Sziasztok!
Tegnap este 5 órára sikeresen hazaértünk mi is. Jól vagyunk, bár Zsani vagy rajtam lóg, vagy a picit piszkálja. Szerencsére a kicsi egész jól tűri, pontosabban alszik állandóan míg nem szopik. Tejcsi is van bőven, az éjszakát is végigaludtuk, kétszer kelt fel szopizni csupán.
Na akkor a szüléstörténet:
2005.03.03. csütörtökön délután átvettük végre az új autónkat, így minden akadálya elhárult Grtéike érkezésének. Este már "furcsán" éreztem magam, de nem olyan szülésféle dolognak fogtam fel, csak az egész napos mászkálásnak.
2005.03.04. Hajnali 3 körül ébredtem mintha fájna a derekam és pisilni is kell. Amolyan csigatempómmal megjártam a WC-t majd visszafeküdtem, de elaludni már nem tudtam mert kb 10 percenként fájt a derekam. Egy darabig ott feküdtem az ágyban, majd inkább felkeltem. Ekkor ültem le a gép elé és írtam nektek. Majd a csomagomat készítettem össze teljesen, ami még hiányzott beleraktam. Közben a férjem is felébredt, ő is összekészült és végül 7-kor elindultunk a férjem munkahelyére. Ott ő elrendezte a diákjait, nehogy már ne csináljanak semmit, míg mi szülünk. Engem meg a kollégáim kaptak körbe hogy most tényleg meg biztos, hogy meglesz a lány. Nekem a"fájásaim" közti szünetek közben szépen rövidültek. Mikor 8 után elindultunk a klinikára már olyan 5-7 percenként jelentkeztek. Fél 9 után értünk oda, az orvosom megvizsgált, és közölte hogy mecóniumos a magzatvíz, 2 ujjnyi a méhszáj, így irány a szülőszoba, és amint megtörtént az előkészítés jön burkot repeszteni, mert ez a baba most már meg akar születni.
9 után értem fel a szülőszobára ott felvették az adataimat ( a felvételis orvos azt mondta, hogy ahogy nézi délre már szoptatok, pedig csak rám nézett), majd regisztrálták a babát 20 percig NST-vel, utána kaptam beöntést is (amit Zsanival kellemetlenebbnek éltem meg) végül lezuhanyoztam. Ekkor már fél 11 volt, a fájások már jöttek szépen 5 percenként, de olyan erősebb mensi szerű görcsnek mondanám őket.
10:40 körül ért fel az orvosom, ekor megtörtént a burokrepesztés és már 3 ujjnyi volt a méhszáj, majd bekötötték az oxitocinos infúziót. Na ekkor beerősödtek a fájások. A szülésznőm felajánlotta, hogy próbáljam ki a nitrodus gázt, max nem használ a babának nem ártok vele, és ha jó akkor jelentősen tudja csökkenteni a fájások érzetét. És nálam annyiban használt hogy míg a fájás tartott azt kellett mélyen lélegezni és arra figyeltem hogy ezt jól csináljam, majd mikor vége lett a fájásnak akkor elkezdett zsibbadni mindenem. Olyan vigyorgó gáz, mert mikor nincs fájás tök jó érzés. Közben mint kiderült a szomszéd vajúdóban volt az orvosomnak egy másik szülése így párhuzamosan itt is volt ott is. De inkább ott mert ott a babával nem volt minden rendben állandóan esett a szívhangja, míg mi haladtunk szépen. Emlékszem is hogy hirtelen eltűnt mindenki, mert annak a babának gyorsan meg kellett születnie, ekkor volt pontosan dél. Ekkor jött vissza a szülésznőm, akinek mondtam hogy úgy érzem nyomnom kell. Mondta hogy az orvosom épp "szülésben" van nem e tudnám kicsit visszatartani??? Na ekkor elég hangosan (kiabáltam ám
) mondtam hogy nekem mindegy hogy ki az ügyeletes orvos, vagy a ki felvett a szülőszobára, bárki, csak jöjjön mert én nem tudom visszatartani. Na ekkor gyorsan kitoltak a 2-es szülőszobára, az 1-esben az orvosom már varrta azt a kismamát akinek a babája "brachizott" és gyorsan meg kellett születni. Mire átmásztam a másik ágyra, odaért az orvosom is, pont jött egy fájás és már nyomhattam is. A második ilyen fájáskezdeténél volt a gátmetszés amit érezni nem éreztem csak azt hallottam hogy az olló elsőre nem "fogott" így az orvosom kicsit káromkodott, de még e fájás alatt meglett Grétike. 9/10 apgarral 4100g és 52 cm, 35-ös fejkörfogattal.
Na ez volt a szülésem kellemes része. A méhlepény kijött, az orvosom a kérésemre megmutatta, nem is volt olyan szörnyű. Majd mondta, hogy nagyon vérzek ezért be kell nyúlnia és a méh falát letisztítani. Hát azt a 20-30 másodpercet ellenségemnek se kívánom. Majd kaptam 3 öltést. Végül átvittek a megfigyelőbe, ahol kaptam egy méhösszehúzó infúziót (naladoros) amitől reszkettem mint a nyárfalevél és szédültem is. Végül csak sikerült rábeszélnem az orvosom hogy ne kelljen az egészet megkapnom, csak kb a felét és miután levették már fel tudtam kelni. Lezuhanyoztam, és utána kimentem a szüleimhez és a kislányomhoz, akiket közben a férjem behozott (persze kivittem Grétit is de erről hivatalosan senki nem tud) Végül 6 óra előtt kerültem le az osztályra mert csak akkorára szabadult fel hely.
A gyerekágyas osztályon is inkább negatív élmények értek most: nagyon meleg volt, igaz ezt a babák szerették, én kevésbé. Ráadásul péntek volt, így nem takarították egész hétvégén a WC-t és a fürdőt, épp csak a szobát mosták fel naponta 1-szer. Tiszta ágyneműt se kaptunk, csak szombat reggel egyszer, még szerencse hogy nekem nem lett se véres se koszos. Majd a csecsemősök is bunkóztak, ráadásul Grétitől vért kellett venni, a mecóniumos magzatvíz miatt, ezért a kis fején szétpukkasztottak egy vénát. A hallásvizsgálatot hajnali 2-kor végezte el a csecsemős szakápoló, mert épp akkor ért rá. Nem érdekelte hogy én is és a gyerek is alszik. Felkeltett minket. Ezért hétfőn 2005.03.07-én elvileg nem jöhettünk volna, de kicsit erélyesebb voltam és a doktornő bár megpróbált megijeszteni, alaptalanul és olyan dolgokat írt a zárójelentésre, amit ma 2005.03.08.-án a saját gyerekorvosunk egyszerűen nem értett. "A gyerek nyugtalan , irritábilis" Igaz hogy csak eszik alszik, kakál büfizik és tisztába tevéskor üvölt, de egész jól bírja hogy a nővére piszkálja, simogatja. És a doktornő akkor látta először, azt set udta milyen volt mikor megszületett, csak a pillanatnyi állapotából ítélte meg.
Na megyek mert a nagy nem akar nélkülem aludni. Majd jövök még ha tudok a 2 csajtól..... NA mire elküldöm túl vagyunk az alváson és a védő is járt itt...
Nadine és az 5 napos Gréti