Kiemelt témák

4 éves kisfiam nem képes egyszerre több informáciot befogadni.Ez úgy jelentkezik nála,hogy ha társaságban van agresszivvé válik.Születésekor oxigén hiányos volt.Értelmi fogyatékosság nem mutatkozik,viszont hyperaktivitás jelei igen.Eddig nem igazán találtam szakembert aki megnyugtatóan segitett volna.Tényleg ennyire ritka eset vagyunk?Kiváncsian várom hasonló esetben más mit tenne?

Kedves Lidi!

Olvass bele a többi topicba is vanak a témába megnyilatkozások. Keresd Kekét biztos tud segíteni.

bigacsiga Kata

Hiperaktiv gyerekek
[url=http://www.babanet.hu/ujgep/discus4/messages/279/101.html?2000Octber5cstrtk1242du" TARGET="_top]http://www.babanet.hu/ujgep/discus4/messages/279/101.html?2000Octber5cstrtk1242du[/url]

Indigókék gyerek
[url=http://www.babanet.hu/ujgep/discus4/messages/279/2307.html?" TARGET="_top]http://www.babanet.hu/ujgep/discus4/messages/279/2307.html?[/url]

Mikor fog beszélni?
[url=http://www.babanet.hu/ujgep/discus4/messages/279/1599.html?" TARGET="_top]http://www.babanet.hu/ujgep/discus4/messages/279/1599.html?[/url]

SOHA NE ADD FEL!!!
[url=http://www.babanet.hu/ujgep/discus4/messages/275/1030.html?1008961808" TARGET="_top]http://www.babanet.hu/ujgep/discus4/messages/275/1030.html?1008961808[/url]

No Rain No Rainbow
[url=http://www.babanet.hu/ujgep/discus4/messages/279/1294.html?1010261135" TARGET="_top]http://www.babanet.hu/ujgep/discus4/messages/279/1294.html?1010261135[/url]

Ebben én nem sokat tudok, azt mondják, olyan gyerekpszichiátert (és neurológust) kell keríteni, aki otthon van a fejlesztés, ellátás témában is, de ilyet az tud ajánlani, aki maga is hasonló cipõben van.
Sok helyen a segítség csak addig tart, amíg elregéled a gyerek anamnézisét.

A hiperaktív topikban találsz linkeket.

www.masfogyatekos.lap.hu

A kolonet-en is van egy topik.

Kishazánkban magad uram mozgalom van ha jók a sejtéseim, ebben a témában is.


Jóccakát!

Köszönöm az ötleteket,de nem emlitettem,hogy ráadásul vidékiek vagyunk,igy ha lehet még nehezebb.Falurol a városba vinném oviba,de a szabad óvoda választás mégsem szabad.Azért mégis érdekelne olyan szülõ véleménye is aki önnmaga erejébõl hozott ki valamit csemetélyébõl.Piszok nehéz a helyzet,mert a viselkedésére rögtön elitélõen reagál a környezet.Pedig nekem is 4 van,köztük 1 már felnõtt.
minden jót! lidi.

László Zsuzsának a könyvében vannak tanácsok. És állítólag a Pozitiv (POS-os gyerekek) egyesületnek van adatbankja, kérdezd meg, kit/mit tud ajánlani a környéketeken. (túl sokra ne számíts).

Lidi!

Az Indexen is van egy ilyen topic igaz régebbi hozzászolásokkal, de ott volt két vidéki anyuka is.

bigacsiga Kata

Keke!

Én csak azért ajánlgatlak téged, mert látom Te elég tájékozott vagy másfogyatékos témában.

bigacsiga Kata

Ez inkább arra vonatkozott, nem vagyok szakember, és nem árt kritikával fogadni amit írok, fõleg azért mert mindenki más, és minden gyereknek más vállik be. A saját témánkban már talán ismerem a lehetõségeket (bár mindig kiderül, nem), de egy másik "más" esethez nem tudok sokat mondani.

Sziasztok-libikóka-mozgással elõre
Figyelemzavaros,mozgáskoordinációs,hiperaktív vagy passzív gyerekek részére az egyik legeredményesebb és humánusabb módszer a mozgásterápia. Már biztosan hallotatok az Ayris módszerrõl( nem a szem!).Ez az egyensulyrendszer megfelelõ ingerlésére épülõ mozg. terápia.
Megkelelõ eszközökkel, igen jó eredmények érhetõk el.
Szívesen bõvebben akit érin ill érdekel.
Zsu

Zsu!

