a gyerek szóba sem kerülhetne. Én nem vagyok ilyen erős, és "bátor" (vagy hogy hívjam) mint te.
És ha minden stresszhelyzet ezt váltja ki a párodból, akkor sok erőt kívánok neked, mert ez (az én olvasatomban) azt jelenti, hogy ha gáz van, akkor nem elég a bajt kezelni, de még számolhatsz azzal is, hogy az ő támasza is kell, hogy legyél.
Hát, komolyan, irigyellek is (hogy ennyire tudsz szeretni valakit) meg nem is, ez nagyon nehéz lehet.
Azért köszi, hogy megosztottad velünk. Én most olyan pitiánernek érzek egy csomó "problémát" a tieid mellett...
üdv
p
nagy szemekkel olvasom a "sztoridat", tudom, hogy ez neked nem csak sztori, hanem maga a nagybetűs É. Én csak annyit tudok ehhez hozzáfűzni, hogy le a kalappal, hogy bevállaltál egy ilyen kapcsolatot és ebbe a gyereket, biztos nagyon szereted a párodat. Bevallom, én tuti megfutamodnék már az elején, a gyerek szóba sem kerülhetne. Én nem vagyok ilyen erős, és "bátor" (vagy hogy hívjam) mint te.
És ha minden stresszhelyzet ezt váltja ki a párodból, akkor sok erőt kívánok neked, mert ez (az én olvasatomban) azt jelenti, hogy ha gáz van, akkor nem elég a bajt kezelni, de még számolhatsz azzal is, hogy az ő támasza is kell, hogy legyél.
Hát, komolyan, irigyellek is (hogy ennyire tudsz szeretni valakit) meg nem is, ez nagyon nehéz lehet.
Azért köszi, hogy megosztottad velünk. Én most olyan pitiánernek érzek egy csomó "problémát" a tieid mellett...
üdv
p
2005.04.22 08:52
Sziasztok!
Rokica!
Sajnálattal olvastam, amit írtál, de szerintem ne aggódj. Az ő betegségénél ez természetes, hogy jobban aggódik, mint normálisan. A hullámvölgyek is természetesek, de nem fog örökké tartani, majd újra "fent" lesz megint. Igen, most sokkal érzékenyebb vagy, mert most te szorulsz támogatásra, védelemre, ehelyett neked kell "kezelned" a párodat. Szerintem majd amikor megszületik a baba és látja, hogy minden oké és kialakul egy normális menetrend, biztos, hogy jól fog alkalmazkodni ő is. Minden apuka belegondol, hogy mi lesz, ha megszületik a baba, csak hát ugye ő olyan eltúlozva gondolkodik ezen. Ez a betegsége, ezt el kell fogadni, ha szereted és vele akarsz élni. De a későbbiekben úgyis meglátod. Ha nagyon durvák lesznek ezek a "kiakadások" nála, akkor gondolom mérlegelned kell, hogy neked és a babának mi a legjobb. Szerintem nem jó egy babát olyan légkörben nevelni, ahol állandó a stressz és a veszekedés. Hiába szereti valaki a párját, szerintem a baba fontosabb, mert ő egy új kis élet és még előtte van minden.
Ez az én véleményem. Bocs, remélem nem írtam hülyeségeket, de úgy szeretnék segíteni. Remélem minden rendbe jön pár napon belül.
Hétfőn megyek a 18. heti ultrahangra és akkor meglesznek az AFP eredmények is. Utána írok.
Csilla!
Boldog Névnapot!
Megann!
Örülök, hogy végül is minden jól alakult! Most már ne izgulj, minden rendben lesz!
Szép napot mindenkinek!
Rokica!
Sajnálattal olvastam, amit írtál, de szerintem ne aggódj. Az ő betegségénél ez természetes, hogy jobban aggódik, mint normálisan. A hullámvölgyek is természetesek, de nem fog örökké tartani, majd újra "fent" lesz megint. Igen, most sokkal érzékenyebb vagy, mert most te szorulsz támogatásra, védelemre, ehelyett neked kell "kezelned" a párodat. Szerintem majd amikor megszületik a baba és látja, hogy minden oké és kialakul egy normális menetrend, biztos, hogy jól fog alkalmazkodni ő is. Minden apuka belegondol, hogy mi lesz, ha megszületik a baba, csak hát ugye ő olyan eltúlozva gondolkodik ezen. Ez a betegsége, ezt el kell fogadni, ha szereted és vele akarsz élni. De a későbbiekben úgyis meglátod. Ha nagyon durvák lesznek ezek a "kiakadások" nála, akkor gondolom mérlegelned kell, hogy neked és a babának mi a legjobb. Szerintem nem jó egy babát olyan légkörben nevelni, ahol állandó a stressz és a veszekedés. Hiába szereti valaki a párját, szerintem a baba fontosabb, mert ő egy új kis élet és még előtte van minden.
Ez az én véleményem. Bocs, remélem nem írtam hülyeségeket, de úgy szeretnék segíteni.
Remélem minden rendbe jön pár napon belül. Hétfőn megyek a 18. heti ultrahangra és akkor meglesznek az AFP eredmények is. Utána írok.
Csilla!
Boldog Névnapot!
Megann!
Örülök, hogy végül is minden jól alakult! Most már ne izgulj, minden rendben lesz!
Szép napot mindenkinek!
2005.04.22 08:54
Penna:
Valóban életem nagy szerelme, ha nem lenne az, nem vállaltam volna be őt. De akkor se, ha nem látnám rajta, hogy mennyire igyekszik. Anyagilag és érzelmileg is. Ő komolyan hátrányos helyzetben került ide Magyarországra tavaly nyáron, úgy, hogy megtakaritott pénze alig volt, mert akkor fejezte be a posztgraduális képzését Amerikában és azonnal felpakolt és ideköltözott hogy együtt legyünk. Új életet kellett teremtenie, állást szereznie, fenntartania magát, a gyerektartását Amerikába (!!) és ugye minket. A családom természetesen nagyon sokat segitett, mert a lakás az nem a miénk, csak fenntartani kell, viszont azt a párom önerőből csinálja (ez volt a megegyezés anno, ő fizeti a mindennapi költségeket, én a lakás berendezését - ezen majd változtatni kell ha jön a baba, de eddig bevált).
