Sziasztok!
Hű, micsoda pörgés. Alig tudtam elolvasni. Nem is fogok tudni mindenhez hozzászólni
Dejóóóóóó
Andi!
De jó, hogy te is írogatsz megint
Mi a mentőállomáshoz lakunk közel, és már nálunk is volt olyan, hogy szegény kislánykám megijedt a szirénától. De mostanra egészen kezd belerázódni
Ez az 50 palacsinta nem semmi. Jaj de megennék belőle egy párat.
Györesz!
Nagyon helyesek vagytok Norbikával. És tényleg nagyon jól nézel ki.
Jaj de irigykedek ám, hogy ti már tudtatok talizni. De jó lenne, ha valaki lakna hozzánk is közel. Néha annyira vágyom a társaságra.
Kata!
Ma nem volt netünk, azért nem írtam, csak délután lett, de akkor meg apa nem volt, Krisztike meg nyűgi volt nagyon. Úgyhogy mostanra kerültem net közelébe. De annyira jólesik, hogy hiányoltál. Sok sok puszi érte, most nagyon rámfér, eléggé kibuktam a mai naptól.
Márti!
Néha én is elcsodálkozom a kislánykámon, hogy nem kéne ennyire sietnie a fejlődésben. Mondjuk ezt a fogacskás dolgot nagyon kihagynám. Jobb lett volna, ha tartja magát a családi hagyományokhoz, és csak 8 hónaposan kezd bele.
Gigi annyira szép kislány. És ez a haj. Nagyon helyes vele. És látszik rajta, hogy mennyire kis vidám csajszi.
Barbi!
Jó sielést nektek.
Dia!
De jó, hogy ma te is ennyit írtál. Már annyira hiányoztál innen.
Nekünk is nagyon jó volt először az infacol, de aztán nem használt. De utána magától is elmúlt ez a hasfájás dolog. Azóta sokkal jobban alszik nekem is Kriszta, pedig előtte volt, hogy egy órát sem. Úgyhogy mostantól jobb ha hozzászoksz
Kaja: Én tegnap kipróbáltam a borsófőzeléket, mert régen azt sem tudtam megenni ezelőtt, attól is fájt a pocak, és képzeljétek, semmi. Tejcsit is ehetek, úgyhogy kezdem tesztelni, mi fér még bele. A végén lassan mindent kajálhatok majd
Nagyon rossz, hogy tejet nem lehet csak max fél litert inni egy nap, mert nekem a fekélyemre isteni hatással van, de most ezt sem lehet rá innom.
De úgy vagyok vele, majd túlleszünk ezen is.
Hát lányok, ma délután nagyon megszenvedtünk. Szinte semmi nem aludt 2 óra után. Voltunk lent sétálni, nézelődött a kocsiból nagyokat, egy szó nélkül, de akkor sem aludt. Aztán hazajöttünk, kis idő múlva elkezdődött a fogfájás. Már a kocsiban láttam a kezdést, mert elkezdte piszkálni az ínyét és bugyborékoltatta a nyálát. Aztán nagy sírás. Kaja, de csak kicsi, mert cicit ilyenkor nehezen fogad el, majd játszani próbáltunk, de sajnos megint nagyon fájt neki. A vége azt lett, hogy 2 és fél órán keresztül folyamatosan sírt, nem lehetett sehogy megvigasztalni, és néha nagyon durva volt. Volt, hogy vele sírtam, annyira sajnáltam. És ez az ecsetelő sem használt igazán, csak időlegesen, kb.1 percre. Na most jól kipanaszkodtam magam. Ja, és az egészet tetézi, hogy apa is ma ment koncertezni, úgyhogy egyedül is voltam, nem is tudta senki átvenni. Nem volt egyszerű a dolog. De szerencsére mostmár elaludt.
És persze a tejem is nagyon kevés, az egyik cicimből szinte semmi nem jön. Akármit csinálok, egyszerűen kimerült a dolog. De még mindig nem adom fel. Bár nem egyszerű úgy, hogy a kislányom azt a cicit nem akarja elfogadni.
De hogy jót is meséljek, ma reggelre csúcsot aludtunk. 10-től reggel 8-ig aludt a kiscsajszim. Nem semmi volt.
Na megyek most, próbálok egyet fürcsizni, rám fog férni nagyon.
Puszi mindenkinek
Anikó