Köszi az ajánlatot,ha Tudsz írj róla bõvebben.

lidi

[url=http://www.biharinfo.elender.hu/vetacsav/ayres.html" TARGET="_top]http://www.biharinfo.elender.hu/vetacsav/ayres.html[/url]

Problémás gyerekek ­ új terápia -Ingerszegénységi bizonyítvány

Igen sok gyermekpszichológusnak, pedagógusnak, szülonek kellett szembesülnie az elmúlt években azzal a ténnyel, hogy egyre nagyobb azon figyelem- vagy tanulási zavarral küszködo, mozgásukat nehezen koordináló, esetleg beilleszkedési problémákkal küzdo gyerekek száma, akiknél teljességgel eredménytelenek maradtak a hagyományos terápiák. A megoldás sok esetben egy olyan kezelési eljárás, amely nem a hagyományos szemlélettel próbál segíteni, s melynek elso hazai eredményeirol nemrég Budapesten konferencián is beszámoltak.

"Olyan világban élünk, ahol a gyerekek egyre jobban távolodnak a valóságos tapasztalatoktól, valódi játékok, közvetlen tapasztalás helyett a képernyok képi világában nonek föl. A tárgyakról, környezetükrol szerzett közvetlen ismereteik hiányosak, de hiányoznak valódi társas tapasztalataik is" ­ hangzik el a nemrég Bedo Ilona, Molnár Magda pszichológusok és Kékesi Attila operator által készített Labirintus címu filmben. Ebben egy Magyarországon csak mostanában bevezetett új terápiát mutatnak be, amellyel olyan figyelem- és tanulási zavarokkal küszködo, hiperaktív vagy túl passzív, autista, illetve kiskorukban túl nagy érzelmi megterhelésnek kitett gyermekeket kezelnek, akiknél más módszerek nem bizonyultak eléggé hatékonynak.

A nemzetközi szakirodalomban szenzoros integrációnak nevezett módszer "szüloanyja" egy kiskorában szintén tanulási problémákkal küzdo, majd utóbb tudományos karriert befutott amerikai neuropszichológus, Anne Jean Ayres. O 1972-ben megjelentetett elso könyvében úgy vélte: a tanulási és magatartási zavarokat mutató gyerekeknél nem a tüneteket, hanem a hátterükben álló zavarokat kell gyógyítani. Az idegrendszer fejlodésével és muködésével kapcsolatos új ismeretek alapján ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a baj valószínuleg az érzékelés során az agyba jutó különféle ingerek feldolgozásában, illetve azok összehangolásában, értékelésében rejlik.

A külvilág ingereit rendezo, összehangoló agyi folyamat ­ szakmai nevén: a szenzoros integráció ­ három alapveto ingercsoport alapján történik. Ezek a már a születés elott is együttmuködo ingerek a nyomást, fájdalmat, homérséklet-változásokat jelzo, borben lévo receptorokból, a belso fülben az egyensúlyozást irányító úgynevezett labirintusszervbol, illetve az izmokban és ízületekben a testhelyzetet "számon tartó" érzékelokbol érkeznek az agyba. Az ember normális esetben ezek ­ illetve a többi érzékszerv, például a szem, fül ­ segítségével szerzett információkkal tud tájékozódni, határozza meg helyzetét, állapotát.

Az amerikai kutatóno úgy találta: egyes gyermekeknél a különféle irányból és módon a központi idegrendszerbe közvetített ingerek nem jól állnak össze "egésszé". Így ­ vélte ­ az ilyen gyerek a világról, illetve azon belül a saját helyzetérol hamis s ezért végso soron rossz döntésekhez vezeto képet fog kialakítani. Ennek okát foként abban látta, hogy a modern kor steril környezete már csecsemokortól kezdve egyre kevesebb ingerrel látja el a mozgást és a tapintást érzékelo szerveket. Ez Ayres és követoi szerint késobb alapveto gondok forrása lehet. "Manapság egy kisbaba nem érzékel annyiféle helyzetváltozást, mint mondjuk a természeti népek gyerekei, mert anyjuk kiságyban, babakocsiban tartja-tolja oket, nem pedig például a karján, hátán viszi. Így a legtöbb ma élo ember szinte születése óta úgynevezett szenzoros deprivációban, vagyis az alapveto érzékelések, illetve ezek tréningjének hiányában szenved" ­ ad a problémás gyerekek számának növekedésére egy lehetséges magyarázatot Varga Izabella, az ELTE személyiség- és egészségpszichológiai tanszékének adjunktusa.