Mikor azt mondom, mintaférj és apuka, komolyan gondolom. Takarit, pakol, sokkal rendesebb mint én. Én szinte semmit nem takaritok, azt mind ő csinálja, mert én nagyon utálom. Szintúgy a csekkekkel meg befizetésekkel, azt is nagyon utálom, ezért volt ilyen a megegyezésünk anno. Sokkal inkább finanszirozom a bútorvásárlást, mint megyek csekkekkel sorbaállni a postára... Mindennap megsimogatja a pocakomat és mondja hogy én vagyok a világon a legszexisebb terhes nő. Beszélget a babával. Olvassa a terheskönyveimet, sőt, még a magyar nyelvű Kismamának is nekifutunk néha, pedig a magyar nyelv nagy nehézségeket okoz számára. Jön velem az összes orvosi vizsgálatra meg ultrahangra.
Szóval nagyon sok pozitivum van a kapcsolatban. De megvan az ára is.
Valóban életem nagy szerelme, ha nem lenne az, nem vállaltam volna be őt. De akkor se, ha nem látnám rajta, hogy mennyire igyekszik. Anyagilag és érzelmileg is. Ő komolyan hátrányos helyzetben került ide Magyarországra tavaly nyáron, úgy, hogy megtakaritott pénze alig volt, mert akkor fejezte be a posztgraduális képzését Amerikában és azonnal felpakolt és ideköltözott hogy együtt legyünk. Új életet kellett teremtenie, állást szereznie, fenntartania magát, a gyerektartását Amerikába (!!) és ugye minket. A családom természetesen nagyon sokat segitett, mert a lakás az nem a miénk, csak fenntartani kell, viszont azt a párom önerőből csinálja (ez volt a megegyezés anno, ő fizeti a mindennapi költségeket, én a lakás berendezését - ezen majd változtatni kell ha jön a baba, de eddig bevált).
Mikor azt mondom, mintaférj és apuka, komolyan gondolom. Takarit, pakol, sokkal rendesebb mint én. Én szinte semmit nem takaritok, azt mind ő csinálja, mert én nagyon utálom. Szintúgy a csekkekkel meg befizetésekkel, azt is nagyon utálom, ezért volt ilyen a megegyezésünk anno. Sokkal inkább finanszirozom a bútorvásárlást, mint megyek csekkekkel sorbaállni a postára... Mindennap megsimogatja a pocakomat és mondja hogy én vagyok a világon a legszexisebb terhes nő. Beszélget a babával. Olvassa a terheskönyveimet, sőt, még a magyar nyelvű Kismamának is nekifutunk néha, pedig a magyar nyelv nagy nehézségeket okoz számára. Jön velem az összes orvosi vizsgálatra meg ultrahangra.
Szóval nagyon sok pozitivum van a kapcsolatban. De megvan az ára is.
2005.04.22 09:32
Rokica,
úgy veszem ki az írásodból, hogy nagyon nehéz lehet a párodnak... sikerült egyébként beilleszkednie valamelyest???
Én gondolom mindezt érted teszi, így azért írigyellek is... mégha én biztos feladtam volna már.
Az én lópokróc párom elszégyellhetné magát mellettetek... olyan kicsinyes. Még szerencse, hogy jó humora van, különben már utilaput kötöttem volna a talpára!
Kati
22+2
, úgy veszem ki az írásodból, hogy nagyon nehéz lehet a párodnak... sikerült egyébként beilleszkednie valamelyest???
Én gondolom mindezt érted teszi, így azért írigyellek is... mégha én biztos feladtam volna már.
Az én lópokróc párom elszégyellhetné magát mellettetek... olyan kicsinyes
. Még szerencse, hogy jó humora van, különben már utilaput kötöttem volna a talpára! Kati
22+2
2005.04.22 09:57
Kati:
Biztos nehéz neki. Hálistennek nem először él Magyarországon, az előző feleségével itt éltek 5 évig. Azalatt nagyon megszerette Magyarországot, jóbarátokat szedett össze. Mi úgy ismerkedtünk meg, hogy bár ő Amerikába járt egyetemre, minden nyáron visszajött tanitani. Tehát ilyen szempontból hálistennek nem nulláról kezdte, ismerte már az országot, tudott valamennyire magyarul, volt saját társasága. "Csak" a munkát és a megélhetést kellett megoldania.
Biztos nehéz neki. Hálistennek nem először él Magyarországon, az előző feleségével itt éltek 5 évig. Azalatt nagyon megszerette Magyarországot, jóbarátokat szedett össze. Mi úgy ismerkedtünk meg, hogy bár ő Amerikába járt egyetemre, minden nyáron visszajött tanitani. Tehát ilyen szempontból hálistennek nem nulláról kezdte, ismerte már az országot, tudott valamennyire magyarul, volt saját társasága. "Csak" a munkát és a megélhetést kellett megoldania.
2005.04.22 10:01
Sziasztok!
Rokica!
Visszaolvastam a mai topikot. Amit írtál az valóban "ijedelemre" ad okot.
De!
Amit Pennának írtál le az maga a szöges ellentéte.
Az igaz, hogy nem én vagyok ebben a helyzetben, de általában egy kívülálló talán többet is segíthet.
Ha valóban ilyen amilyennek leírtad (nincs kétségem felőle), akkor valóban csak egy kis átmeneti zökkenő az egész.
Őt tényleg csak te tudod kezelni. Valóban mintaapuka
Az én párom a hidegek csoportjába tarozik, de néha nála is van nehezebb időszak.
Szerintem adj neki időt. Bízz magatokban, a szerelmetekben.
Szerintem kijöttök ebből a hullámvölgyből.
