Sziasztok!
Na, most van az, hogy nincs energiám visszanézni, kinek mire akarok válaszolni, úgyhogy írok csak úgy általánosságban.
Légzésfigyelő: ritkán hallok olyat, amit Hadri írt, hogy tényleg jogosan jelzett, így aztán mindig értetlenül állok az olyan kijelentések előtt, hogy "bevált".
Mindenesetre akit megnyugtat, annak mindenképpen jó, ha a veszélyeztetett kategóriába tartoznánk, talán mi is vettünk volna, de én sokkal jobban bízom az emberekben, mint a gépekben, tehát én nem lennék nyugodt tőle.
Fürdetés: nálunk születés után nem fürdetik a babákat, csak letörölgetik. Vilmos 13:07-kor született és másnap este fürdött először, méghozzá kádban.
Születés után nem viszik az intenzívre, csak ha gond van. Vilmos nem sírt fel, ezért elvitték (apa mehetett vele), de kb 5 perc múlva hozták is vissza és két órát maradhattunk a szülőszobán.
Vért egyszer vettek tőle, mielőtt hazajöttünk.
Hasfájás és a többi: a kórházban Vilmos is iszonyatosan hasfájósnak mutatkozott, sőt az első itthoni éjszakákon is (igen, főleg éjjel
). Egyszer gondoltam egyet és cicire tettem, na onnantól megoldódott a probléma, ez többnyire segít, valamint az, hogy utána nem teszem le rögtön, hanem a mellkasomon alszik egy ideig. Ígyén is tudok aludni, nem vagyok fáradt, kisfiam pedig tud büfizni, mert azt csak később szokott.
Azt vettem észre, a nagy erőlködésben mindig összeszorítja a popsiját, így nem is tud kakilni/pukizni. Ha elkezd szopizni, akkor elengedi magát, és jön a cucc kifelé
.
Nekünk bevált, hogy közöttünk fekszik, így tényleg érzékelem minden megmozdulását (ez nem jelenti azt, hogy fel is ébredek) és időben tudok reagálni, még mielőtt elkezd sírni. A kórházi ágy sokkal keskenyebb volt, de ott sem féltem, hogy ráfekszem, a takarót meg nagyon ügyesen le tudják ők emelni, ha a fejükre csúszik.
Nálunk úgy tűnik, bevált az igény szerinti szoptatás. Eléggé jellemző, hogy Vilmos bealszik a szopikba, aztán 20 perc múlva ébred, hogy ja, ő még éhes. Én meg nyilván nem fogom órákig éheztetni. Nem érzem fárasztónak, mert közben tudok olvasni, netezni, vagy aludni
. Így annyi tejem termelődik, amennyire a kisfiamnak szüksége van, nem kell fejnem sem és pótolni sem. Azt hiszem ezzel sok időt és energiát megspórolok.
A háztartással sincs gondom, igaz, anyósom főz ránk (később meg befizetünk valahova), de a takarítás, mosogatás, vasalás bőven belefér, amíg alszik a kisember, de ha fáradt vagyok, akkor alszom vele, a többi meg ráér
.
Nagyjából így vagyunk, és csak azért írtam le ezeket, mert valaki írta, hogy sokat lehet tanulni egymástól.
Én örülök, hogy nem hallgattam senkire (a védőnőre sem), hanem eldöntöttem, hogy én így szeretném és ehhez tartottam is magam.
Akik még nem szültek, azoknak azt tudom javasolni, hogy fő az önbizalom és hogy bízzatok a gyerekben. Ha tudod, hogy mit miért szeretnél úgy csinálni, ahogy eltervezted, nyugodtan le lehet pattintani a nagyszülőket, védőnőt és a többi jóakarót. Sokféleképpen lehet jól csinálni, mindenkinek más a jó, csak az a lényeg, hogy ne hagyjátok magatokat elbizonytalanítani.
Egyébként ma voltunk védőnőnél mérlegelésen. Szerdán azt mondta, muszály csinálni egy próbaszopást, hogy mennyit eszik a gyerek, ki volt akadva, hogy nem fejek, nem adok vizet a gyereknek, stb. Mindenképpen le akart beszélni az igény szerinti szoptatásról
.
Ma odamentünk, kisembert rátettük a mérlegre: 3950 gramm
(szül: 3840, visszaesés: 3670).
Ezek után a védőnőnek sem volt több kérdése
, nem kellett próbaszopást csinálni.
Azt szeretném kérni a babásoktól, hogy írjuk a hozzászólás végére a baba korát, könnyebb, ha nem kell mindig visszanézni a táblát.
Zsana + Vilmos (1+3)