Ayres feltételezése szerint a tanulási és magatartási zavarokkal élok egy részének ­ felmérések alapján a gyerekek akár 5-10 százalékának az érzékelés imént leírt összerendezetlenségével vannak problémái. Ez aztán nemcsak azért hátráltatja oket a hétköznapi életben, mert ügyetlenebbek társaiknál, hanem "emiatt nagyon sokszor sérül az emberré válás egy nagyon fontos lépcsoje is. Egyszeruen nem lesznek képesek a körülöttük lévo világnak egyszerre konkrét és szimbolikus tartalmat tulajdonítani" ­ tájékoztat a problémák halmozódásáról Varga Izabella, az új terápia egyik hazai megismertetoje. A gyermekpszichológusok szerint éppen ez a fo oka annak is, hogy a szóban forgó gyerekeknél hatástalannak bizonyulnak az ilyesfajta panaszok orvoslására eddig bevetett olyan módszerek, mint a benne résztvevoktol éppenhogy élénk szimbólumalkotási képességeket elváró játék-, báb- és rajzterápia, vagy késobbi életkorban az ezek folytatásaként is alkalmazott legrégebbi csoportterápiás módszer, a pszichodráma.

És ez csak a kisebbik baj. Mert az e módszerekkel is "javíthatatlan", eleinte csak ügyetlennek vagy figyelmetlennek tartott gyerekeket "a tárgyi világban szerzett kudarcaik következményeként a szociális környezetben, az iskolában, családban is súlyos pszichés megrázkódtatásokat szenvedhetnek el" ­ mutat rá a késon felfedezett baj következményeire Bedo Ilona, az Óbudai Nevelési Tanácsadó pszichológusa.

Ezen, akár civilizációs betegségként is értékelheto kórra tehát olyan kezelési módot, tréninget kellett kitalálni, melynek során a fejlodés egy bizonyos szakaszán átjutni képtelen gyerekek speciális környezetben és eszközökkel, a szenzoros integrációs módszerben képzett szakemberek segítségével fejleszthetik érzékelorendszereiket, illetve azok információinak helyes összekapcsolását. A terápiás teremben általában olyan eszközök ­ hinta, zsámoly, labda, szonyegek, ferde pad, billego üloke, gumikötél ­ találhatóak, melyek segítségével a gyerekek "próbálgathatják" egyensúlyérzéküket, tapintásukat, koordinált mozgásukat, illetve pótolhatják az eddig elégtelen mennyiségben megtapasztalt érzékleteket. Az ezt segíto eszközök közé tartozik például a háló, melyben a kis páciens felfüggesztve kuporog, és mozgás, ringás által "mintegy a magzati lét biztonságot adó állapotát tapasztalhatja meg" ­ emeli ki a terápia egyik legfontosabbnak tartott elemét Molnár Magda, szintén az Óbudai Nevelési Tanácsadó pszichológusa. Az eszközök összeválogatása végso soron egyetlen célt szolgál, nevezetesen azt, hogy "a gyakorlás közben egyensúlyát elveszto gyermek figyelme drámaian önmagára irányuljon, s a foglalkozásokon lassan megtanuljon önmagára és aztán végül a környezetére is figyelni" ­ foglalja össze a lényeget Varga Izabella.

A módszer érdekessége, hogy olykor az egymástól látszólag teljesen különbözo problémákban szenvedok esetében is képes javulást eredményezni. Kezdetben foként a figyelem- és tanulási zavarokkal küzdoknél alkalmazták, ám késobb sikerrel próbálták ki nehezen beszélo, a finom kézmozgásokban ­ például írásban ­ ügyetlen, majd a társas kapcsolataikban sikertelen gyerekeken is. Mi több, "rendszeresen fogadunk koraszülött és autista, vagyis a környezete elol kórosan bezárkózó, illetve hiperaktív vagy éppen túlságosan passzív gyermeket is" ­ érzékelteti a módszer sokoldalúságát Bedo Ilona.

Szerinte egyébként korántsem ellentmondás, hogy ugyanazt a terápiát végeztetik a folyton izgo-mozgó, nagyokat eso, maguk körül sok mindent összetöro, úgynevezett hiperaktív, illetve a légynek sem ártó, sot a mozgással járó "veszélyhelyzeteket" messzirol elkerülo, felnott korukban pedig igencsak önállótlanná váló passzív gyerekkel. Feltételezésük szerint ugyanis mindkét esetben az érzékelések összerendezésének zavara állhat a háttérben: "A hiperaktív gyerek tulajdonképpen saját gyógyulását keresi a rengeteg mozgásban, míg a passzív, félénk még a felületes érzékelésig sem jut el, következésképpen fél az új megtapasztalásától. A terápia egyébként mindkét esetben hasonló eszközökkel zajlik, de míg a hiperaktív gyereknek meg kell tanulnia figyelni saját és a környezete jeleire, addig a passzívban azt az érzést kell felébreszteni, hogy milyen öröm mozogni" ­ mondja Molnár Magda.