Én nagyon szorítok. Sajnos nem tudok mit írni, de az biztos, hogy megéri küzdeni, mert egy jó ember csak nehezebben veszi az akadályokat.
A másik, hogy nincs tökéletes ember és kapcsolat.
Mindennek megvan az ára! Vagy így, vagy úgy, de fizetni kell mindenért. Ugyanúgy a jóért és a rosszért.
Elég igazságtalan néha az élet.
Szebb napokat kívánok nektek!
Sziasztok!
Angelani
19+4
Rokica!
Visszaolvastam a mai topikot. Amit írtál az valóban "ijedelemre" ad okot.
De!
Amit Pennának írtál le az maga a szöges ellentéte.
Az igaz, hogy nem én vagyok ebben a helyzetben, de általában egy kívülálló talán többet is segíthet.
Ha valóban ilyen amilyennek leírtad (nincs kétségem felőle), akkor valóban csak egy kis átmeneti zökkenő az egész.
Őt tényleg csak te tudod kezelni. Valóban mintaapuka
Az én párom a hidegek csoportjába tarozik, de néha nála is van nehezebb időszak.
Szerintem adj neki időt. Bízz magatokban, a szerelmetekben.
Szerintem kijöttök ebből a hullámvölgyből.
Én nagyon szorítok. Sajnos nem tudok mit írni, de az biztos, hogy megéri küzdeni, mert egy jó ember csak nehezebben veszi az akadályokat.
A másik, hogy nincs tökéletes ember és kapcsolat.
Mindennek megvan az ára! Vagy így, vagy úgy, de fizetni kell mindenért. Ugyanúgy a jóért és a rosszért.
Elég igazságtalan néha az élet.
Szebb napokat kívánok nektek!
Sziasztok!
Angelani
19+4
2005.04.22 10:09
Angelani:
A baj az, hogy ő mindkettő... és attól hogy jó periódusaiban példás viselkedésű még nem törli el a rossz periódusait, sajnos. A kérdés az, milyen arányban fordulnak elő...
De abban messzemenően egyetértek veled, hogy nincs tökéletes ember vagy tökéletes kapcsolat, és mindennek megvan a maga ára. Én ezt tudtam mikor őt bevállaltam, de ettől függetlenül ijesztő mikor hullámvölgybe kerülünk.
A baj az, hogy ő mindkettő... és attól hogy jó periódusaiban példás viselkedésű még nem törli el a rossz periódusait, sajnos. A kérdés az, milyen arányban fordulnak elő...
De abban messzemenően egyetértek veled, hogy nincs tökéletes ember vagy tökéletes kapcsolat, és mindennek megvan a maga ára. Én ezt tudtam mikor őt bevállaltam, de ettől függetlenül ijesztő mikor hullámvölgybe kerülünk.
2005.04.22 10:18
Napsugaras szép reggelt mindenkinek!
Csilla!
Még nagyon sok boldog névnapot!
Rokica!
Nem is tudom, mit tanácsolhatnék, főleg, hogy ennyire szereted a párodat... Én tavaly nyáron estem át egy enyhe, bár nekem végzetesnek tűnő depresszión, és belehaltam volna, ha akkor elhagy a párom. De ő volt az, aki a legtöbbet segített rajtam, végig mellettem volt, és támogatott.
Tudom, hogy a ti helyzetetek teljesen más, sokkal komolyabb tészta, de én már nem tudnám megtenni fordított helyzetben, hogy elhagyom, bármilyen nehéz legyen is mellette.
Ezt ne vedd tanácsnak semmiképp, mert csak egy együttértő meglátás, és kismiska tapasztalat a tiédhez képest. Azzal is tisztában vagyok, hogy nincs a világon két egyforma helyzet/ember/történés.
Kívánom, hogy mihamarabb sikerüljön kilábalni belőle!
Pusztok
Sisotris
15+5
Csilla!
Még nagyon sok boldog névnapot!
Rokica!
Nem is tudom, mit tanácsolhatnék, főleg, hogy ennyire szereted a párodat... Én tavaly nyáron estem át egy enyhe, bár nekem végzetesnek tűnő depresszión, és belehaltam volna, ha akkor elhagy a párom. De ő volt az, aki a legtöbbet segített rajtam, végig mellettem volt, és támogatott.
Tudom, hogy a ti helyzetetek teljesen más, sokkal komolyabb tészta, de én már nem tudnám megtenni fordított helyzetben, hogy elhagyom, bármilyen nehéz legyen is mellette.
Ezt ne vedd tanácsnak semmiképp, mert csak egy együttértő meglátás, és kismiska tapasztalat a tiédhez képest. Azzal is tisztában vagyok, hogy nincs a világon két egyforma helyzet/ember/történés.
Kívánom, hogy mihamarabb sikerüljön kilábalni belőle!
Pusztok
Sisotris
15+5
Sisotris&Máté
2005.04.22 10:47
sziasztok
Csillam
BOLDOGSÁGOS NÉVNAPOT!!!
Rokica!
Én nem vagyok szakértő,csak 3 évig tanultam a pszichológiát, de a Borderline - szindrómát ismerem,ismerek ilyen embert!Elég durva!!! de az biztos, hogy nagy dolgot vállaltál, nagy felelősség, hogy gyereket vállaltál ilyen körülmények között.
A gyógyszerek hatását igencsak befolyásolja az alkohol, jól látod!
Szerintem szorgalmazd, hogy a párod járjon el rendszeresen pszichoterapeutához, ha esetleg hanyagolja. Bár gondolom kénytelen menni, ha felíratja a gyógyszereit.Én csak akkor lennék nyugodt a helyedben, ha a párom, ha ilyen állapotban lenne, akkor hetente járna szakemberhez.
Amiket leírtál, az szerintem a nagy vihar előtti csend, bár te ismered a párodat.
