Beszámoló majdcsak elkészül, egyelőre alig győzöm utolérni magam evéssel-alvással (főleg ez utóbbi), ma már hajat is tudtam mosni (1 hét óta), a lurkó most szunyál, úgyhogy van fél percem idenézni.
Persze sokat még mindig nem tudtam visszaolvasni (bent olvastalak ám benneteket, párom lelkesen nyomtatgatta), de nagyon szépen köszönjük mindenkinek a gratulációkat!!!
Viki
Nem vagy komplett, mikor felolvastam a húsvétos hozzászólásodat (nővérkék fityula helyett nyuszifüllel, stb...) a szobatársaimnak, majdnem magától kiszedődtek a varrataink...
Laga
Nyugodj meg, mióta élőben gyömöszölhetik, semmi bajuk a Sebi névvel a nagyszülőknek, sőt!!! Szerintem belátták ők is, hogy nagyon illik rá! Nálatok is így lesz!
Ja, és az anyák angyalok, annyira kész voltam a hazajövetel estéjére (szüléssztori után majd érthetőbb lesz), hogy csak feküdtem, mint egy darab rongy, még a pici üvöltése is csak annyira tudott hatni rám, hogy nyújtottam a karomat az ágyból érte, hogy szopizhasson. Anyu tette rendbe, meg fürdette a párommal.
A tegnap volt a mélypont, baby blues ezerrel, mindenen elbőgtem magam, de szerencsére átjött anyu, és jól esett a gondoskodása, és hogy megnyugtatott, hogy nem vagyok teljesen antitalentum anyának. Úgyhogy estére jobb kedvem lett, bár a kialvatlanság kikészített...
Aztán szerencsére este óta Sebi kezdi kialakítani a napirendjét, már aludtunk is éjjel nagyokat mindhárman, úgyhogy most nem vagyok teljesen zombi.
Amint tudom elkezdem írni a beszámolót. MOst ledőlök kicsit, mert nemsoká ébred a kismaszat.
Pusszancs mindenkinek!!!