Jean Ayres, az elmélet kiötloje szerint a módszert egyébként 10-12 éves korig érdemes bevetni, amit a magyarországi szakértok azzal egészítenek ki, hogy bár hozzájuk még kamaszkorúak is járnak, az egész életükre kiható sikeres idegrendszeri "bevésésre" 6-8 éves korig lehet számítani. Kérdés persze, mi számít sikernek ebben a terápiában, hiszen a mindenkit csak önmagához méro módszerben igen nehéz objektív mércét felállítani. Arról nem is szólva, hogy maguk a terapeuták is felhívják a figyelmet a módszer körültekinto alkalmazására. Az egyes kezelések következménye ugyanis akár a felnott beteg állapotának rosszabbodása is lehet. Például ­ figyelmeztet Varga Izabella ­ amikor addig nem kialakult félelmek, szorongások, agressziók szabadulnak fel a tréning fesztelen légkörében. Az óbudai gyermekpszichológusok viszont nem tapasztaltak hasonló rosszabbodást, illetve éppen ezen érzelmek feldolgozását végzik labirintusterápiának nevezett módszerükben, melyben a hagyományos freudi alapokra épülo gyermekterápiát ötvözik a szenzoros integrációval.

A terápia használhatóságának életkori kötöttségeit illetoen egyébként némileg megoszlanak a vélemények. Varga Izabella úgy véli, hogy az ilyesféle érzékelés-összehangolási tréningek minden életkorban hasznosak lehetnek. O ­ mint mondja ­ már évek óta foglalkozik egyetemi hallgatóival hasonló módszerrel, akik számára sokszor a felnotté válástól vagy a felelosségtol való félelem okoz nehezen feldolgozható problémákat. Nos, szerinte olykor még ok is jelentos szemléletváltozásról számolnak be a foglalkozások végeztével. Például arról, hogy a páciens a hatméteres létra tetején való gyakorlás közben megtanulja legyozni a tériszonyát...

Illényi Balázs HVG 98/48. szám 1998. december 4.

Köszönöm, a cikket, ez jó ötlet!
Én is rájuk gondoltam, már több éve vagyunk munkakapcsolatba a III. kerületi nev.tannal.
Fantasztikusan jól, eredményesen és szeretettel dolgoznak.
Õk a Zápor utcaiak!
Nyugodtan lehet hozzájuk fordulni segítségért.
Azért még van Bp-n máshol is, pl.IX. ker. nev.tan

Köszönöm az ötletet,máris úgy érzem segít a forgatás.
Értelmezésem szerint a gyermek pörgetése,forgatása a lényeg.Férjemmel azonnal neki láttunk a szükséges eszközök beszerzéséhez,felszereléséhez.Minden irányban átmozgatom a fejecskéjét/persze az egész testét/.
Már elsõ nap jobb lett az étvágya,türelmesebben,hosszabb ideig ELJÁTSZIK!
Aki hasonló helyzetben van,tudja milyen az,ha egy percre sem nyugszik a gyerek.
Olvastam az uszodai terápiával kapcsolatban,hogy az igazi eredményességhez 1 évet is kell várni.
Igaz én most még csak a magam módján tornáztatom,de mindenképp segitséget fogok keresni.
Addig is fontosnak tartottam,hogy leírjam elsõ,s talán nem eggyetlen sikerélményünket.


lidi

A Pestiben biztosan tudom, vannak mindenféle szenzomotoros tornához való ketyerék, de sokat meg lehet csinálni saját kezûleg is. Nagylabdát is lehet kapni, bár annak igencsak borsos ára van.
Ayres hintát lehet úgy csinálni, hogy egy függõágyat egy (mindkét végét) kampóra akaszt az ember, és beletesz egy matracot. Ebben kisbabát is lehet hintáztatni. (Kissebbeknél megteszi egy pokróc is).

HRG : Lakatos Katalin:
1117 Bp. Siroki út 4 II/1.
1-3650457

Ayres pedig a III. kerületi Zápor utcai nev tanban van.

Ezek sem csodamódszerek.


Budapest
HOR Rt.
1076 Péterfy S. u. 7.
Tel: 06-1-322-5221, 351-7074
Fax: 06-1-478-0666

Nyíregyháza
Eduker Kft.
4400 Búza u. 5.
Tel.Fax: 06-42-310-629

Ajka
Edushop Bt.
8400 Esze Tamás u. 1.
Tel/Fax: 06-88-204-272/112

Pécs
Educenter Kft.
7629 Komjáth Aladár u. 8-12
tel/fax:06-72-241-849

Szombathely
Edumark Kft.
9700 Széll Kálmán u. 54
Tel/fax: 06-94-331-346

Miskolc
Eduland Kft.
3533 Lónyay Menyhért u. 1.
Tel/fax: 06-46-402-584

Mi az IKEA-ban vettünk csepp-hintát, ez is nagyon jó!!!