Ebben a helyzetben nem elég magadban meg a szerelmetekben bízni szerintem, de ezt is te tudod. a kismamának nyugodt körülményekre van szüksége és ezt a 20.hét után fogod leginkább látni majd, én sem fogtam fel, hogy mekkora bajtr csináltam, hogy egészen a 22.hétig nem gondoltam bele, mennyit árthatok a stresszel a babámnak!
Most már nem úgy számolom a heteket, mint azelőtt, most már azért örülök minden egyes betöltött hétnek, mert ennyivel közelebb kerültünk a babámmal ahhoz, hogy ha -ne adj'isten- bekövetkezne amitől félünk és megrepedne a burok, akkor ennyivel több az esély a túlélésre.
És ezt tényleg mind a stressz okozza, mert egészségügyi szempontból minden rendben, első próbálkozásra megfogantam, minden eredményünk tökéletes eddig! kopp..kopp..kopp..
Szóval gondold át, minek teszed ki a magzatodat!
Ő nem tehet arról, hogy életre hívtad, és nem "kárhoztathatod" egyből idegeskedésre!!!
A Borderline-szindróma nem csupán egy kis idegi labilitás...
Ne haragudj meg, tudom, hogy az első reakció erre a levelemre ellenséges lesz, de egyáltalán nem akarok rosszat és okoskodni sem, csak tudom miről beszélek.Persze elképzelhető, hogy a te párod más, minden kismama is más, de még ha te nem is, a babád érzékeny a stresszre!vagy nem. minden kisbaba is más.
Nagyon - nagyon sok erőt, lelki erőt és türelmet kívánok neked, hidd el, ha elragadtattam magam, csak azért, mert komolyan együtt érzek veled.
Próbálj minél nyugodtabb környezetet teremteni magad köré, de gondolom tépelődsz, hogyan dönts a párod és a gyereked között, mert ha a helyzet nem javul, a szülés után csak rosszabbodni fog és a párod tényleg -akarata ellenére- is bántani fog titeket, lelkileg
Sok erőt!
Zsófy
23+2
Csillam
BOLDOGSÁGOS NÉVNAPOT!!!
Rokica!
Én nem vagyok szakértő,csak 3 évig tanultam a pszichológiát, de a Borderline - szindrómát ismerem,ismerek ilyen embert!Elég durva!!! de az biztos, hogy nagy dolgot vállaltál, nagy felelősség, hogy gyereket vállaltál ilyen körülmények között.
A gyógyszerek hatását igencsak befolyásolja az alkohol, jól látod!
Szerintem szorgalmazd, hogy a párod járjon el rendszeresen pszichoterapeutához, ha esetleg hanyagolja. Bár gondolom kénytelen menni, ha felíratja a gyógyszereit.Én csak akkor lennék nyugodt a helyedben, ha a párom, ha ilyen állapotban lenne, akkor hetente járna szakemberhez.
Amiket leírtál, az szerintem a nagy vihar előtti csend, bár te ismered a párodat.
Ebben a helyzetben nem elég magadban meg a szerelmetekben bízni szerintem, de ezt is te tudod. a kismamának nyugodt körülményekre van szüksége és ezt a 20.hét után fogod leginkább látni majd, én sem fogtam fel, hogy mekkora bajtr csináltam, hogy egészen a 22.hétig nem gondoltam bele, mennyit árthatok a stresszel a babámnak!
Most már nem úgy számolom a heteket, mint azelőtt
, most már azért örülök minden egyes betöltött hétnek, mert ennyivel közelebb kerültünk a babámmal ahhoz, hogy ha -ne adj'isten- bekövetkezne amitől félünk és megrepedne a burok, akkor ennyivel több az esély a túlélésre. És ezt tényleg mind a stressz okozza, mert egészségügyi szempontból minden rendben, első próbálkozásra megfogantam, minden eredményünk tökéletes eddig! kopp..kopp..kopp..
Szóval gondold át, minek teszed ki a magzatodat!
Ő nem tehet arról, hogy életre hívtad, és nem "kárhoztathatod" egyből idegeskedésre!!!
A Borderline-szindróma nem csupán egy kis idegi labilitás...
Ne haragudj meg, tudom, hogy az első reakció erre a levelemre ellenséges lesz, de egyáltalán nem akarok rosszat és okoskodni sem, csak tudom miről beszélek.Persze elképzelhető, hogy a te párod más, minden kismama is más, de még ha te nem is, a babád érzékeny a stresszre!vagy nem. minden kisbaba is más.
Nagyon - nagyon sok erőt, lelki erőt és türelmet kívánok neked, hidd el, ha elragadtattam magam, csak azért, mert komolyan együtt érzek veled.
Próbálj minél nyugodtabb környezetet teremteni magad köré, de gondolom tépelődsz, hogyan dönts a párod és a gyereked között, mert ha a helyzet nem javul, a szülés után csak rosszabbodni fog
és a párod tényleg -akarata ellenére- is bántani fog titeket, lelkileg Sok erőt!
Zsófy
23+2
2005.04.22 11:36
Zsófy,
Nem ellenséges a reakcióm, de általában párommal tényleg nyugis a helyzet. Rendszeresen jár pszichiáterhez (jelenleg kéthetente, de ha szükségét érzik akkor hetente), és szedi a gyógyszereit. Nem tipikus borderline, ez már ebből is levonható azt hiszem.
Két éve vagyunk együtt vele, és ő az elejétől kezdve lelkiismeretesen foglalkozott azzal, hogy stabil legyen. Sajnos a diagnózisa is kb annyi idős mint a kapcsolatunk, ezért azelőtt nem is kezelték, és az első évben ment a próbálkozás, hogy milyen gyógyszerek alkalmasak az ő beállitására. A jelenlegi gyógyszer és terápia kombinációján kb egy éve van, azóta ilyen kisebb hangulathullámokat kivéve nem volt rohama. Mikor volt (egy évvel ezelőtt), az is hatalmas változások hatására, mikor eszméletlen tempóban befejezte ott kint a diplomamunkáját, felszámolt és átköltözött egy másik országba. Ez még egy egészséges embert is megvisel, ő pedig éppen akkor gyógyszerek között volt, tehát még ez is rátett egy lapáttal. Az mondjuk nagyon szörnyű időszak volt. Aki egyszer vagy kétszer átélt már egy ilyen borderlinos rohamot, még akkor is hogyha az övéi kutyafülnek számitanak ahhoz képest amit egy komoly borderline tud produkálni, annak nehéz utána megnyugodni, ezért vagyok én is mindig résen. De ő nem volt soha agressziv, se magával szemben sem velem.
