Sziasztok! Szép-Jó Reggelt!
Davallia!
Férjednek jobbulást!
Szegény, biztos nagyon fájt neki
De tök jó, hogy bemegy majd veled és végig melletted lesz
Rokica!
Én megfogadom a tanácsod!
Szerintem is nálam a kevés folyadékbevitel okozhat gondot.
Majd magambaerőszakolok egy kis teát.
Mondjuk attól sokat is pisilek, de legalább átmossa a veséket és a hólyagot
Bodza!
Azt hiszem, hogy mi sajnos lemaradunk erről
De minden jó tanácsot elfogadunk, ezért kérlek majd írj le mindent ha nem túl megterhelő!
Előre is köszi!
Mostanában nem mindenki írja a heteket.
Tessék írni, mer én nem tudom fejből
Tisztelet a kivételnek
Hari, Prüntyi, Vrucsincá!
Ti hol tartottok?
Nem mentség a tábla
Már egyszer írtam, hogy nem tudok visszanézni.
Bocsi, de engem komolyan érdekel mindenki!
Nem csak a hetek száma, hanem a hogylétük is
Megann!
Neked meg csak annyit, hogy próbálj meg megnyugodni!
Tudom nehéz nem arra gondolni.
Inkább beszélgess a babával és nyugtasd meg Őt is.
Nem jó a sok stressz: Ő is érzi.
Hidd el, minden rendben lesz.
Annyira tudok aggódni, hogy szinte már fáj a hasam az idegességtől.
Annyit elárulok nektek, hogy azelőtt nem voltam mindig ilyen.
Valahogy nem nagyon érdekeltek a mások problémái.
De most teljesen át tudom érezni és ez nem csak a hormonoktól van. Már teljesen másképp értékelek mindent.
A minap (mint leírtam), nekem is halálfélelmem volt. De nem csak ettől érzem át a nehéz pillanatokat.
Én nem lettem annyira érzelgős a terhességem alatt. Szerintem ez azért is van, mert a kicsi fiam nagyon szeretne megszületni és nem is "bántott" egyszer sem. Én egyszer sem hánytam, nem voltam olyan rosszul és még sorolhatnám. Persze éreztem/érzem a változást, de nem nagyon lendültem ki az életemből.
Pedig én voltam az, aki annyira szeretett volna babát, hogy azt mondtam:
Inkább végighányom a terhesség 9 hónapját, legyek rosszul vagy feküdjem végig és szenvedjek szüléskor, de én nekem Kell a gyerek.
Erre tessék! Sikerült második lombikra és még csak szinte nem is bolygatott meg. Szerintem érzik és tudják a babáink, hogy mennyire szeretjük és akarjuk őket.
Minden gondolatunkat érzelmeinket tudják. Ezért kell mindig pozitívan állni akár a rossz eseményekhez is, mert ha mi feladjuk, akkor már ők sem érzik értelmét a dolognak.
A tudósok, orvosok is mondják, hogy már a méhben kialakul a kapcsolat és beszéljünk a babához. Mondjuk el neki, hogy mit fogunk csinálni...stb.
Tegnap is pont ezt olvastam egy újságban (abban az új blikk nők címűben), hogy a papák is beszéljenek hozzájuk és megismerik majd a nyugtató hangot idekint is.
Na befejezem, mert könyvet írok.
Bocsánat, de most kijött belőlem.
Méghogy nem változtam
Na mindegy.
Legyen szép, vidám, babás napotok!
Sziasztok!
Angelani
18+6