Bizom benne, hogy ő szinten tudja tartani magát, de arra is felkészültem lelkiekben, hogy ha rosszabbodik az állapota, akkor sajnos tényleg könyörtelenül meg kell szakitani a kapcsolatot, mindenki érdekében. De nagyon remélem, hogy erre nem lesz szükség.
Nem ellenséges a reakcióm, de általában párommal tényleg nyugis a helyzet. Rendszeresen jár pszichiáterhez (jelenleg kéthetente, de ha szükségét érzik akkor hetente), és szedi a gyógyszereit. Nem tipikus borderline, ez már ebből is levonható azt hiszem.
Két éve vagyunk együtt vele, és ő az elejétől kezdve lelkiismeretesen foglalkozott azzal, hogy stabil legyen. Sajnos a diagnózisa is kb annyi idős mint a kapcsolatunk, ezért azelőtt nem is kezelték, és az első évben ment a próbálkozás, hogy milyen gyógyszerek alkalmasak az ő beállitására. A jelenlegi gyógyszer és terápia kombinációján kb egy éve van, azóta ilyen kisebb hangulathullámokat kivéve nem volt rohama. Mikor volt (egy évvel ezelőtt), az is hatalmas változások hatására, mikor eszméletlen tempóban befejezte ott kint a diplomamunkáját, felszámolt és átköltözött egy másik országba. Ez még egy egészséges embert is megvisel, ő pedig éppen akkor gyógyszerek között volt, tehát még ez is rátett egy lapáttal. Az mondjuk nagyon szörnyű időszak volt. Aki egyszer vagy kétszer átélt már egy ilyen borderlinos rohamot, még akkor is hogyha az övéi kutyafülnek számitanak ahhoz képest amit egy komoly borderline tud produkálni, annak nehéz utána megnyugodni, ezért vagyok én is mindig résen. De ő nem volt soha agressziv, se magával szemben sem velem.
Bizom benne, hogy ő szinten tudja tartani magát, de arra is felkészültem lelkiekben, hogy ha rosszabbodik az állapota, akkor sajnos tényleg könyörtelenül meg kell szakitani a kapcsolatot, mindenki érdekében. De nagyon remélem, hogy erre nem lesz szükség.
2005.04.22 11:57
Sisotris&Máté
2005.04.22 12:03
Rokica,
annyira felkeltetted az érdeklődésemet... ha nem veszed tolakodásnak leírod, hogy mi is pontosan ez a betegség? Hogyan alakul ki, és milyen a roham? Ha nem publikus, akkor az e-mailemre, légyszi...
Persze, ha nem akarod, azt is megértem, csak én még sosem hallottam erről.
Kati
, annyira felkeltetted az érdeklődésemet... ha nem veszed tolakodásnak leírod, hogy mi is pontosan ez a betegség? Hogyan alakul ki, és milyen a roham? Ha nem publikus, akkor az e-mailemre, légyszi...
Persze, ha nem akarod, azt is megértem, csak én még sosem hallottam erről.
Kati
2005.04.22 12:18
Rokica!
Nem tudok érdemben hozzá szólni! De sok erőt és kitartást kívánok neked! Remélem nem kerül sor a szakításra, mert rajtatok kívül a baba is megsinylené.Sokkal nyugodtam bizti nem lennél egy szakítás után sem.Én inkább az együttélés és a betegség javulásának a lehetőségeit keresném, nem pedig a szakításon gondolkoznék. De ahogy elnézem te is inkább arra gondolsz hogyan tudnál segíteni.Amit a párodról leírsz az egy hozzá nem értőnek sztem inkább bíztató.Remélem ez egy átmeneti hullámvölgy és túl fogtok jutni rajta.Én szorítok nektek!!!!!
Szilvi
UI: Csillám sok boldog névnapot!
Nem tudok érdemben hozzá szólni! De sok erőt és kitartást kívánok neked! Remélem nem kerül sor a szakításra, mert rajtatok kívül a baba is megsinylené.Sokkal nyugodtam bizti nem lennél egy szakítás után sem.Én inkább az együttélés és a betegség javulásának a lehetőségeit keresném, nem pedig a szakításon gondolkoznék. De ahogy elnézem te is inkább arra gondolsz hogyan tudnál segíteni.Amit a párodról leírsz az egy hozzá nem értőnek sztem inkább bíztató.Remélem ez egy átmeneti hullámvölgy és túl fogtok jutni rajta.Én szorítok nektek!!!!!
Szilvi
UI: Csillám sok boldog névnapot!
2005.04.22 12:39
Rokica,
örülök, hogy nem haragudtál meg!
Remélem, hogy a párod is olyan erős mint Te és sikerül nektek jó családot alapítani!!!
Minden jókívánságom a tietek, de tényleg, drukkolok nektek! Az jó, ha a párod jár dokihoz!
Remélem ,megnyugszik és a sört is hanyagolja a kedvetekért!
Sok türelmet, megértést, szeretetet és erőt nektek! Vigyázz a csládodra, az anya a cslád szíve lelke!
puszy:
Zsófy
örülök, hogy nem haragudtál meg!
Remélem, hogy a párod is olyan erős mint Te és sikerül nektek jó családot alapítani!!!
Minden jókívánságom a tietek, de tényleg, drukkolok nektek! Az jó, ha a párod jár dokihoz!
Remélem ,megnyugszik és a sört is hanyagolja a kedvetekért!
Sok türelmet, megértést, szeretetet és erőt nektek! Vigyázz a csládodra, az anya a cslád szíve lelke!
puszy:
Zsófy
2005.04.22 12:41
Csillám boldog névnapot!
Én csak most tudtam még jönni a géphez...
Megjött az afp eredményem, a Mom 1,8 szóval ok.
Nagyon várom a jövő heti uh-t.
Rókica, bocsi de én sem tudok érdemben hozzászólni. Én egy párkapcsolat tekintetében mindig bizakodó vagyok és nem elhagyós...
Küldök nektek egy fotót kisfiamról, olyan jól sikerült anyáknapjára csináltattuk.
Én csak most tudtam még jönni a géphez...
Megjött az afp eredményem, a Mom 1,8 szóval ok.
Nagyon várom a jövő heti uh-t.
Rókica, bocsi de én sem tudok érdemben hozzászólni. Én egy párkapcsolat tekintetében mindig bizakodó vagyok és nem elhagyós...
Küldök nektek egy fotót kisfiamról, olyan jól sikerült anyáknapjára csináltattuk.
[
2005.04.22 14:06
Cirmike!
Nagyon édi a kisfiad
Zsófy!
Hogy vagytok?
Mi jól Ma megyek színházba anyuddal meg Enikővel a STEEL-re a Művészetek Palotájába, kiváncsi vagyok nagyon
Mostanában elég sokat járok színházba, hogy utána ne sovárogjak utána a bab mellett
Bár párom már most mondja, hogy majd vigyázni fog a babóra és nyugodtan mehetek majd el néha
Olyan édi!
Persze elején nem fogok menni és később is csak ritkán-eleinte- de azt megfogadtam, ha nagyobb lesz a baba akkor havi 1x vagy anyósom vagy anyukámék fognak vigyázni a manónkra, ha elmegyünk moziba
Mert az a kedvencünk a mozi
Én nem szeretném elhanyagolni a közös élményeket kettesben baba nélkül /néha-néha/.
Szerintem ez jót tesz mindenkinek
Ti hogy vagytok ezzel?
Na jól kidumáltam magam, megyek készülődni a vonathoz(4-sel megyünk).
Ja és tegnap sikerült máris eladnom a kocsinkat és most megyünk hétvégén mi is nézni valami nagyobbat(Peugeot 307).Elég jó árban vannak az 1-2 év körüliek.
Sziasztok és további szép napot!
Mea(19+5)
Nagyon édi a kisfiad
Zsófy!
Hogy vagytok?
Mi jól
Ma megyek színházba anyuddal meg Enikővel a STEEL-re a Művészetek Palotájába, kiváncsi vagyok nagyon Mostanában elég sokat járok színházba, hogy utána ne sovárogjak utána a bab mellett
Bár párom már most mondja, hogy majd vigyázni fog a babóra és nyugodtan mehetek majd el néha
Olyan édi!
Persze elején nem fogok menni és később is csak ritkán-eleinte- de azt megfogadtam, ha nagyobb lesz a baba akkor havi 1x vagy anyósom vagy anyukámék fognak vigyázni a manónkra, ha elmegyünk moziba
Mert az a kedvencünk a mozi
Én nem szeretném elhanyagolni a közös élményeket kettesben baba nélkül /néha-néha/.
Szerintem ez jót tesz mindenkinek
Ti hogy vagytok ezzel?
Na jól kidumáltam magam, megyek készülődni a vonathoz(4-sel megyünk).
Ja és tegnap sikerült máris eladnom a kocsinkat és most megyünk hétvégén mi is nézni valami nagyobbat(Peugeot 307).Elég jó árban vannak az 1-2 év körüliek.
Sziasztok és további szép napot!
Mea(19+5)
Mea
2005.04.22 14:28
Kati,
Hát megpróbálom röviden ecsetelni a borderline személyiségzavart... Remélem nem untatok vele senkit. Erősen sarkitani fogok, a legrosszabb végletet mutatom be. Természetesen a párom ennek egy halvány árnyalata,
Ez egy pszichiátriai betegség. Annyiban különbözik pl a depressziótól vagy a pánikzavartól, hogy mivel ez egy személyiségzavar, ez nem átmeneti elváltozást okoz mikor a beteg éppen benne van egy aktuális hangulathullámban. A személyiségzavar az egész személyiség felépitését meghatározza, a gondolkodását, a reakcióit, a felfogását. Egy életre szól, és gyógyszerekkel max a velejáró szorongást és depressziót és gondolatrohanást lehet orvosolni, és az állandó rendszeres kognitiv terápia szükséges ahhoz, hogy az ő kóros gondolatmeneteit fel tudja ismerni és megzabolázni. Erre a legtöbbjük se nem alkalmas, se nem hajlandó, mert a betegség egy nagy velejárója hogy nem ismerik fel a betegségüket, és ha szembesülnek is vele, a tipikus reakció a támadás: "nem én vagyok a beteg, hanem TE!"
Főbb jellemzői (sarkitva fogok fogalmazni, hogy a végletet lásd, akinek már kórházban a helye) ez a bizonyos fekete-fehér ÉRZELMI alapú gondolkodás. A borderline-nak az van, amit érez. Kevésbé hisz annak, ami a szeme előtt van, mint annak, amiről ő meg van győződve. Nincsenek átmenetek, vagy ez van, vagy az. Ennélfogva a kapcsolatai igen viharosak, hol isteniti a másikat, hol meg teljes meggyőződéssel állitja róla hogy az a legutolsó gazember. Átmenet nélkül. Önmagával szemben ugyanigy. Vagy ő a legjobb, legszebb, legokosabb, vagy a legrosszabb, csúnyább és hülyébb ember a világon. Szintén átmenet nélkül. Ezért nincs reális önképe, nincs stabil elképzelése arról, ő kicsoda is valójában. Retteg attól, hogy elhagyják, ezért görcsösen kapaszkodik a kapcsolataiba, de viselkedésével (főleg mikor éppen feketén látja az illetőt és ennek megfelelően viselkedik vele) inkább elriasztja maga mellől az embereket. Ilyenkor persze beteljesül amitől leginkább retteg és megerősiti őt a hitében. Mikor éppen maga ellen fordul, borzasztó önmarcangolásba tud kezdeni: utálja magát, lelkiismeretfurdalása van, szenved attól, hogy ő milyen rossz ember. Ez sajnos egy öngerjesztő folyamat, és a borderline-ok gyakran fordulnak drogokhoz vagy más kóros szenvedélybetegségre utaló viselkedésekhez (szexaddikció, szerencsejáték, stb), hogy enyhitsék ezeket az érzéseket. Sokan kárt is tesznek önmagukban. A borderline-ok 10% lesz öngyilkos. A betegség a nőknél gyakoribb, viszont a férfiak veszélyesebbek lehetnek. Alacsony a stressz vagy más frusztráció iránti toleranciájuk, ilyenkor hajlamosak egy 2 éves gyerek érzelmi szintjén reagálni hisztirohamokkal, verbális és esetlegesen testi támadással a kiváltó ok ellen. Természetesen aki végképp nem tudja kontrollálni magát, kórházba kerül.
A betegség a természeténél fogva az intim kapcsolatokba zavar bele leginkább. Van, hogy ha az illető amúgy jól működik a társadalomban, és a baráti kör nem is sejti micsoda viselkedéssel kell az illető párjának vagy gyerekének megküzdenie. Ha pl egy olyan periódusában van, amiben a másikat feketének látja, borzalmas retorziókra képes, lelkileg vagy testileg, ezzel egyidőben retteg, hogy a másik otthagyja őt, és ezzel beigazolja az ő legnagyobb félelmét. Ami miatt persze (mivel nem tud különbséget tenni az érzelmei és a valóság között) még inkább gonosznak látja a partnerét.
Az alacsony szinten funkcionáló borderlinok, mint emlitettem, kórházban vagy börtönben kötnek ki, önsértési és öngyilkossági vagy mások ellen irányuló kisérletek sorozatával. Nem egy szép élet.
A magas szinten funkcionáló borderlinok "csak" a környezetük életét keseritik meg, egyik kapcsolatból a másikba esnek. Általában első meglátásra sármos, hatalmas személyi varázzsal rendelkező, magukkal ragadó személyiségek - amig ellened nem fordulnak valami miatt, amit lehet észre se veszel. Mire a legtöbb laikus felocsúdik, hogy jé itt probléma van, addigra már van egy gyerek, vagy házasság, ami összetartja a párt. És nagyon sokan sokáig küzdenek, hogy visszakapják azt, amilyen a borderline a kapcsolat elején volt, amikor még istenitette a másikat.
A borderline roham, gondolom már rájöttél, az egy ilyen hisztirohamból áll, mikor minden önfegyelmét elvesztve rád ront valami képzelt sértés miatt. Lehet, hogy csak piszkál, lehet, hogy ordit és veszekszik, meggyanúsit olyasmivel aminek nincs semmi értelme, de az is lehet hogy neked ront és feljelent a rendőrségen hogy te megtámadtad őt.
Na most ez jó hosszúra sikeredet...
Természetesen a párom ennek egy halvány árnyalata, sose volt aggressziv se maga ellen, se ellenem. Általában abban merül ki, hogy elkezdi önmagát marcangolni lelkileg, hogy ő milyen egy szörnyű ember, és én ott fogom őt hagyni biztosan. Mikor "rohama" volt, ez abból állt, hogy zokogott, gyűlölte magát, engem meggyanúsitott azzal hogy ki akarom őt használni, mert úgyis otthagyom, nem hagyott aludni mert állandóan (ÓRÁKIG!) mondta nekem a nagyobbnál nagyobb zagyvaságokat és lehetetlenségeket. Szóval látványosan szenvedett, én meg rettegtem és ki voltam lelkileg és testileg, mert én se tudtam tőle aludni. A legrosszabb az volt, mikor teljesen nyilvánvalóan zagyvaságokat beszélt, és mintha nem érzékelte volna, mennyire elrugaszkodott a valóságtól, csak mondta, mondta, nem birta abbahagyni, aztán reggelre nem emlékezett semmire, csak hogy valami borzasztót csinált, ami miatt tovább marcangolta magát... szóval szörnyű volt.
Mostanában annyi szokott néha lenni, hogy ilyen önellenséges megjegyzéseket tesz, mint pl tegnap hogy ő biztos milyen unalmas számomra, meg nem elég jó. De hála a gyógyszereknek meg a terápiának, egy-két nap alatt kikúrálja magából ezeket a körkörös rossz gondolatokat, de ilyenkor mindig megijedek, hogy jönnek a zagyvaságok, a zokogás meg az álmatlan éjszakák.
Hát megpróbálom röviden ecsetelni a borderline személyiségzavart... Remélem nem untatok vele senkit. Erősen sarkitani fogok, a legrosszabb végletet mutatom be. Természetesen a párom ennek egy halvány árnyalata,
Ez egy pszichiátriai betegség. Annyiban különbözik pl a depressziótól vagy a pánikzavartól, hogy mivel ez egy személyiségzavar, ez nem átmeneti elváltozást okoz mikor a beteg éppen benne van egy aktuális hangulathullámban. A személyiségzavar az egész személyiség felépitését meghatározza, a gondolkodását, a reakcióit, a felfogását. Egy életre szól, és gyógyszerekkel max a velejáró szorongást és depressziót és gondolatrohanást lehet orvosolni, és az állandó rendszeres kognitiv terápia szükséges ahhoz, hogy az ő kóros gondolatmeneteit fel tudja ismerni és megzabolázni. Erre a legtöbbjük se nem alkalmas, se nem hajlandó, mert a betegség egy nagy velejárója hogy nem ismerik fel a betegségüket, és ha szembesülnek is vele, a tipikus reakció a támadás: "nem én vagyok a beteg, hanem TE!"
Főbb jellemzői (sarkitva fogok fogalmazni, hogy a végletet lásd, akinek már kórházban a helye) ez a bizonyos fekete-fehér ÉRZELMI alapú gondolkodás. A borderline-nak az van, amit érez. Kevésbé hisz annak, ami a szeme előtt van, mint annak, amiről ő meg van győződve. Nincsenek átmenetek, vagy ez van, vagy az. Ennélfogva a kapcsolatai igen viharosak, hol isteniti a másikat, hol meg teljes meggyőződéssel állitja róla hogy az a legutolsó gazember. Átmenet nélkül. Önmagával szemben ugyanigy. Vagy ő a legjobb, legszebb, legokosabb, vagy a legrosszabb, csúnyább és hülyébb ember a világon. Szintén átmenet nélkül. Ezért nincs reális önképe, nincs stabil elképzelése arról, ő kicsoda is valójában. Retteg attól, hogy elhagyják, ezért görcsösen kapaszkodik a kapcsolataiba, de viselkedésével (főleg mikor éppen feketén látja az illetőt és ennek megfelelően viselkedik vele) inkább elriasztja maga mellől az embereket. Ilyenkor persze beteljesül amitől leginkább retteg és megerősiti őt a hitében. Mikor éppen maga ellen fordul, borzasztó önmarcangolásba tud kezdeni: utálja magát, lelkiismeretfurdalása van, szenved attól, hogy ő milyen rossz ember. Ez sajnos egy öngerjesztő folyamat, és a borderline-ok gyakran fordulnak drogokhoz vagy más kóros szenvedélybetegségre utaló viselkedésekhez (szexaddikció, szerencsejáték, stb), hogy enyhitsék ezeket az érzéseket. Sokan kárt is tesznek önmagukban. A borderline-ok 10% lesz öngyilkos. A betegség a nőknél gyakoribb, viszont a férfiak veszélyesebbek lehetnek. Alacsony a stressz vagy más frusztráció iránti toleranciájuk, ilyenkor hajlamosak egy 2 éves gyerek érzelmi szintjén reagálni hisztirohamokkal, verbális és esetlegesen testi támadással a kiváltó ok ellen. Természetesen aki végképp nem tudja kontrollálni magát, kórházba kerül.
A betegség a természeténél fogva az intim kapcsolatokba zavar bele leginkább. Van, hogy ha az illető amúgy jól működik a társadalomban, és a baráti kör nem is sejti micsoda viselkedéssel kell az illető párjának vagy gyerekének megküzdenie. Ha pl egy olyan periódusában van, amiben a másikat feketének látja, borzalmas retorziókra képes, lelkileg vagy testileg, ezzel egyidőben retteg, hogy a másik otthagyja őt, és ezzel beigazolja az ő legnagyobb félelmét. Ami miatt persze (mivel nem tud különbséget tenni az érzelmei és a valóság között) még inkább gonosznak látja a partnerét.
Az alacsony szinten funkcionáló borderlinok, mint emlitettem, kórházban vagy börtönben kötnek ki, önsértési és öngyilkossági vagy mások ellen irányuló kisérletek sorozatával. Nem egy szép élet.
A magas szinten funkcionáló borderlinok "csak" a környezetük életét keseritik meg, egyik kapcsolatból a másikba esnek. Általában első meglátásra sármos, hatalmas személyi varázzsal rendelkező, magukkal ragadó személyiségek - amig ellened nem fordulnak valami miatt, amit lehet észre se veszel. Mire a legtöbb laikus felocsúdik, hogy jé itt probléma van, addigra már van egy gyerek, vagy házasság, ami összetartja a párt. És nagyon sokan sokáig küzdenek, hogy visszakapják azt, amilyen a borderline a kapcsolat elején volt, amikor még istenitette a másikat.
A borderline roham, gondolom már rájöttél, az egy ilyen hisztirohamból áll, mikor minden önfegyelmét elvesztve rád ront valami képzelt sértés miatt. Lehet, hogy csak piszkál, lehet, hogy ordit és veszekszik, meggyanúsit olyasmivel aminek nincs semmi értelme, de az is lehet hogy neked ront és feljelent a rendőrségen hogy te megtámadtad őt.
Na most ez jó hosszúra sikeredet...
Természetesen a párom ennek egy halvány árnyalata, sose volt aggressziv se maga ellen, se ellenem. Általában abban merül ki, hogy elkezdi önmagát marcangolni lelkileg, hogy ő milyen egy szörnyű ember, és én ott fogom őt hagyni biztosan. Mikor "rohama" volt, ez abból állt, hogy zokogott, gyűlölte magát, engem meggyanúsitott azzal hogy ki akarom őt használni, mert úgyis otthagyom, nem hagyott aludni mert állandóan (ÓRÁKIG!) mondta nekem a nagyobbnál nagyobb zagyvaságokat és lehetetlenségeket. Szóval látványosan szenvedett, én meg rettegtem és ki voltam lelkileg és testileg, mert én se tudtam tőle aludni. A legrosszabb az volt, mikor teljesen nyilvánvalóan zagyvaságokat beszélt, és mintha nem érzékelte volna, mennyire elrugaszkodott a valóságtól, csak mondta, mondta, nem birta abbahagyni, aztán reggelre nem emlékezett semmire, csak hogy valami borzasztót csinált, ami miatt tovább marcangolta magát... szóval szörnyű volt.
Mostanában annyi szokott néha lenni, hogy ilyen önellenséges megjegyzéseket tesz, mint pl tegnap hogy ő biztos milyen unalmas számomra, meg nem elég jó. De hála a gyógyszereknek meg a terápiának, egy-két nap alatt kikúrálja magából ezeket a körkörös rossz gondolatokat, de ilyenkor mindig megijedek, hogy jönnek a zagyvaságok, a zokogás meg az álmatlan éjszakák.
Vissza: Gyermekek / magzatok kor szerint
